Állandó azonosító

Az állandó azonosító (angolul: persistent identifier, PI vagy PID) egy dokumentumra, fájlra, weboldalra vagy más objektumra mutató, tartós hivatkozás.

Bevezetés az állandó azonosítókba és a FAIR adatokba .

Az „állandó azonosító” kifejezést általában az interneten keresztül elérhető digitális objektumok kontextusában használják. Az ilyen azonosítók általában nemcsak állandóak, hanem műveletek is végezhetők velük:[1] webböngészőben használható, például el lehet vele jutni az azonosított forráshoz.

Természetesen az állandó azonosítás kérdése megelőzte az internetet. Az írók és tudósok évszázadok során szabványokat dolgoztak ki a papíralapú dokumentumok idézésére, hogy az olvasók megbízhatóan és hatékonyan megtalálhassák azt a forrást, amelyet az író lábjegyzetben vagy bibliográfiában említett. Miután az 1990-es években az Internet fontos információforrássá kezdett válni, az idézési szabványok kérdése az online világban is fontossá vált. Tanulmányok kimutatták, hogy az idézést követő néhány éven belül a webcímek jelentős százaléka „meghal”,[2] ezt a folyamatot gyakran link rotnak (linkromlásnak) nevezik. Az állandó azonosító használata lelassíthatja vagy leállíthatja ezt a folyamatot.

Az állandó azonosítók fontos velejárója, hogy „a megmaradás pusztán törődés kérdése”.[3] Ez azt jelenti, hogy az állandó azonosítók addig maradnak meg, amíg valaki kötelezettséget vállal arra, hogy feloldja őket a felhasználók számára. Egyetlen azonosító sem lehet eredendően állandó, bár sok állandó azonosítót hoznak létre az intézményileg felügyelt rendszereken belül az élettartam maximalizálása érdekében.

Egyes webcímek is lehetnek hosszú élettartamúak; ezeket gyakran állandó hivatkozásoknak (permalinknek) nevezik.

Példák szerkesztés

Emberek és szervezetek:

Publikációk:

Egységes erőforrás-azonosítók:

  • Archival Resource Key (ARK), 8,2 milliárd kiadott ARK-val
  • Digital object identifier (DOI), 200 millió kiadott DOI-val
  • Magnet link (decentralizált, BitTorrenttel)[4]
  • Egységes erőforrásnevek (URN)
  • Kiterjeszthető forrásazonosítók (XRI-k)
  • Állandó egységes erőforrás-keresők (PURL-ek)
  • Szoftverörökség-azonosítók (SWHID)[5]

Az állandó azonosító és archiválás kombinált funkcionalitását olyan szolgáltatások biztosítják, mint az Internet Archive perma.cc, archive.today és WebCite, így bárki archiválhat egy weboldalt, hogy megakadályozza az URL-ek linkromlását.

Jegyzetek szerkesztés

  1. John A. Kunze, "Towards Electronic Persistence Using ARK Identifiers," section 3, California Digital Library
  2. Bugeja, Michael. Vanishing Act: The Erosion of Online Footnotes and Implications for Scholarship in the Digital Age (2010). ISBN 978-1936117147 
  3. Kunze: The ARK Identifier Scheme
  4. On constructing persistent identifiers with persistent resolution targets. IEEE Conference Publication. (Hozzáférés: 2018. április 8.)
  5. Software Heritage identifiers. Software Heritage wiki. (Hozzáférés: 2023. május 1.)

További információk szerkesztés