Wikipédia

Északi szamojéd nyelvek

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Az északi szamojéd nyelvek a szamojéd nyelvek északi ágába tartozó nyelvek. Az északi szamojéd nyelveket másként tundrai szamojéd csoportként is nevezik. Közéjük az alábbi nyelvek tartoznak:

  • nganaszan, avagy tavgi szamojéd,
  • enyec,
  • jurák-szamojéd – kihalt, átmenet a nyenyec és az enyec nyelv között,
  • nyenyec.
Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival)

A nyenyec nyelv két nyelvjárásra bomlik, az erdei és a tundrai nyelvjárásokra.

Az északi szamojéd nyelvek beszélőinek száma az utóbbi időkben egyre fogyatkozik. A legtöbbet beszélt nyelv ebből az ágból a nyenyec nyelv, a második helyen áll a nganaszan, és a legkevesebben az enyecet beszélik.

Történet szerkesztés

 
Az Ob vízgyűjtője
 
A Jenyiszej folyása

A szamojéd alapnyelv kb. hatezer évvel ezelőtt, Kr. e. 4000 körül alakult ki az uráli alapnyelvből. A szamojédek ősei az Uráltól keletre vonultak, és időszámításunk kezdetéig a nyugat-szibériai tajgán időnként letelepedett, időnként vándorló életmódot folytattak. A szamojéd nyelv felbomlása előtti időkben a szamojédok a Csulim és a Jenyiszej középső folyásának vidékén éltek, de az általuk lakott terület jóval nagyobb is lehetett, akár az Ob középső folyásának vidékéig, az Altaj északi határáig és a Jenyiszej középső folyásvidékétől keletre is terjedhetett.[1]

A szamojéd egység felbomlása kb. kétezer évvel ezelőtt, időszámításunk kezdete táján következhetett be. Ekkor az alapnyelv négy nagyobb ágra bomlott, ekkor alakultak ki a szölkup, kamassz, mator és az északi szamojéd nyelvek elődei. A nyelvészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy az elválás igen rövid idő alatt következhetett be, oka lehetett a hunok betörése az i.e. 2. évszázadban, vagy a rénszarvastenyésztés kialakulása e népek körében. Az északi szamojédok ősei a Jenyiszej mentén észak felé vándoroltak, míg eljutottak a sarkvidéki tundraövezetbe. Az északi szamojédok széttelepülésének kiindulása a Jenyiszej torkolatának vidéke lehetett.[1][2]

A nyenyecek nyugat felé vonultak és végül a Jamal-félsziget és a Tajmir-félsziget közötti észak-szibériai területet foglalták el. Területük átnyúlik Európába, településeik nyugati határa a Mezeny folyó, megtelepedtek Novaja Zemlján és a Fehér-tenger keleti partvidékén is. Jelenlegi lakóhelyük Nyenyecföld (Nyenyec Autonóm Terület), Jamali Nyenyecföld és a Tajmiri Dolgan–Nyenyec járás. Ők alkotják az északi szamojéd nyelvek jelenleg legjelentősebb (legnépesebb) csoportját. Létszámuk a szovjet érában még növekedett is, egyes adatok szerint 1989-re számuk 34 000 fölé emelkedett,[1] más forrás szerint jelenleg eléri a 45 000 főt.[3] A nyenyecek két fő csoportba sorolhatók: erdei nyenyecek és tundrai nyenyecek. Nyelveik között nyelvjárásbeli különbségek vannak, az eltérések a szókészletben és a nyelvtanban is jelentkeznek.

Az enyecek a Jenyiszej legalsó folyásánál és a Taz folyó medencéjében alakultak ki. Nyelvük átmenetet képez a nyenyec és a nganaszán között. Jelenleg a Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) járásban élnek, a Jenyiszej alsó folyása közelében fekvő Voroncovo és Potapovo falvakban, lélekszámuk kb. 300 fő.[4]

A nganaszanok kelet felé vándoroltak, és a Tajmir-félsziget és Hatanga folyó területére jutottak el. Nyelvükben sok olyan nem-szamojéd elem található, amely feltehetőleg a kiszorított helyi őslakosság nyelveiből származik. Jelenleg is a Tajmir-félszigeten élnek, lélekszámuk kb 1000 fő.[5]

A jurák a nyenyechez közelálló nyelv, az északi szamojéd legkeletibb ága – a jurákok a Jenyiszej bal partján éltek. Ez a nyelv, amely átmenetet képezett a nyenyec és enyec nyelvek között, mára kihalt.[1]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c d Eugen Helimski: Szamojédok – A szamojéd népek vázlatos története (magyar nyelven). ELTE BTK, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. (Hozzáférés: 2014)
  2. ↑ Fejes László: Minden, amit tudni akarsz a szamojédokról – 4.. Nest.hu, 2010. december 13. (Hozzáférés: 2014)
  3. ↑ Nyenyecek. ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, 2010. (Hozzáférés: 2014)
  4. ↑ Enyecek. ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, 2010. (Hozzáférés: 2014)
  5. ↑ Nganaszanok. ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, 2010. (Hozzáférés: 2014)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Eugen Helimski: Szamojédok – A szamojéd népek vázlatos története (magyar nyelven). ELTE BTK, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. (Hozzáférés: 2014)
  • Wagner-Nagy Beáta: A nyenyecek (magyar nyelven). MTA Nyelvtudományi Intézet, 2009. [2015. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014)
  • Wagner-Nagy Beáta: Az enyecek (magyar nyelven). MTA Nyelvtudományi Intézet, 2009. [2015. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014)
  • Wagner-Nagy Beáta: A nganaszanok (magyar nyelven). MTA Nyelvtudományi Intézet, 2009. [2015. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014)

Nyelvkönyv:

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Északi_szamojéd_nyelvek&oldid=27096421”