Édesvízi planáriák
Az édesvízi planáriák (Cavernicola) a laposférgek (Platyhelminthes) közé sorolt örvényférgek (Turbellaria) altörzsébe tartoznak, ahol ez a valódi örvényférgek (Rhabditophora) osztályába sorolt hármasbelű örvényféregalakúak (Tricladida) egyik alrendje egyetlen családdal és egy családba nem sorolt nemmel.
Édesvízi planáriák | ||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hausera hauseri fölülnézetből
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
Paludicola | ||||||||||||||||||||||||||||||
család; családba nem sorolt nem | ||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Édesvízi planáriák témájú rendszertani információt. |
Származásuk, elterjedésük szerkesztés
A mérsékelt és a hideg égöv gyakorlatilag valamennyi édesvizében megtalálhatók; az időszakosan kiszáradó gödrökben és a barlangokban épp úgy, mint a folyamokban és tavakban. A trópusokról hiányoznak.
Megjelenésük, felépítésük szerkesztés
Lapos és megnyúlt testű, fehéres, szürkés, fekete vagy barna férgecskék egy pár szemmel. Az élénkebb színű, foltos vagy csíkos fajok ritkák. Testhosszuk viszonylag gyakran eléri a 4 cm-t; a 10 cm-nél hosszabbak már nagyon ritkák. Fejük elején egyes fajaik — mint például az alpesi planária (Crenobia alpina) vagy a sokszemű planária (Polycelis cornuta) — két kis, szarvacskára emlékeztető tapogatót viselnek. Amint utóbbi faj neve is mutatja, szemeik száma tág határok között változik; a sokszemű fajok szemei a test elülső részén két hosszanti sorba rendeződnek.
Életmódjuk, élőhelyük szerkesztés
Valamennyi fajuk édesvizekben él. Egyesek a gyors, mások a lassan folyó vagy éppen állóvizeket kedvelik, és az egyes fajok hőigénye is fölöttébb eltérő.
Szaporodásuk szerkesztés
Egészen sajátos szokásuk, hogy az évszaktól függő módon felváltva ivarosan, illetve ivartalanul szaporodnak. Erre hat a földrajzi környezet is: vannak olyan élőhelyek, amelyeken az ivaros, másokon ivartalan szaporodásuk gyakorlatilag kizárólagos. Az ivartalan szaporodás jellemzően hűvösebb éghajlaton kerül előtérbe.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Állatrendszertan: Lőrinczi Gábor, Torma Attila, 2019: Állatrendszertan I.: Bazális csoportok (Non-Bilateria) és ősszájúak (Protostomia). Egyetemi jegyzet. Szeged, 2020. p. 90–91.
- Urania Állatvilág I. Alsóbbrendű állatok. Második, változatlan kiadás. Gondolat Kiadó, Budapest, 1977. 127. old.