Wikipédia

Érd

magyarországi megyei jogú város Pest vármegyében

Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye. A település 1979 óta város, 2006 óta megyei jogú város. Pest vármegye legnagyobb lélekszámú települése, de nem székhelye, így ez az egyetlen ilyen magyarországi város. Budapest központjától kb. 21 km-re található délnyugati irányban, közel a Dunához, közvetlenül érintkezve a XXII. kerület gyártelepével.

Érd
Az érdi Kakukk-hegyi panoráma (Balra Ófalu, jobbra a Beliczay-sziget, szemben a Tétényi-fennsík)
Az érdi Kakukk-hegyi panoráma (Balra Ófalu, jobbra a Beliczay-sziget, szemben a Tétényi-fennsík)
Érd címere
Érd címere		 Érd zászlaja
Érd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásÉrdi
Jogállásmegyei jogú város
Polgármesterdr. Csőzik László (LMP-Jobbik-DK-Momentum-MSZP-CÉL-Mindenki Magyarországa-Párbeszéd-MLP)[1]
JegyzőDr. Feik Csaba[2]
Irányítószám2030
Körzethívószám23
Testvértelepülései
Lista
Lubaczów
Poynton
Szászrégen
Léva
Szabadka
Hszücsou
Kolín
Népesség
Teljes népesség70 800 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség1096 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület63,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′, k. h. 18° 55′Koordináták: é. sz. 47° 23′, k. h. 18° 55′
Érd (Pest vármegye)
Érd
Érd
Pozíció Pest vármegye térképén
Érd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Érd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Történelmi központja a Duna ölelésében lévő Ófalu nevű városrész. A város leghíresebb nevezetessége a török korból megmaradt Hamza bég minaret, amely egyike a Török hódoltság idejéből Magyarországon megmaradt néhány minaretnek. Falusi jellege miatt kedvelt település a családok számára. Népessége 1870-óta egyszer sem csökkent, ez köszönhető a szuburbanizációnak.

Fekvése szerkesztés

A Duna-parti város a Budapest XXII. kerületének szomszédjában délnyugatra, Tárnoktól keletre, Diósdtól nyugatra-délnyugatra terül el a Tétényi-fennsík és az Érd-Ercsi-hátság dombokkal tagolt vidékén, illetve Diósddal teljesen egybeépült. Érdliget és Ófalu pedig a Duna egykori árterületén fekszik.

A várost a Kádár-korszak idején kerületekre osztották (ez különösen a postai irányítószámok bevezetése előtt volt nagy segítség a lakosságnak), ma már azonban a helyiek inkább a városrészek nevéről ismerik fel, hol járnak (dacára annak, hogy határaikat tekintve a mai városrészek mérete több helyen eltér a rendszerváltáskoritól).

Érd közigazgatási felosztása
Ker. sz. (1990) Kerület neve (1990)[4] Utcanevek jellege Városrész neve (2009)[5]
I. Óváros Mezőgazdasági eszközök Ófalu
II. Újváros (Erzsébetváros) Női nevek Ófalu / Újfalu / városközpont
III. Tisztviselőváros Tisztviselő nevek Tisztviselőtelep / városközpont
IV. Sasváros Madárnevek Újtelep
V. Tusculanum Uralkodók, költők, írók Tusculanum
VI. Postásváros Férfi nevek Postástelep / Érdliget
VII. Ligetváros (Érdliget) Folyónevek Érdliget
VIII. Kertváros (Diósdliget) Virágnevek Érdliget
IX. Erdőváros Fák, cserjék, stb. Parkváros (Felső-Parkváros) / Vincellér
X. Dombosváros Dombvidékek Dombosváros (Alsó-Parkváros) / Fenyves-Parkváros
XI. Munkásváros Ipari foglalkozások Fenyves-Parkváros

Az érdi utcák rendszere szerkesztés

Az 1930-as évek parcellázásai az utcák elnevezésében nagy zűrzavart okoztak. Előfordult, hogy négy Honvéd, három Hajnalka nevű utcát kellett megkülönböztetnie a levélhordó postásnak, s a helybeliek se tudtak eligazodni.

Az első utcanévrendező bizottság már 1940-ben megalakult. Később, 1944-ben az elöljáróság Rege Gyula érdi lakost bízta meg, hogy készítsen átfogó rendezési javaslatot Érd közigazgatási beosztásáról és utcaneveiről.

„Rege Gyula Érdet tíz kerületre osztotta fel, s az egyes kerületek utcáit gyűjtőfogalom szerint csoportosította. A házszámozásokat is rendszerezte, és kijelölt egy észak-déli főútvonalat (Ilkai főút, Riminyáki főút, Diósdi főút, Újfalusi főút, Ófalusi főút), melytől távolodva növekednek a házszámok. Az említett főútvonallal nagyjából párhuzamosan haladó utcákat az akkori községházától, a mai Magyar Földrajzi Múzeumtól távolodva számozta.

1946. február 14-én az addig Fejér vármegyéhez tartozó Érdet Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolták, majd egy esztendő múlva a belügyi kormányzat Érd községhez visszacsatolta Érd-Diósd-Kertvárost, és Érdliget keleti részét.

A területgyarapodás miatt új kerületi beosztás vált szükségessé, amelyet Késő Géza mérnök készített el.

A városrészek elnevezésében élnek a hagyományok. Ezt tükrözi Ófaluban a Mecset út, Érdligeten a Kutyavári út neve.

Megtalálhatóak az útirányokat jelölő utcanevek, Balatoni út, Budai út, Diósdi út, Sóskúti út, Tárnoki út.

Érd III. kerülete, a Tisztviselőtelep utcaneveit különféle tisztviselői állásokról nyerte el (Alispán utca, Bíró utca, Előadó utca). A többi városrész is egy-egy fogalomkörhöz tartozó utcaneveket kapott. […]”

[6]

Közlekedése szerkesztés

 Bővebben: Érd tömegközlekedése

A korábban a városközponton keresztülhaladó, nagy forgalmat okozó 6-os és 7-es számú főútvonalak itt találkoznak és ágaznak el. A két főút közös déli elkerülő szakasza 1992-ben készült el. A vele párhuzamosan futó M6-os autópályát 2006. június 11-én adták át. Érdet három csomóponttal érinti. Diósd és Nagytétény között torkollik az M0-s körgyűrűbe. Érd-Parkvárost szeli át a M7-es autópálya, melynek ezen a részén 1966. június 17-én indult meg a közlekedés. Törökbálint központjával egy mellékút, a 8103-as út is összeköti a várost. Számos helyközi Volánbusz-járattal érhetőek el a környező települések.

A város közigazgatási határain belül öt vasútállomás üzemel, ezek (az átadás időpontjának megjelölésével) a következők:

  • Érd (Nagyállomás), 1882. november 15.
  • Érd alsó (korábban Érd-Hamzsabég, majd Érd-Déli Vasút), 1900. május 1.
  • Érd felső (korábban Érd megálló), 1901. május 11.
  • Érdliget, 1931. július 17.
  • Tétényliget (korábban Nagytétény-Érdliget), 1933. január 15.

Vasútvonalak szerkesztés

  • 30a Budapest-Székesfehérvár
  • 40a Budapest-Pusztaszabolcs

Autóbusz járatok szerkesztés

  • 700-as Budapest, Budatétény vá. (Campona)–Budapest, Nagytétény–Érd, aut. áll.
  • 710-es Budapest–Diósd–Érd-Budapest–Érd–Dunafüred–Százhalombatta, aut. ford.
  • 715-ös Budapest–Diósd–Érd-Budapest–Érd–Dunafüred–Százhalombatta, Régészeti Park
  • 720-as Budapest–Diósd–Érd
  • 722-es Budapest–Diósd–Érd–Sóskút–Pusztazámor
  • 731-es Budapest–(Bp., Sasadi út)–M7–(Érd, Riminyáki u.)–Érd
  • 732/733-as Budapest–Érd, Bem tér–Érd, Iparos út.–Érd, Szövő u.–Érd, Bem tér
  • 734-es Budapest–M7–(Érd, Lőcsei u.)–Érd
  • 735-ös Budapest–M7–(Érd, Riminyáki u.)–Érd
  • 736-os Budapest–M7–(Érd, Ürmös u.)–Érd
  • 738-as Érd, aut. áll.–Bem tér–Favágó utca (Teleki iskola)–Érd, aut. áll.
  • 741-es Érd–(Érd, Kossuth u.)–Tárnok
  • 742-es Érd–(Érd, Fehérvári u.)–Tárnok
  • 744-es Érd, aut.áll.–Kossuth L. u.–Fehérvári út–Érd, aut.áll.
  • 746-os Érd, Tesco/Érd, aut. áll.–Érd-Ófalu, Minaret
  • 755-ös Budaörs-Törökbálint–Érd
  • 756-os Budapest–Budaörs–Törökbálint–Érd–Százhalombatta

Története szerkesztés

Őskor, ókor szerkesztés

 
Római út a Mély utcában, Ófaluban

Érd mai területén a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai. A Fundoklia-völgyben tárták fel 1963−64-ben Gáboriné-Csánk Vera, a Budapesti Történeti Múzeum régésze vezetésével a neandervölgyi ember vadásztelepét. A kb. 50 ezer évvel ezelőtt itt megtelepedett ember pattintott kőeszközei alapján az itteni kultúrát a franciaországi mousterienhez sorolták. A korabeli állatcsont és fog feldolgozását Kretzoi Miklós végezte, aki megállapította, hogy a vadászott több mint 30 állatfaj között a barlangi medve elejtése volt jellemző. Rajta kívül kerültek elő gyapjas orrszarvú, mamut, barlangi hiéna, barlangi oroszlán, gímszarvas, rénszarvas és más fajok maradványai is. Az anyag egy része visszakerült Érdre és a Magyar Földrajzi Múzeum érdi témájú kiállítási termében tekinthető meg.

Az Ófalu feletti Kakukk-hegy folytatását képező Sánc-hegyen, miként neve is mutatja, bronzkori (Kr. e. 1600 körüli) földvár nyomai láthatók, ahol később a rómaiak is őrtornyot tartottak fenn. Kissé távolabb, Százhalombatta felé kora vaskori (Kr. e. 650-550 táján épült) ún. hun-halmok néven ismert halomsírmező található. Hunoknak tulajdonítása Luczenbacher János (1796–1871) régész nevéhez fűződik, aki 1847-ben hét halmot ásatott meg, és itteni sikeres munkálkodása emlékére magyarosította vezetéknevét Érdyre. Példáján fellelkesedve Érd első helytörténetírója, Kereskényi Gyula (1835–1911) plébános is végeztetett ásatást a halmokon. A mai általános régészeti felfogás szerint a sírhalmokba az ún. hallstatti kultúra népessége előkelőinek hamvait helyezték. Bemutatásával a százhalombattai Matrica Múzeum Régészeti Parkja foglalkozik. Az ófalusi Római út a hajdani légiók által járt hadiútra (limes) utal.

Az Árpád-ház idejében szerkesztés

Érd mai közigazgatási területét véve alapul, területünkön a honfoglalást követően több falu is kialakult: Érd, Székely, Deszka és Berki. A török időkben ezek közül több elpusztult, elnéptelenedett. Egy részükön vagy közelükben később nagybirtokosai majorságokat létesítettek.

A mai Érd folyamatosan – bár nemzetiségét tekintve változó lakott magja a mai Ófalu volt. Érd első okleveles említése 1243-ból ismert. E szerint Tádé fia János Érd faluban lévő birtokrészét a hozzátartozó szigetnek felével együtt eladta Mihály veszprémi comesnek (ispánnak). Más oklevelekből kiderül, hogy Érden ezen családokon kívül volt még birtokuk az ócsai apátságnak, a királyi erdőőröknek és a királyi fegyvernököknek (fegyvergyártóknak). Feltehetően a helység neve vagy az erdő szóból vagy az ér szó d-s kicsinyítőképzős változatából származik. Egy 1278. évi oklevél szerint a fegyvernökök földje ekkor már lakatlan volt. Ezt a Mihály utódjainak számító Berki család szerezte meg. Ez a Dunától távolabbi terület vált a 20. századi Parkváros magjává. Az itteni erdőségekre, tölgyesekre emlékeztet az 1990-ben alkotott városi címer dús lombú fája, míg a sárkányt ledöfő kereszt a helység birtokosának Ákosházi Sárkány Ambrusnak törökellenes harcát, átvitt értelemben az érdieknek mindenféle „pogány” betolakodó elleni évszázados küzdelmét jelképezi. A kék sáv az áldást és átkot egyaránt jelentő Duna folyam közelségére utal. Az arany korona három ága a helység történetében legjelentősebb szerepet játszó három nagybirtokos családot, az Illésházy grófokat, Batthyány Fülöp herceget és a Károlyi családot jelképezi. A korona kilenc ágcsúcsában a település legősibb magjait láthatjuk: Ófalu, Újfalu, Erlakovecz major, Fülöp major, Fekete Sas csárda (Újtelep), Csillag csárda (Érdliget), Kutyavár (Diósdliget), Berki (Vincellért), Ilkamajor (Parkváros).

A török hódoltság alatt szerkesztés

A török hódoltsághoz vezető végzetes mohácsi csata évében, 1526-ban vált Érd és kastélya országos hírű hellyé. II. Lajos magyar király a közelgő török had elé vonulva az ősi hadiúton kb. 3 ezer fős kis seregével, először Érden táborozott le. Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi kapitány, zalai főispán, országbíró itteni kúriájában szállt meg július 20-át követően jó pár napig.

Az itteni réven kelt át a Csepel-szigetre búcsút venni feleségétől, Habsburg Máriától. Továbbindulása előtt múlt ki kedvenc fekete lova, amit kísérete baljós jelként értelmezett. Sárkány Ambrus ekkor nem volt itthon, mert a király már korábban Pétervárad ostromlott várának felmentésére küldte. Brodarics István királyi kancellár VII. Kelemen pápa trónjához írt levele szerint a király még július 27-én is Érden tartózkodott. A levél alábbi sora jól jellemzi a korabeli állapotokat és az elkeseredett hangulatot, reménytelenséget: „Királynak nincsen semmije, a helyzet teljesen zavaros az emberek gonoszak és széthúznak, az ellenség túlerőben van.”

A mohácsi csatát követően – ahol elesett Sárkány Ambrus is – a törökök nem vették rögtön birtokba Érdet, csak Székesfehérvár bevétele (1543) után kapcsolták a budai szandzsákhoz. A híres Duna menti hadiút és Buda védelmére, miként több más helyen (Ercsi, Adony, Dunaújváros, Dunaföldvár stb.). Érden is kis palánkvárat építettek a 16. században. Ez többször elpusztult, de újra felépítették. A 17. században kibővítették és dzsámit is emeltek benne. Az 1962–1965 közötti ásatások a palánk kiterjedését 147 méter körülire, míg a dzsámiét 11x10 méteresre tették. A török uralom felszámolásának hadi eseményeiben Érd csatahelyként is fontos szerepet játszott: 1684. július 22-én (még Buda 1686. évi visszavétele előtt) itt verték szét Lotaringiai Károly szövetséges erői Musztafa pasa – Buda visszavívási kísérletekor az ostromgyűrűt dél felől feltörni próbáló – seregét. E csatát művészi alkotás is megörökítette. J. Waldtmann és U. Kraus: Csata Érd mellett 1684-ben című rézkarcán érdekes módon 2 minaret látható és megfigyelhetők a török seregben alkalmazott tevés alakulatok is.

Mint ismeretes a törökök a meghódított területek váraiba elsősorban leigázott népek fiait helyezték katonának. Így kerülhettek Érdre nem csak törökök, hanem szerbek is. Néhány családnak Érden török eredetű neve van: Kávrán, Kurán, Deffent, Csibrák, Bandzi stb. A 15 éves háborúban mind Érd, mind Berki elnéptelenedett. A magyar lakosság helyére feltételezések szerint 1630 körül – miként Ercsibe. Tökölre – Érdre a törökök elől menekülő délszlávok költöztek. Kutatások szerint zömük Szarajevó környéki bunyevác, dalmát, horvát volt, jóllehet a helyi lakosság őket is rácoknak nevezte, akárcsak a szerbeket. (Egyházi források később illérként is említi a népcsoportot.) Elkülöníti azonban őket i-ző nyelvjárásuk és katolikus hitük. Néhány családnév körükből: Bilics, Romics, Tokics, Polákovics, Kokics, Jovicza stb.

A magyar földesurak a hódoltságban lévő birtokaikra is fenntartották igényüket. Így papíron Érden a Sárkány családtól 1675-ben házasság révén az Illésházy család vette át a birtokot. (Illésházy Ferenc feleségül vette Sárkány Erzsébetet.) Az Illésházyak inkább a nagyobb biztonságot nyújtó felvidéki Trencsén és Liptó vármegyei váraikban tartózkodtak, érdi uradalmukat zálogba adták az ercsi Szapáry Péternek. Ő sokat hadakozott a török megszállókkal, személyét a helyiek emlékezete hőssé emelte, mondák szépirodalmi művek örökítették meg. Alakját a helységnek nevet adó 16. századi nevet adó, itt palánkvárat építő Hamza béggel(wd) hozza össze a Szapáry Péter bosszúja címen ismert történet, noha időben egy évszázad választotta el őket. Az újabb kutatások szerint azonban Hamza leszármazottai kapcsolatba kerülhettek vele. A középkori eredetű kastély ma is meglévő pincerendszerében egy zugot Szapáry török fogsága helyszínének tart a néphagyomány. A források szerint viszont a raboskodás helye a budai vár volt.

A monda szerint Hamza bég kegyetlen módon kínozva, vízen, száraz kenyéren tartva, a hegyen eke elé fogva sanyargatta az elfogott Szapáryt. Barátja, Batthyány Ádám azonban egy török agáért cserébe kiváltotta rabságából. Egyszer (egyes változatok szerint Buda visszavívásakor) fordult a kocka és Hamzát vezették fogolyként Szapáry elé. Ő azonban keresztényi könyörületességből megkegyelmezett neki és szabadon engedte egykori kínzóját. A török, aki félelmében már kiitta méreggyűrűje tartalmát, megrendülve e nagylelkűségen utolsó perceiben még felvette a kereszténységet.[7][8]

Hamza bég nevét őrzi Érd török-oszmán időkből származó elnevezése: Hamzsabég.

Birtokosok a 18–19. században szerkesztés

 
Pincesor a Mély utcában, Ófaluban
 
A Szent Mihály arkangyal templom
 
Ófalui római katolikus templom
 
A római katolikus plébánia Ófaluban

A török uralom utáni újjáépítésben a Szapáry, majd az Illésházy család játszott meghatározó szerepet Érden.

Illésházy Miklós (1653–1723) 1722-ben váltotta vissza Érdet. Helyi urbáriumban szabályozta a jobbágyterheket. Országosan is ismert, .... kancellárként halála előtt nem sokkal ő írta alá a Pragmatica sanctiót, ami lehetővé tette Mária Terézia trónöröklését.

Illésházy József (1700–1766) csak rövid ideig volt Érd birtokosa, mert 1735–1752 között ő is elzálogosította azt báró Pongrácz Andrásnak, majd annak lányán keresztül báró Péterffy Jánosnak. A Péterffy család építtette a Kálvária-hegyen lévő Szenvedő Krisztus kápolnát. (1749).

Illésházy János (1736-1800) tette a legtöbbet Érd szépítéséért. 1774-ben toronnyal bővítette a még Szapáry idején újjáépített Szent Mihály-templomot és emeletet építtetett az új plébániaházra. A templom 6 db harangjából a 2 db nagy harang elkészítését finanszírozta, valamint templomkertet ékesítette. Elkészíttette Nepomuki Szent János és Szent Valburga szobrát és az újjáépített kastélyban egy kis kápolnát alakíttatott ki. Az ő idejében, 1776-ban kapott Érd (feltehetően egy korábbi de megszűnt státusz után) ismét mezővárosi rangot. Fia, Ferenc 10 évesen ismeretlen körülmények között Érden halt meg, és a templomban a jobb oldali mellékoltár (akkor: Szent Valburga mellékoltár, 1908-tól Jézus Szíve mellékoltár) alatt temették el 1789-ben.

Illésházy István (1762–1838) Érdnek országos vásártartási jogot szerzett. Fia nem lévén, vele kihalt a család.

Tőle Batthyány Fülöp herceg vásárolta meg Érdet, akinek apai ágon Illésházy Teréz grófnő volt a nagyanyja. Az ő rövid, húsz évnyi birtoklására esik az 1838. évi nagy dunai árvíz. Az elpusztult település helyett alapította a herceg Újvárost, a folyótól kissé távolabb eső területen (Fülöpváros). Ekkortájt épülhetett a fehérvári országút és az Újvárosba vezető út sarkán a Pelikán-fogadó, későbbi Batthyány–Wimpffen–Károlyi-kastély (ma: Magyar Földrajzi Múzeum).

1848-ban Érd, a Lánchíd építésének támogatásával kitűnt görög származású bécsi bankár, Sina György báró tulajdonába került. Fia, Sina Simon – aki apján is túltett mecénási bőkezűségével – a kastélyt 1869-ben neoreneszánsz stílusban átépíttette és jelentősen kibővíttette. Halála (1876) után lánya, Anasztázia gróf Wimpffen Viktorral kötött házassága révén Érd a sváb származású Wimpffen család kezébe került. A Wimpffenek után 1911-ben a Károlyi grófok váltak Érd legnagyobb birtokosaivá. A kastély viszont 1920-ban a katolikus egyház kezébe került. Jezsuita papnevelő (noviciátus), 1928-tól vizitációs apácazárda, 1940-től a front ideérkeztéig pedig az ország első KALOT-népfőiskolája működött falai között. A Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet Országos Titkársága által működtetett iskolában gazdasági, faluvezető-képző és népi kulturális tanfolyamokat tartották. Elismerését jelzi, hogy 1941-ben illetve 1942-ben látogatást tett itt két miniszterelnökünk, Teleki Pál és Bárdossy László is.) A kastélyt a háborúban hadikórházként használták, majd hosszú ideig gazdátlanul kallódott s végül – miután építőelemeit jórészét széthordták – a pótolhatatlan műemléki értéket 1971-ben lebontásra ítélték.

A mai Érd szerkesztés

 
A Székesfehérvár–Déli pályaudvar menetrend szerinti személyvonat Érd felső megállóhelyen (Stadler FLIRT motorvonatból összeállítva

Az 1920-as évek második felét követően a Károlyi család (gróf Károlyi Imre és fia, Gyula) fokozatosan felparcellázták több mint 3 ezer holdnyi itteni – jórészt erdőből és gyümölcsösből álló – birtokrészüket. A viszonylagos alacsony telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége miatt később az ország minden részéből érkeztek betelepülők. A kezdeti üdülőtelepből hamarosan a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, "Közép-Európa legnagyobb falva” jött létre. Ez az állapot a második világháború után évtizedekig nyomasztó problémák (magas talajvíz, járhatatlan földutak, közműszolgáltatások hiánya stb.) forrásává vált. A helyi infrastruktúra fejlődése csak a rendszterváltást követően zártózott fel az intenzív ütemű népességnövekedéshez. Domináns maradt az alvóváros jelleg. Nem bontakozott ki komolyabb ipari tevékenység. A hagyományos malomipar (dunai hajómalmok) és a téglagyártás fejlődött tovább korszerűbb formában és kisebb üzemek keletkeztek. (Mezőgép, Texelektro, ÉRUSZ, Kenyérgyár stb.)

Érden hagyományosan jellemző gazdasági ág volt a szőlőtermelés és a juhtartás. Fényes Elek statisztikus Magyarország geographiai szótárában 1851-ben így ír Érdről: „Fő gazdasága szőlőhegyében áll, mely igen becses bort terem”. Ez az 1870-es és 1880-as évek filoxérajárványai következtében lehanyatlott, a helyére az őszibarack-termesztés lépett. A borászat megmaradt mementója az ófalusi egykori római hadiút (Mély út) mentén kiépült pincesor. A juhászat színterei, a 18-19. századi majorok (Erlakovecz, Fülöp major stb.) a szocialista téeszesedés korában kerültek lebontásra.

Érd 1945-ig Fejér vármegye Adonyi járásához tartozott; az 1945-ös megyerendezés során Érdet és környékét Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták, az 1950-es megyerendezés óta Pest megye (2023 óta Pest vármegye) része.

A városközpont kialakulása 1972-ben kezdődött. Ekkor adták át az Érd alsó vasúti megállóhely mellett a buszpályaudvarként is funkcionáló üzletközpontot (később Pelikán áruház) és a 2004 óta Szepesi Gyula festőművész nevét viselő Művelődési Központot.[9] 1982-ben az ÁFÉSZ-áruházzal (1989-től Ritmus Áruház, jelenleg Lidl működik benne) folytatódott.[10] A Béke téri lakótelep 1972-1984 között épült.[11][12] A városközpont 1998-ban nyert színvonalas külsőt a Budai úti üzletsor felépítésével. 2005-ben új buszpályaudvar és bevásárlóközpont épült.[13]

A Termál Szálló 1990. évi felépülésével az Ófalu fürdőhellyé vált, ez új turisztikai perspektívát jelentett akkoriban Érd számára, a fürdőt és a hotelt azonban 2015-ben adósságai miatt be kellett záratnia az önkormányzatnak (a hozzá kapcsolódó, közkedvelt artézi kút üzemeltetését azonban átvették). Az épület az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség tulajdonába került, átalakítása 2022 végén kezdődött.[14]

Az 1910−1980 között üzemelő[15] téglagyár kéményét 2016. augusztus 31-én (a nyilvánosság kizárásával) felrobbantották, a terület kirándulóhellyé alakítását tervezik.

1977-ben a 11. Honi Légvédelmi Rakétadandár harcálláspontja Érdre költözött. A dandár előbb ezred szintre alakult át, majd 2000-ben felszámolásra került, és a helyőrség megszűnt. Az objektum egyes részeit a mai napig őrzik.[16]

Látnivalók szerkesztés

Kakukk-hegy szerkesztés

A Kálvária-hegy – Kakukk-hegy vonulata az ország azon ritka területeinek egyike, amelyen a bevezetőben ismertetett löszerdős sztyepp a szó szoros értelmében, erdő-gyep mozaik formájában maradt fenn. A két dombot a Római Birodalom idejéből fennmaradt hadiút (Mély út) mentén kiépült pincesor választja el egymástól. Ezt azért fontos kiemelni, mert a hazai lösztájakon löszerdős sztyeppnek leggyakrabban csak egy-egy fátlan alkotója, a löszpusztagyep vagy a löszlegelő, található. A kakukk-hegyi lösznövényzet nem elszigetelt terület, hanem az érdi Ófalut Százhalombatta óvárosától elválasztó Sánc-hegy további értékes lösznövényzet-maradványaival – sánc, tumulusok, magaspart, százhalombattai löszvölgyrendszer lejtői – a mezsgyék, illetve a felhagyott és részben regenerálódott lösznövényzetű kisparcellák révén kapcsolatban van. A növényzet fennmaradásának kulcsa, hogy ez az ökológiai folyosókon keresztül megvalósuló kapcsolat a jövőben is meglegyen. Ezért szükséges lenne a a hajdani érdi és százhalombattai téglagyár romjai között, a Duna parton álló Sánc-hegy jelenleg nem védett vagy eltérő szintű oltalom alatt álló lösznövényzetfoltjainak egységes védelme is. A Kakukk-hegyet 2007. áprilisában az ország 200. természetvédelmi területévé nyilvánították.[17]

Az Érdi-magaspart szerkesztés

„Az Érdi-magaspart alámosott, függőleges falakkal törik le Ófalu ill. a Duna felé. A fennsík legmagasabb pontja a 172 méteres Kakukk-hegy Ófalu, míg a 163 méteres Sánc-hegy a Duna fölött hívja fel magára a figyelmet.[18]

A magas partfalak védelmében együttesen fordulnak elő a keleti pusztai, sztyeppei növényfajok és a jégkorszak után hazánkba délről bevándorolt mediterrán növények.” Az Érdi-magaspartot 1985-ben védetté nyilvánították.[19]

Fundoklia-völgy szerkesztés

 Bővebben: Fundoklia-völgy

Érd-Parkváros tájképileg legszebb része a szarmata mészkőbe bevágódott karsztos aszóvölgy, a Fundoklia. (Szidónia-völgy) Az M7-es autópályától északra 1962 végén a völgyfő közelében véletlenül bukkant felszínre az „érdi paleolitikus telep”, amely a „mounstérien műveltség, tágabb értelemben a neandervölgyi ember kultúrájának világhírű magyarországi lelőhelye”.

A Fundoklia-völgyben és környékén mintegy 25 védett növényfaj fordul elő és több védett gyíkfajnak és cickányfélének nyújt menedéket, de az erdei sikló is előfordul.

A terület 1999 tavaszán helyi védettséget kapott.[20]

Harangjáték szerkesztés

1993-ban, Érd első okleveles említésének 750. évfordulóján adták át. A harangjáték 12 harangja 45 dallamot szólaltat meg.[21]

Az átadását követő években hajnali öt és este kilenc között az alábbi dallamok csendültek fel:

Szent Mihály-templom szerkesztés

 Bővebben: Szent Mihály-templom (Érd)

A 15. századi romokon újjáépülő templomot 1723-ban áldották meg. Illésházy János kegyúr bőkezűségéből épült fel a templom órapárkányos tornya 1774-ben. A templomtornyot két övpárkány tagolja három részre, díszítését ion oszlopfejezetű pilaszterek szolgálják.

A templomhajó padlósíkja mintegy 2 m-rel mélyebben fekszik, mint a torony bejárati szintje. A templomhajóba lépcsősor vezet le.

Napjainkra a copf főoltár, a barokk mellékoltárok és a kőből faragott keresztelő medence őrződtek meg a templom régi berendezési tárgyai közül.[23]

Minaret szerkesztés

 
A minaret Ófaluban
 Bővebben: Érdi minaret

Érden az Ófaluban (Mecset utca) áll a 17. században épült dzsámi 22 méter magas, részben rekonstruált tornya. Az 1962–1965 közötti régészeti feltárás eredményei alapján Ferenczy Károly építész készítette el a helyreállítási terveket, a körerkély elpusztult mellvédjét, a kast és a toronysüveget 1971-ben rekonstruálták vasbetonból. Az 1999-es külső homlokzati konzerválást követően 2000-ben felújították a minaretet,[24] de leromlott statikai állapota miatt 2020-ban lezárták a látogatók elől.[25]

II. Lajos emlékmű szerkesztés

1926-ban a mohácsi csata 400 éves évfordulójára állították. A római korból származó oroszlánnal díszített emlékmű II. Lajos magyar király érdi tartózkodását örökíti meg.[26]

Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália kápolnája szerkesztés

18. századi barokk kápolna, Kereskényi Gyula 1886-ban készült könyve szerint 1734-ben épült a nagy pestis alkalmával.

„A négyzetes alaprajzú kápolna kosáríves apszissal záródik. Oldalfalán 1-1 ablak került elhelyezésre. Faszerkezetű harangtornyát kecses sisak díszíti. A kápolna hajóját és az oltárát diadalív tagolja, térlefedésre csehsüveg boltozatot építettek. Főhomlokzatát az oromfalba illesztett, kosáríves falfülkébe helyezett sérült Szentháromság-szobor díszíti.”[27]

Magyar Földrajzi Múzeum szerkesztés

 Bővebben: Magyar Földrajzi Múzeum
 
Balázs Dénes szobra

A város központjában található az egykori híres „Pelikánnak” nevezett vendégfogadó, majd később Wimpffen-kúria klasszicista stílusjegyeket viselő épületegyüttese. Sem pontos építési idejét, sem tervezőjét nem ismerjük, csak feltételezéseink vannak az építészeti formajegyek alapján, hogy Hild József alkotása lehet."

A Budáról Székesfehérvár felé vezető forgalmas országút mellé 1820 és 40 között építették fel a vendégfogadó főépületét és a különálló kiszolgáló épületszárnyakat (a két istállóként működő oldalszárnyat és a középen elhelyezkedő kocsiszínt).

1910-től néhány évig tiszttartók lakják. 1923-tól a Szent István Polgári Fiúiskola működött a főépületben. 1942-ben a Községi Elöljáróság költözött Ófaluból a kúria épületébe. A 19. század végén az Alsó utcai, majd a 20. század elején Felső utcai oldalszárny, eredetileg istálló, épületei átalakultak polgári lakóépületté. A főépület 1979-ig Tanácsházaként szolgált, majd annak folyamatos kiköltözése után "1983-tól a Magyar Földrajzi Múzeum lelt otthonra az öreg falak között."[28]

Kutyavár szerkesztés

 
Érd – Kutyavár, légi felvétel

A Kutyavár Érd legrégebbi, 15. századi gótikus építménye. A legenda szerint Hunyadi Mátyás építtette vadászkutyái és azok gondozói, a kutyapecérek számára. Ma már csak romjai láthatóak. Nem tudni, valóban Mátyás király építtette-e, vagy az Elbenyi testvérek.

Fenyőerdő szerkesztés

Érd-Parkvárosban a Borostyán utcából közelíthető meg a magas mészkőfallal körülvett kertben a védett erdőség, melynek telepített állományát az erdeifenyő (Pinus silvestris) uralja. Az erősen meszes, karsztos felszínen a csekély termőképességű talajon is jól megél az erdeifenyő.

Beliczay-sziget szerkesztés

 
Beliczay-sziget

Az Érd keleti határait felölelő, a Dunához illeszkedő partszegély mintegy 9 km hosszúságban és 2–3 km szélességben elterülő alacsony térszínű, ártéri üledékekkel borított tája Érd-Ófalutól Hárosig terjed enyhén ívelt alakban. Valaha, a miocén kor végén a Pannon-tenger egyik sekély vizű öble foglalta el ezt a területet. Ebből az időszakból maradtak fenn a felszínen Diósd környékén is homokos, kavicsos, agyagos üledékek. Az Érd-Tétényi-öblözet kialakulását tektonikai okok magyarázzák. A terület a pleisztocén végén annyira megsüllyedt, hogy a Duna ágai kelet felől erre helyeződtek át.[29]

Politika szerkesztés

Polgármesterek szerkesztés

Önkormányzata szerkesztés

A települési önkormányzatok saját ügyeikben önálló döntési joggal rendelkező, közvetlenül választott közjogi testületek, melyek a közfeladatok ellátásában vesznek részt. A helyi önkormányzatok működésének alapjait az országgyűlés 1990-ben az Alkotmányban fektette le, biztosítva a helyi önkormányzatok három legfontosabb jogát: az autonómiához valójogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, továbbá az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát.

Érdet az Országgyűlés 82/2005. (XI.10.) számú határozatával nyilvánította megyei jogú várossá. A település ténylegesen a 2006. évi önkormányzati választások kitűzésének napjától, azaz 2006. július 11-étől megyei jogú város. Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata; székhelye: Érd, Alsó u. 1-3., működési területe: Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területe.

Az önkormányzat szervei:

  • a képviselő-testület (közgyűlés)
  • a bizottságok
  • a polgármester
  • a részönkormányzatok testületei
  • a képviselő-testület hivatala.

Az önkormányzat feladatai a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint:

A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

Az önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően –, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók.

A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

A 2019-es önkormányzati választás eredménye szerkesztés

  • A polgármester-választás eredménye[39]
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Dr. Csőzik László LMP – Jobbik – DK – MSZP – CÉL – Momentum – MMM – Párbeszéd – Liberálisok 12 288 49,8%
T. Mészáros András Fidesz-KDNP 10 020 40,61%
Tekauer Norbert Független 2366 9,59%
Összesen 24 674 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[40]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  LMP – Jobbik – DK – MSZP – CÉL – Momentum – MMM – Párbeszéd – Liberálisok 11 P                        
  Fidesz–KDNP 6                          
  V.É.D. Egyesület 1                          

Országgyűlési képviselők szerkesztés

(Pest 8. OEVK 1990–2014; 1. OEVK 2014-)

Gazdaság szerkesztés

A város kereskedelmi szolgáltatásának 75%-a a központokban és a főútvonalak mellett bonyolódik le.

A gazdálkodó szervezetek száma meghaladja a 6500-at.[41]

Az egyéni vállalkozók a legkülönbözőbb ipari, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet végzik főként kis- és középvállalkozások keretében. A helyi vállalkozók a népszerű tevékenységformák (élelmiszer-, ruha-, cipő-, mobiltelefon-kereskedelem) mellett őrzik a régi mesterségeket (kádár, népművész, keramikus, kulacskészítő) és megjelentek a bioboltok, bioéttermek is.

Az Érdre látogatót közel 35 éttermet és cukrászdát, valamint több szálláslehetőség (fogadó, panzió, kemping) is fogadja.

A lakásszám meghaladja a 25 000-et és mivel az épülő lakások száma nagyobb a megszűnő, bontásra kerülő lakásokénál, a lakásszám évről évre nő.[42]

Címere szerkesztés

 Bővebben: Érd címere

A címer motívumai a település történelmének régmúltját idézik fel. A címerpajzs vízszintesen elválasztva két mezőre oszlik. A téglalap alakú, arany színezetű felső mezőben egy ötkaréjos zöld fa látható, mely a tervezők szerint az Árpád-kori Erdő/Erdu nevére és királyi erdőőr lakóira utal. (Más vélemény szerint az Érd név a vízfolyás, patak jelentésű "ér" főnév -d képzős származéka.)

A zöld lombsátor közepén egy aranyló korona helyezkedik el, három ága a település történetében kiemelkedő szerepet játszó ákosházi Sárkány, Batthyány és Illésházy családokra emlékeztet, míg a koronaágak szirmai Érd kilenc ősi településmagját szimbolizálják.

A címerpajzs kék színű alsó mezeje a település életében hajdan sokkal nagyobb jelentőségű Dunát (rév, kikötő, vízimalmok) jelképezi. Középen egy kerekre görbült vörös sárkány a hurkot formáló farkával latin keresztet döf a saját torkába. Horváth Lajos szavai szerint ez "utalás arra, hogy a Sárkány család tagjai a 15–16. században a Zsigmond király által alapított Sárkányos-rend vitézei voltak, mely rendnek feladata a török elleni küzdelem, végső soron az országunkat rontó gonosz elleni küzdelem volt."[43]

Korábbi címere szerkesztés

 
Érd Kádár-korszakbeli címere (1981-1990)

Kádár-korszakbeli címere 1981-től egészen 1990-ig képviselte Érdet. A címer jelképei között a minaret, a Duna-part, napfény – melyek Érd kertvárosias jellegét ábrázolják –, valamint egy vörös csillag volt látható. Eredetileg pályázati kiírás alapján hirdették volna ki a címert, melyre 20 beküldött pályamű érkezett, végül mégis az érdi művészeti alap tervezte meg a három megszavazható tervet, amelyek közül a lakók szavazással választhatták ki a győztest. A lakosok kérdésére az alap kijelentette, hogy a címertervezés az ő monopóliumuk.

Sokaknak egyáltalán nem tetszettek a választható tervek, ugyanis címertanilag szabálytalan volt, színei nem odavalóak voltak, és az sem tetszett a hozzáértőknek, hogy a minaretet ábrázolja, – egy másik idegen hatalmakra emlékeztető jelképet, amely a vörös csillag mellett nem felelt meg az akkori rendszer világképnek.[44] Az akkori vezetőség így fogalmazott: „Érdnek még sohasem volt igazi címere. Most az is lesz.”

1981-ben, mikor a címer megjelent, képeslapokon árulták egy nemes cél érdekében: a helyi mentőállomás felépítésének egy részét az ebből befolyt összeggel támogatta az akkori vezetés.[44][45]

Népesség szerkesztés

Lakosságszám[46]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 3 027 —    
1880 3 188 0,52%
1890 3 343 0,47%
1900 3 480 0,40%
1910 3 953 1,27%
1920 3 990 0,09%
1930 5 632 3,45%
1941 14 523 8,61%
1949 16 444 1,55%
1960 23 047 3,07%
1970 31 205 3,03%
1980 41 330 2,81%
1990 43 327 0,47%
2001 56 567 2,42%
2011 63 631 1,18%
2021 70 063 0,96%

Érd lakónépessége 2019. január 1-jén 69 014 fő volt, ami Pest megye össznépességének 5,47%-át tette ki. A város Pest vármegye tizedik legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 1140 fő volt. A népesség korösszetétele kedvező. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 22%, a 60 éven felülieké 21% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1069 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 73, a nőknél 78,7 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.[47] A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 5%-a, mintegy 3328 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 20. század második felétől Érd lakossága fokozatosan növekszik. Népességnövekedése az 1950-es években felgyorsult a szocializmus évei alatt. Az urbanizáció a második világháború után felgyorsuló hatású volt, többek közt ennek eredményeképpen a város lakossága megnégyszereződött. A legtöbben 2011-ben éltek a városban, 63 631-en. Az utolsó 2011-es népszámlálás alapján, soha nem éltek még ennyien Érden, mint 2011-ben.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló érdiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.

2022-ben vallásuk szerint 23% volt római katolikus, 8,2% református, 1,2% evangélikus, 1,1% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,1% izraelita, 2% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 18,4% felekezeten kívüli (44,8% nem válaszolt).[48]

Etnikai összetétel szerkesztés

Jelentős nemzetiségi csoportok[49]
Nemzetiség Népesség (2011)
  Német 824
  Cigány 650
  Román 419
  Orosz 106
  Horvát 91

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 56 567 fő volt, ebből a válaszadók száma 54 203 fő volt, 52 821 fő magyarnak, míg 573 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 334 fő német, 103 fő román és 43 fő horvát etnikumnak vallotta magát.[50]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 63 631 fő volt, ebből a válaszadók száma 56 475 fő volt, 53 147 fő magyarnak vallotta magát. Az adatokból az derül ki, hogy a magukat magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[51] Az elmúlt tíz év alatt a nemzetiségiek közül legjelentősebben a németek (824 fő), román (419 fő) és az oroszok (106 fő) száma nőtt Érden. A horvátok (91 fő) nemzetiségűek száma megkétszereződött.[52] A magukat cigányoknak vallók száma (650 fő) kismértékben nőtt az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül Érden él a legtöbb magát románnak és görögnek valló nemzetiségi.

2022-ben a lakosság 87,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,6% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, horvátnak, görögnek, bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 4,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Nemzetiségi eloszlás
Időszak             Egyéb/Nem válaszolt Összesen
2001[53] 93,37% 0,59% 1,01% 0,18% - 0,07% 4,78% 100%
2011[54] 81,70% 1,29% 0,99% 0,64% 0,16% 0,13% 15,09% 100%

Média a városban szerkesztés

2014 februárjában alakult meg az Érd Médiacentrum, amely önkormányzati fenntartású intézményként irányítja a város médiumait. Főszerkesztője Kling József, aki egyben az Érdi Újság felelős szerkesztője, ebbéli minőségében vette át Kövesdi Péter feladatait.

Érd TV szerkesztés

A városi televízió igen kezdetleges arculattal és technikai felszereltséggel, a városi közgyűlés élő közvetítésével indult 2005. október 20-án 09 óra 10 perckor[55] (bár a tesztadások már nyáron elkezdődtek). Ezt megelőzően a százhalombattai Halom TV számolt be a város fontosabb eseményeiről. A Telekom hálózatán kezdettől fogva, a Digi kábeltévén[56] 2016. június 23. óta fogható az egész járás területén. Potenciális nézőszáma 2007-ben kb. 40 ezer fő volt,[57] ma azonban már meghaladja a 100 ezret, de egyes adásai az interneten is elérhetőek. Nettó adásideje nagyjából napi 10-11 óra. 2022 szeptemberétől adása csak az interneten elérhető.

Érd FM szerkesztés

A magát "a szomszéd hangja"-ként fémjelző adó 101,3 MHz-en fogható Érd vonzáskörzetében a hajdani Rádió Junior, majd Rádió6 frekvenciáján. Formálisan egyidőben indult magával a médiacentrummal, 2014. február 23-án éjfélkor. Főleg mainstream könnyűzenét, városi és saját szerkesztésű (olykor az MTI-től átvett) országos híreket, magazinműsorokat sugároz napi 24 órában. Élő reggeli műsora a Bundáskenyér, minden hétköznap 06:00 – 10:00 óra között foglalkozik helyi és közéleti aktualitásokkal. Élő kívánságműsorral és délutáni hazakísérő műsorral jelentkezik munkanapokon. Péntek délután a Majdnem szombat című műsor foglalja keretbe a hetet. 2022-től a kitelepülésre is nagy hangsúlyt fektetnek, így a város több pontján és a környéken gyakran személyesen is megjelennek. A médiacentrum weboldalán is online hallgatható, műsorai visszakereshetők.

ÉrdMost szerkesztés

Érd hivatalos hírportálja, amely 2014 novemberében indult ezen a néven (korábban rövid ideig erdmediacentrum.hu weblapon volt elérhető). Elsőszámú tájékozódási pont az érdiek számára, innen tudhatják meg, mi történt is mi fog történni a városban. Helyi hírek, programok, közüzemi és utazási információk, állásajánlatok, fotógalériák, valamint a tévé és rádió felvett adásai gazdagítják az oldal kínálatát.

Érdi Újság szerkesztés

Csak 2020 márciusával lett az Érd Médiacentrum tagja, az önkormányzat megrendelésére készül, 2014-2019 között a Maraton (Mediaworks) kiadásában, 2019 őszétől a Szuperinfó-hálózat tagjaként. 1991. március 15. óta jelenik meg, 1998 óta ingyen. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány 477 tagjának egyike volt annak megalapításától kezdve addig, amíg ellenzéki kézbe nem került a város. Jelenleg az egyetlen ingyenes közéleti hetilap a városban, kiadója az Érd Médiacentrum Közhasznú Nonprofit Kft., szerkesztősége a Mária utcában van az Érd FM mellett. Egyes interjúi leközlés után az Érdmoston is megjelennek. Online olvasható a város honlapján.

Érden is elérhető földfelszíni digitális médiumok szerkesztés

  • Halom TV (1990. március 15-én indult, bár csak 1998 óta elérhető FTA adásként),
  • az óbudai Főnix TV kulturális csatorna (2000-),
  • és a Lakihegy Rádió, amely 2014 óta battai-szigetszentmiklósi váltott műsorral jelentkezik. (Ebbe olvadt bele a Rádió 6.)

Megszűnt sajtótermékek szerkesztés

  • Érd és Vidéke
  • Érdi Élet (1990, az Érdi Újság elődje)
  • Érdi Lap (jobboldali ingyenes hetilap, 2003-2015)
  • Érdi Polgár
  • Érdi Tükör (hetilap, 1998-2002)
  • ÉRDekes (folyóirat)
  • Kerekasztal (folyóirat, 2019)
A korábbi és aktív érdi politikusokból összeállt Érdi Közéleti Kerekasztal időszakosan megjelenő közéleti lapja volt, megjelenése a Nyomtass te is! formátumát követte. Szlogenje volt: „…s rendezni végre közös dolgainkat”.
  • Kertváros (ingyenes lokálpatrióta magazin)
Kéthetente megjelenő ingyenes lokalista-kulturális folyóirat Archiválva 2013. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben volt programajánlókkal, életmódtanácsokkal.
  • Rádió Érd 87.8 (2011-2018)
  • Rádió Junior (2002-2007)
  • Rádió 6 (2007-2014)

Érd sportélete szerkesztés

Egyesületek szerkesztés

  • Érdi Benta Judo Se
  • ÉBK: Érdi Box Klub
  • Budapesti Honvéd: érdi utánpótlás vízilabda szakosztály
  • ÉJC: Érdi Judo Club
  • ÉTC: vívó szakosztály, akrobatikus torna szakosztály, cheerleader szakosztály, balett szakosztály
  • ÉSWS: shaolin whusu szakosztály, akrobatikus torna szakosztály
  • Delta: röplabda szakosztály
  • Érd NK: kézilabda szakosztály
  • Érdi VSE: kosárlabda szakosztály, úszó szakosztály, szinkronúszó szakosztály, labdarúgó szakosztály, jégkorong szakosztály, jégkorcsolya szakosztály, floorball szakosztály
  • Treff: kézilabda szakosztály
  • Masters SE: akrobatikus rock'n'roll szakosztály
  • BKG-VMG DSE: kosárlabda szakosztály
  • Kárpáti Farkasok: jégkorong szakosztály (korábban Hargitai Farkasok)
  • Érdi Spartacus Birkózó szakosztály
  • ÉRD-EL Sportegyesület Darts szakosztály

Testvérvárosok szerkesztés

Ismert emberek, akik a városhoz kötődnek szerkesztés

Érd nevezetes szülöttei szerkesztés

Érden lakó hírességek szerkesztés

Érd nevezetes halottai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ új polgármestere van a városnak. erdmost.hu, 2019. szeptember 24. [2020. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  2. ↑ A város vezetői. erdmost.hu, 2022. április 27.
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. ↑ Érd átnézeti térképe, 1990: http://www.csukalib.hu/images/terkep/t002.jpg
  5. ↑ Érd közigazgatási térképe, 2009: http://www.csukalib.hu/images/terkep/t054.jpg
  6. ↑ Érd. Zsuzsanna Uhlik. 1995. ISBN 963-650-029-0 Hozzáférés: 2021. július 26.  
  7. ↑ Rudolf Dániel - Kegyetlen török hadvezér nevét őrzi a Hamzsabégi út (Divany.hu, 2021.06.18.)
  8. ↑ Csőzik László - Hamza bég legendája (erdmost.hu, 2021.02.07.)
  9. ↑ Történet Szepesi Gyula Művelődési Központ
  10. ↑ Varga László - Kereskedelem / Az érdi Skála (MTVA archivum, 1982)
  11. ↑ Az első panelek - archiv.erdmost.hu, 2018.08.26.
  12. ↑ Érdi kronológia - Sulinet Digitális Tudásbázis
  13. ↑ Kameniczky Ákos – Vonnák Attila – Zsigmond Gábor: Az Oktogontól a Népligetig: Képes időutazás Volánbusszal. Budapest: Volánbusz Zrt. 2017. ISBN 978-615-00-0582-9  
  14. ↑ Újranyithat az érdi termálfűrdő? - Thermal Online, 2022.07.16.
  15. ↑ Történetek képekkel: Érdi téglagyár romjai. tortenetekkepekkel.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 11.)
  16. ↑ http://kameraaltal.blog.hu/2012/07/31/legvedelmi-raketadandar-erd-hap
  17. ↑ Érd Megyei Jogú Város honlapja, Kakukk-hegy (forrás). [2009. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  18. ↑ A Beliczay-szigettől a Kakukk-hegyig - Az érdi Duna-part képekben - Dunai Szigetek blog, 2012.01.25.
  19. ↑ Érd Megyei Jogú Város honlapja, Érdi-magaspart (forrás). [2009. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  20. ↑ Érd Megyei Jogú Város honlapja, Fundoklia-völgy (forrás). [2008. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  21. ↑ Érd Megyei Jogú Város honlapja, Harangjáték (forrás). [2008. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  22. ↑ szerk.: Uhlik Zsuzsanna: Érd, 1. kiadás (1995). ISBN 963-650-029-0. OCLC 1014843363 
  23. ↑ Érd Megyei Jogú Város honlapja, Szent-Mihály templom (forrás). [2008. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  24. ↑ Molnár József: Hamza bég dzsámija Érden. Műemlékvédelem, VIII. évf. 3. sz. (1964) 142–147. o.; Prohászka Péter: Adalékok a K. K. Landesbaubehörde magyarországi tevékenységéhez a műemlékvédelem területén I.: Az érdi minaret 1857-es leírása és felmérése. Műemlékvédelem, LVII. évf. 6. sz. (2013) 400–406. o.
  25. ↑ Török közreműködéssel újulhat meg a minaret (magyar nyelven). Érd Most!, 2020. augusztus 14. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
  26. ↑ Érd Megyei Jogú Város honlapja, II. Lajos emlékmű (forrás). [2008. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  27. ↑ Érd Megyei Jogú város honlapja, Szt. Sebestyén, Rozália és Rókus kápolnája (forrás). [2008. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  28. ↑ Érd Megyei Jogú Város honlapja, MAgyar Földrajzi Múzeum (forrás). [2008. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  29. ↑ Érdcenter.hu (forrás)
  30. ↑ Érd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  31. ↑ A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
  32. ↑ Érd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  33. ↑ Érd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  34. ↑ Érd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  35. ↑ Érd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  36. ↑ Érd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  37. ↑ Érd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  38. ↑ Érd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  39. ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=038&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=14&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=294&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vltId=687&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  40. ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=038&p_r_p__prpMegyeKod=14#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
  41. ↑ Érdi vállalkozások. [2020. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 4.)
  42. ↑ növekvő építési kedv Érden. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  43. ↑ Érd Megyei Jogú Város honlapja, Címertan (forrás). [2008. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  44. ↑ a b https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1981_12/?query=%20%22c%C3%ADmer%22&pg=344&layout=s
  45. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1981_09/?query=%22c%C3%ADmer%22&pg=358&layout=s
  46. ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  47. ↑ http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html
  48. ↑ Érd Helységnévtár
  49. ↑ http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_16
  50. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  51. ↑ http://www.origo.hu/itthon/20111010-nepszamlalas-2011-nepszamlalobiztosok-nehezsegeikrol-tapasztalataikrol.html
  52. ↑ [1]
  53. ↑ 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. január 10. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
  54. ↑ 4.1.6.1 A népesség nemzetiség szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
  55. ↑ http://erdmost.hu/2015/10/20/tiz-eves-az-erd-tv/ Archiválva 2016. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben ÉrdMost.hu: Tízéves az Érd TV
  56. ↑ Archivált másolat. [2016. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 30.)
  57. ↑ https://emasa.hu/cikk.php?id=2783 Archiválva 2018. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Az érdi médiáról – emasa.hu
  58. ↑ Archivált másolat. [2012. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  59. ↑ Pest Megyei Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 1.)
  60. ↑ „Griezmann mindig dumált, hogy ne rugdossam” (magyar nyelven). Érd Most!, 2021. augusztus 12. (Hozzáférés: 2021. szeptember 1.)
  61. ↑ Trokán Anna túl az első – jótékonysági – félmaratonon (magyar nyelven). Érd Most!, 2021. augusztus 31. (Hozzáférés: 2021. szeptember 1.)
  62. ↑ a b c [2]

További információk szerkesztés

Kereskényi Gyula: Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata. Székesfehérvár, 1874. (Ismertetés Reform 276-ik szám)MEK online.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Érd&oldid=27084485”