Ásványos összetétel
Az ásványos összetétel szakkifejezést leggyakrabban a kőzetek esetén használják, de alkalmazható kerámiákra is és más, ásványi anyagokból készített ipari nyersanyagkeverékre is.
A kőzetek = ásványtársulások szerkesztés
A kőzetek a legáltalánosabb definíció szerint ásványtársulások. Néhány fő kőzetalkotó ásvány adja a kőzetek összetételének 90 százalékát. Ezek mellett kísérő ásványok is megtalálhatók bennük, valamint nyomokban előforduló ásványok is.
A kőzetek jellemzésénél fontos ismeret az ásványos összetétel. Terepi gyakorlat szerint ezt a durvább szemcsézetű kőzetek esetén lupe használatával is meg lehet határozni a fő kőzetalkotó ásványok esetére, azok színe és alakja alapján.
Jellegzetes ásványos összetételek szerkesztés
A főbb kőzettípusoknak jellegzetes ásványtársulásai vannak. Például a bazalt földpátból és monoklin piroxénből, mint fő kőzetalkotó ásványokból álló kőzet. Vagy a gránit kvarcból, káliföldpátból és biotitcsillámból álló kőzet.
Magmás kőzeteknél szerkesztés
A Föld-típusú bolygókon gyakran fordulnak elő magmás kőzetek. Egy részük a felszínre ömlik, más részük a mélyben kristályosodik. A magmás kőzeteket legrégibb idők óta a színük és ásványos összetételük alapján osztályozzák.
A magmás kőzetekben található ásványok kialakulása hosszú folyamat is lehetett a nagyobb mélységben és rövidebb ideig is tarthatott a megszilárdulás a felszínen, vagy a felszín közelében. Ezért megkülönböztetnek kiömlési, vulkáni kőzeteket és nagy mélységi, plútóni kőzeteket.
A magmás kristályosodás során létrejövő ásvány-együttes (ásványtársulás) a fő kőzetalkotó ásványokból meghatározott arányban tartalmaz színes és színtelen szilikátokat. A színes szilikátok az olivin, a piroxén, az amfiból és a csillámok, a színtelenek a plagioklász és a káliföldpátok, a földpátpótlók és a kvarc. Ezek más és más arányban alkotják az ásványos összetételt a kiömlési és a mélységi magmás kőzetekben.
Bowen egy évszázaddal ezelőtti (a 20. század elején tett) fontos megfigyelése volt az, hogy a magmás kristályosodás során a színes és a színtelen szilikátok gyakran együtt kristályosodnak, egymással párhuzamosan haladó folyamatként, de az ásványsorokon belül meghatározott sorrendet követve. A magmás kőzetek ásványos összetétele a Bowen által bevezetett háromkomponensű rendszerdiagrammal követhető jól.
Metamorf kőzeteknél szerkesztés
A metamorf kőzetek ásványos összetétele átkristályosodással jön létre. Az átkristályosodást az okozza, hogy a születési környezetéből a kőzet más nyomási és hőmérsékleti viszonyok közé kerül. Például a magmás kőzetek körében a jól ismert bazaltból) a nyomás és hőmérséklet emelkedésével előbb zöldpala, majd amfibolit, s még magasabb nyomáson majd eklogit képződik. Ez utóbbinak a fő ásványos összetétele piroxén és gránát.
Üledékes kőzeteknél szerkesztés
Az üledékes kőzetek már létrejött kőzetek felaprózódásával, mállásával, a keletkezett szemcsék tovaszállításával, lerakódásával, majd újracementálódásával keletkeznek. Ásványszemcséik tehát részben az előző kőzetből, részben a mállási folyamatból származnak.
Néhány jellegzetes üledékes kőzet a következő: homokkő (főleg kvarc-szemcsékből áll), kősó (nátrium-klorid), kálisó (kálium-klorid), mészkő (kalcium-karbonát, fő ásványa kalcit), szén (karbon).
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Irodalom szerkesztés
- Bérczi Sz. (1985): Anyagtechnológia I. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest
- Bérczi Sz. (2007): A Mars kőzetei a marsi meteoritek alapján. Fizikai Szemle. 57/8. sz. 260-265. (HU ISSN 0015-3257)
- Bérczi Sz., Gucsik A., Hargitai H., Józsa S., Kereszturi Á., Nagy Sz., Szakmány Gy. (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest
- Koch, S., Sztrókay, K. (1986): Ásványtan I. II. Tankönyvkiadó, Budapest
- Kubovics I. (2000): Kőzetmikroszkópia I–II. NT-42473, 534 old. Nemzeti Tankönyvkiadó, NT-42473, 534 old. Budapest
