Ágotakövesd
Ágotakövesd, 1912-ig Kövesd (románul: Coveș, korábban Cuieșd, németül: Kabisch, szászul Käbeš) falu Romániában, Szeben megyében, Szentágotától nyugatra.
| Ágotakövesd (Coveș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szentágota város |
| Irányítószám | 555101 |
| SIRUTA-kód | 143708 |
| Népesség | |
| Népesség | 545 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 58′ 50″, k. h. 24° 34′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 50″, k. h. 24° 34′ 21″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
Első írásos említése 1357-ből maradt fenn Kuesd alakban.[2] Nevének további változatai: villa Kwes (1403), Kuybsch (1523), Kewbesch (1549). Gótikus temploma 1535-ben épült, építtetőjének Tomori Miklóst tartják. Megfogyatkozott szász lakossága helyére a 17. század elején románok és magyarok települtek. A 17–18. században a Boér család birtoka volt. Az országgyűlés 1669-ben kötelezte a szász lutheránusokat, hogy a templomot osszák meg a reformátusokkal. A lutheránus egyház 1766-ban szűnt meg, ekkor református gyülekezete Szászzalatnával együtt még 29 férfiből és 27 nőből állt. Később templomát lebontották, köveit a bürkösi református templomba építették be,[3] szentségfülkéjét a kolozsvári történeti múzeum őrzi. 1826–64-ben a ferencesek gondozták római katolikus hívőit. A 20. század elején főként udvarhely- és háromszéki székelyek szegődtek a faluba gazdasági cselédnek. Nagy részük le is települt itt, de elrománosodtak. A település 1876 előtt Felső-Fehér vármegye, azután Nagy-Küküllő vármegye területéhez tartozott.
1850-ben 551 lakosából 449 román, 49 magyar, 36 cigány és 17 német nemzetiségű, 441 ortodox, 42 görögkatolikus, 27 református, 21 római katolikus és 17 evangélikus vallású volt. 2002-ben 732 lakosából 671 volt román, 48 cigány és 12 magyar; 717 ortodox, 6 római katolikus és 6 pünkösdi vallású.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ [1]
- ↑ Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu. Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma) (román nyelven). Sibiu: Editura Economică (2003). ISBN 973-590-856-5
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
.svg){kind=small}
