Érsekvadkert

magyarországi község Nógrád vármegyében

Érsekvadkert, vagy 1906 előtti nevén Vadkert (szlovákul: Vadkert[4]) község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Érsekvadkert
Érsekvadkert címere
Érsekvadkert címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterDr. Őszi Attila Csaba (független)[1]
Irányítószám2659
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség3415 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség62,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület55,37 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 48″, k. h. 19° 11′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 48″, k. h. 19° 11′ 56″
Érsekvadkert (Nógrád vármegye)
Érsekvadkert
Érsekvadkert
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Érsekvadkert weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Érsekvadkert témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nógrád vármegye legnagyobb, városi rang nélküli települése. Lakosságszámával a 6. legnépesebb település a vármegyében, ezzel a megye egyik városát (Rétságot) is megelőzi.

Fekvése szerkesztés

A Nyugat-Nógrád térségében fekszik, a Nógrádi-medencében, a Börzsöny hegység lábánál, Rétság és Balassagyarmat között.

Megközelítése szerkesztés

Csak közúton érhető el, legfontosabb megközelítési útvonala a 22-es főút, mely a központján is áthalad. Szátokon át Romhánnyal a 2117-es, Patakkal a 2203-as út köti össze. Határszélét északkeleten érinti még a csesztvei 21 127-es számú mellékút is.

Története szerkesztés

 
Érsekvadkert római katolikus templom

A megkülönböztető szerepű Érsek előtag a helység egykori birtokosára, az esztergomi érsekre utal. Érsekvadkert (azelőtt csak Vadkert) a vármegye legrégibb helységeinek egyike.

Már jóval a tatárjárás előtt fennállt. Nógrád s egyben az ország legrégibb helységeinek egyike. 1227-ben az oklevelek az esztergomi érsek itteni vadaskertjét említik. Plébániájának létezése már 1223-ban kimutatható. 1283-ban az érsek udvarnokainak (udvari cselédjeinek) lakóhelye. Az egész középkorban az esztergomi érsek birtokában találjuk. Vámhely is volt. Akkor három helységből állt a mai Érsekvadkert.

Felső-Vadkert a mai község nyugati végén feküdt. Amikor itt 1860-ban a tagosítás után a földek művelés alá kerültek, szántás közben megtalálták a régi helység templomának alapfalát, sőt egyes házak alapfalaira is rábukkantak.
A Közép-Vadkert a mostani község helyét foglalta el.
Alsó-Vadkert a mai község keleti kijáratánál feküdt és ennek helyén is rábukkantak régi lakóházak nyomaira. Már a 16. század közepén a török hódoltsághoz tartozott.
 
Római katolikus parókia

1710. januárjában a császári had szállta meg a helységet. 1710.január 22-én vívták meg a kurucok és császáriak a Vadkert-Romhányi csatát, melyet kuruc részről II. Rákóczi Ferenc vezetett. A csata jelentős része a Vadkert határában lévő Sír-pataknál zajlott. Ez a csata eldöntetlen maradt, de a császári veszteségek jelentősebbek voltak.

1722-ben 32 magyar és 9 tót háztartást tartottak nyilván.[forrás?]

1733-ban mezővárosi rangot kap, ezzel együtt évi négy szabad vásár tartását. A török hódoltság megszűntétől 1848-ig az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott. A községben két úri lak őrzi a múlt emlékeit, amit a Soókyak építettek.

Az 1848–49-es szabadságharcban is jelentős hadmozdulat színtere volt a mezőváros. 1849. január 6-án Görgey Artúr tábornok a fel-dunai hadsereggel erre húzódott vissza Vácról a bányavárosok felé. Utócsapatokat január 11-én a császáriak Érsekvadkertnél beérték, és kisebb ütközetre is sor került. Ezt követően július 17-én és 18-án itt állomásozott Görgey hada. Maga a tábornok a parókián volt elszállásolva, melyet ma emléktábla is hirdet.

1866-ban sok tucatnyi áldozatot szedő kolerajárvány zajlott a településen. Összehasonlításképp: ebben az évben 237-en haltak meg, míg a környező években kb. 100-100 halálesetet jegyeztek fel.

1906-tól Érsekvadkert a település neve. A lakosok hitelszövetkezetet tartottak fenn és két gőzmalom is működött, amelynek nyomán a mostani malomipar fejlődött ki.

A I. világháborúban a településről olasz frontra is kerültek. A II. világháborúban a besorozott katonák az orosz fronton harcoltak (Don-kanyar). Sokan meghaltak vagy hadifogolytáborokba kerültek. Az elesettek emlékét ma a község központjában (Hősök tere) felállított I. és II. világháborús emlékmű őrzi. A település határában lévő Jánosi pusztán - melyből ma már csak a temető és egy magtár áll - repülőtér volt. Ezt a németek és az oroszok egyaránt használták. A II. világháború után a pusztát felszámolták.

 
Érsekvadkert Kálvária kápolna

1956-ban Forradalmi Tanács alakult. A kommunista diktatúra alatt többen a recski tábort is megjárták. Kulákoknak kiáltották ki a földműveléshez értő parasztgazdákat.

A település lakóinak döntő többsége római katolikus vallású. Az Esztergemi Érsekség egyik fellegváraként tartották nyilván. Ma a Váci Egyházmegyéhez tartozik.

A római katolikus plébánia 1223-ban már fennállt, a mostani templom azonban csak 1743-ban épült.[forrás?] A községhez több puszta – így Szentlőrinc-puszta, Hajduárok, Káposztás és Mogyoróspuszta – is tartozott. Ebben az időben a vármegye egyik legnagyobb terjedésű és lélekszámú települése. A 19. század végén a település lakossága (jobbágyok, cselédek) az úrbéresi tagosítás során jutott földhöz. Egyre többen foglalkoznak iparosi, kereskedelmi tevékenységgel. A világháborúk nagy pusztítást végeztek a községben. A két világháború között több család elvándorolt innen illetve elhagyta az országot.

Ma a településen élők nagy része az iparban dolgozik, legnagyobb részük az építőiparban. A vármegye egyik legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezete Érsekvadkerten volt és van.

A malomipar, fafeldolgozás már 19. századtól jelen van a településen. A 20. század közepe óta a szerszámgépgyártás is tradicionálisnak mondható.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Nógrádi László (független)[5]
  • 1994–1998: Nógrádi László (MDF-KDNP-FKgP-Fidesz)[6]
  • 1998–2002: Nógrádi László (Fidesz-FKgP-KDNP-MDNP-MKDSZ)[7]
  • 2002–2006: Nógrádi László (független)[8]
  • 2006–2010: Dr. Kovácsné Nagy Mária (független)[9]
  • 2010–2014: Dr. Kovácsné Nagy Mária (FideszKDNP)[10]
  • 2014–2019: Dr. Kovácsné Nagy Mária (FideszKDNP)[11]
  • 2019-től: Dr. Őszi Attila Csaba (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3574
3512
3461
3507
3395
3415
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 5% cigánynak, 0,3% szlováknak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,3%, református 1,5%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 3,7% (17,6% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 7,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szlováknak, ukránnak és örménynek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,8% volt római katolikus, 1,6% református, 1,1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 6,5% felekezeten kívüli (29,5% nem válaszolt).[14]

Neves személyek szerkesztés

  • Itt hunyt el 1848. április 7-én Laky János teológiai doktor, római katolikus plébános és alesperes.
  • Itt hunyt el 1904-ben Farkas Mihály esztergomi tiszteletbeli kanonok, szentszéki ülnök.
  • Itt született 1899-ben Hesz később Hetényi Rezső politikus, kultúraszervező.
  • Itt született 1924-ben Boda János (1924-1998) orvos, geográfus, akiről hegyet neveztek el az Antarktiszon .
  • Itt szolgált plébánosként az 1920-as évek végétől haláláig, és itt is hunyt el 1948-ban Mátéffy Viktor pápai prelátus, országgyűlési képviselő.

Nevezetességei szerkesztés

 
Helytörténeti emlékház
 
Drágffy-kúria
  • Római katolikus templom (1734, barokk)
  • Római katolikus plébánia (1743, késő barokk)
  • Drágffy-kúria (1790 körüli, késő barokk)
  • Helytörténeti emlékház (19. századi)
  • Kálváriakápolna (1904)
  • Víztorony (téglaépület)
  • Zsidó temető
  • Természetvédelmi terület (gyurgyalag)

Kultúra szerkesztés

 
Érsekvadkerti népviselet
  • Falunapi göncfőző verseny,
  • Termény megáldó körmenet (közel 100 helyi népviseletbe öltözött részvételével),
  • Nemzetközi Akusztikus Gitárfesztivál,
  • Karácsonyi koncert a római katolikus templomban

Népviselet szerkesztés

16-féle népviselet alakult ki Nógrádban, s a legszínpompásabb az érsekvadkerti és a rimóci palóc viselet.

Turizmus szerkesztés

Érsekvadkert tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.

Sportélete szerkesztés

Az Érsekvadkerti SE szerkesztés

A helyi sportegyesület 1947-ben alakult meg. 1979-ig Érsekvadkerti MEDOSZ Sportegyesület, 1998-ig Közös Községi Sportegyesület néven szerepelt, azóta Érsekvadkerti Sportegyesületként játszik a Nógrád megyei első-, illetve másodosztályú labdarúgó-bajnokságokban. Az egyesület legjobb eredménye a 2003–2004-es szezonban szerzett megyei elsőosztályú ezüstérem.

Légi fotó galéria szerkesztés

Gasztronómia szerkesztés

Híres étele a nagygönc.

 
Érsekvadkert Víztorony

Források szerkesztés

  • Szomszéd András: „Szépen szántó vadkertiek” 1994. (Érsek)Vadkert története az úrbéri tagosítás befejezéséig,
  • Lukács András: Amit láttam Érsekvadkerten (Adatok, képek, dokumentumok, emlékek az Érsekvadkerti Egyházközség múltjából és jelenéből I.),
  • Lukács András: Akikkel találkoztam Érsekvadkerten (Adatok, képek, dokumentumok, emlékek az Érsekvadkerti Egyházközség múltjából és jelenéből II.),
  • Págyor Lászlóné Vitéz Mária: Az Érsekvadkerti Fájdalmas Szűz Mária kálvária-kápolna 100 éves történetéről (1868–) 1904–2004
  • Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád 2006: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról. Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára. Balassagyarmat-Salgótarján.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. pp. 221, 918. ISBN 978-963-446-593-5
  5. Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  10. Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  11. Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Érsekvadkert Helységnévtár
  14. Érsekvadkert Helységnévtár

További információk szerkesztés