Érsebészet

Az érsebészet a sebészet azon tudományága, mely az erek és azok megbetegedéseivel foglalkozik műtéti beavatkozással.

Ennek megfelelően az érsebészet körébe tartoznak a különböző érbetegségek (trombózis, érelmeszesedés, visszér stb.), egyes esetekben a szív és az agy érbetegségei.

Érsebészet története

Az érgyógyászat fejlődése során a széles körben művelt sebészeti beavatkozás, még inkább a rekonstrukció a második világháború után lett véglegesítve, alakult ki. Mégis a legelső műtéti beavatkozások megközelítőleg a II. században történtek. Az érsebészet történetének pár fontos állomása:

Aneurysmaleírás, -műtét: II. század, Antyllus

Nyaki borda eltávolítás: 1858, Coote

Érvarrat: 1903-1912, Carell

Thrombendarteriectomiai műtét: 1947, Dos Santos

Vénaáthidalás (bypass): 1949, Kunlin

Arterio-venosus fistula: 1955, Malan

Sikeres aortaív-rekonstrukció: 1966, De Bakey

Fogarty-katéter: 1971, Fogarty

Leggyakoribb érsebészeti beavatkozások

Érvarrat

Egy ér összevarrása, valamilyen varrattípus alkalmazásával.

Éranastomosis

Két érvég egyesítése. Anastomosis típusok:

-End to end anastomosis: Jelentése "vég a véghez", lényege, hogy két eret a végüknél összevarrjon, ezzel egyesítve őket.

-End to side anastomosis: Jelentése "vég az oldalhoz", lényege, hogy az egyik ér végét összekösse egy másik ér oldalával, ezzel egyesítve őket.

Thrombectomia (embolectomia)

Artériás embolia, illetve artériás és vénás thrombosis eseteiben nyújt megoldást. Egy katétert vezetnek be az elzáródott érbe, végén egy felfújható ballonnal. Az elzáródott résznél folyadékot vezetnek a ballonba, az felfújódik, ezáltal megrepesztve a thrombust. Ezután többször megismételve kell a katétert fel-, illetve levezetni az érben, míg ki nem húzza a thrombust, és a visszavérzés megjelenik. Ekkor tekinthető a manőver befejezettnek.

Endarteriectomia, thrombendarteriectomia

Az endarteriectomia (thrombendarteriectomia) lényege, hogy a megbetegedett érfalréteget leválasztva és az esetleg rajta levő thrombussal együtt eltávolítva helyreállítja az ér lumenjét.

Bypass

Neve az angol "áthidalás" szóból ered. Lényege, hogy egy elzáródott érszakasz felett egy érgraftot, vagyis a test egy másik részéből kivett vénát vezetnek el, melynek célja, hogy kikerülje az elzáródott részt, ezzel akadálytalanná téve az áramlást. Ezt a test szinte bármely részén alkalmazni tudják.

Leggyakoribb érbetegségek

Érelmeszesedés (arteriosclerosis)

Az érelmeszesedés az artériákra ható fő érbetegség. Az érelmeszesedés (arterioszklerózis) egy élettani folyamat, melynek során az artériák belső falára zsírok, úgynevezett plakkok rakódnak le, ezáltal csökkentve az erek térfogatát és a vér akadálytalan áramlását. Három fajtáját ismerjük:

-Atherosclerosis: Az elasztikus, és muscularis (nagy térfogatú) arteriák jellemző érfalkárosodása.

-Mönckeberg-féle mediasclerosis: Ritka fajtája az arteriosclerosisnak, Közepesen nagy muscularis és elasztikus arterákat érint.

-Arteriolosclerosis: Kis arteriák és arteriolákra jellemző arteriosclerosis.

Aneurysma

Aneurysma az érfal normálistól eltérő, zsákszerű kitágulása. Fő fajtái:

- Aneurysma ruptura: Korábban meglévő arteriás tágulat megreped

- Dissectio: Az arterián az intima – és csak az intima – megreped, majd vér kerül az érfal rétegei közé. Következménye lehet ruptura, vagy álaneurysma.

- Álaneurysma: Az ér folytonossága megszakad, a vér kiáramlik, de anatómiailag határolt területre. Így a környezete blokkolja terjedését, az ottlévő szöveteket roncsolja, és növekszik. (Az álaneurysmát gyakran keverik az aneurysmával!).

Arteriás thrombosis

Az arteriosclerotikus erek kritikus szűkületében vagy szűkületei között thrombosis alakul ki. Következményei a klasszikus triász:

1. egyenetlen érfal (plaque)
2. lelassult áramlás
3. a vér alkotóelemei arányának megváltozása

Jegyzetek

Dr. Acsády György, Dr. Nemes Attila - Az érsebészet tankönyve