Ékes ősdarázs
Az ékes ősdarázs (Ampulex compressa) egy parazitoid darázsfaj, amely különös szaporodási módjáról híres. A darázs lárvái egy élő csótányban (egészen pontosan a Periplaneta americana fajbeli állatban) kelnek ki, de más parazitoid rovaroktól eltérően az ékes ősdarázs nem bénítja meg az áldozatát.
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ékes ősdarázs témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ékes ősdarázs témájú médiaállományokat és Ékes ősdarázs témájú kategóriát. |
Elterjedése szerkesztés
A darázs a trópusi régióban él; Afrikából származik, mára Indiában és a csendes-óceáni szigetvilágban is honos. 1941-ben F. X. Williams elterjesztette Hawaii-n, mert biológiai rovarirtóként akarta használni a cukornádültetvényeket ellepő csótányok ellen. Ez azonban a darázs territoriális viselkedése és csekély szaporasága miatt nem járt sikerrel.
Szaporodása szerkesztés
A darázs kétszer csípi meg a kiszemelt csótányt; az első szúrás rövid időre megbénítja a csótány mellső lábait, és ezzel lehetőséget ad a darázsnak a nagyon precízen célzott második szúrásra, amellyel a csótány menekülési reflexért felelős agyterületét bénítja meg. Ezután a csótány, bár mozgásképes marad, semmiféle ellenállást nem tanúsít, és a darázs – amely túl kicsi ahhoz, hogy egy mozdulatlan csótányt szállítani tudjon – a csótány csápját húzva irányítani tudja, mintha csak pórázon vezetné.
A darázs ezután az odújába vezeti, egy petét helyez a hasa alá, és kavicsokkal zárja el a bejáratot más ragadozók elől. A csótány egyhelyben áll, miközben a kikelő lárva lyukat rág a potrohába, és mintegy nyolc nap alatt elfogyasztja a belső szerveit, olyan sorrendben, hogy minél később ölje meg ezzel. Végül a lárva bebábozódik a csótány belsejében, és körülbelül egy hónap múlva immár darázsként kel ki.
Közelmúltbeli kutatások szerint a darázs mérge az octopamin nevű neurotranszmittert gátolja. Hatására nemcsak a csótány menekülési reflexe szűnik meg, de az anyagcseréje is lelassul. Kutatók képesek voltak imitálni a menekülési reflex megszüntetését úgy, hogy eltávolították a csótányból a darázs által megcélzott idegsejteket, vagy másfajta idegméreggel bénították meg őket; az így magatehetetlenné tett csótányok azonban fokozatosan kiszáradtak, és hat napon belül elpusztultak, miközben a darázs által magatehetetlenné tett csótányok 90%-a ennél tovább maradt életben.
Irodalom szerkesztés
- Williams, F. X. (1942) Ampulex compressa (Fabr.), a cockroach-hunting wasp introduced from New Caledonia into Hawaii. Proc. Hawaiian Entomological Society, 11:221–233.
- Gal Haspel, Lior Ann Rosenberg & Frederic Libersat (2003): Direct Injection of Venom by a Predatory Wasp into Cockroach Brain, Journal of Neurobiology, 56 (4):287-292 doi:10.1002/neu.10238
- Ram Gal, Lior Ann Rosenberg & Frederic Libersat (2005): Parasitoid wasp uses a venom cocktail injected into the brain to manipulate the behavior and metabolism of its cockroach prey. Archives of Insect Biochemistry and Physiology 60(4): 198-208 doi:10.1002/arch.20092
- Gal Haspel, Lior Ann Rosenberg, Frederic Libersat: Direct Injection of Venom by a Predatory Wasp into Cockroach Brain Archiválva 2006. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- How to make a zombie cockroach, Nature, 2007. november 29.
- Rosenberg LA, Glusman JG, Libertsat F (2007) Octopamine partially restores walking in hypokinetic cockroaches stung by the parasitoid wasp Ampulex compressa. J Exp Bio 210: 4411-4417.
