Észt konyhaművészet

Az észt konyhaművészet alapvetően főleg a hús, a burgonya, valamint a halak fogyasztására épült a tengerparti és tóvidéki területeken, de napjainkra már egyéb országok konyhaművészetének erőteljesebb hatásai miatt számtalan nemzetközi ételt, illetve fogást tartalmaz, legfőképpen a környező, szomszédos országok konyháinak elemeiből. A skandináv konyha, a német konyha, az orosz konyha, valamint a lett és a litván konyhaművészet hatása a legszembetűnőbb. A legáltalánosabb ételek Észtországban a rozskenyér, a disznóhús, valamint a burgonya és a tejtermékek.[1] Az észt étkezési szokások nagy mértékben kötődnek az évszakok változásaihoz. Alkoholfogyasztás terén az észt emberek a sört, illetve a vodkát részesítik előnyben.


Hidegtálak szerkesztés

 
Lepényhal
 
Kräsupeakook torta
 
Balti hering, mártással
 
Ünnepi nemzeti ételek Tartuban 2013. február 24-én

A hagyományos észt konyha a hidegtálakon alapult, melyek legfőképpen többféle húsételt, kolbászokat tartalmaztak, melyekhez köretként krumplisalátát, az úgy nevezett rosoljét tálalják, ami jellegzetes észt étel, hasonlóan a svéd sillsalladhoz. E saláta céklából, krumpliból és heringből áll.[2] Kisebb méretű pékáruikat pirukas néven nevezik, ami a pirog egyik változata, mely hússal, káposztával, répával, rizzsel vagy ezek keverékével van töltve, amihez egy bouillon elnevezésű levest szolgálnak fel. A heringek az egyik leggyakrabban használt halfélék az észt konyhán belül. A füstölt, vagy sózott angolnát, rákokat, importált rákféléket, garnélarákokat egyenesen ínyencfalatoknak tartják.

A hering az észt konyhaművészet egyik nemzeti eledele, a sprotni, lepényhal, sügér és sander mellett.

Levesek szerkesztés

 
Karéliai tészta, észt nevén Karjala pirukas

Levesek nem mindig előzik meg a főfogásokat, de azért viszonylag gyakran felszolgálnak ilyeneket, melyek közül a legáltalánosabb a tyúkhúsleves, melybe az aprólékokon kívül zöldségeket is belefőznek. Leveseiket gyakran megbolondítják némi tejföllel, tejjel, vagy joghurttal. A leivasupp egy édes leves, amely fekete kenyér és alma felhasználásával készül, melyet általában tejföllel, vagy tejszínnel tálalnak és fahéjjal, valamint cukorral fűszereznek.

Főételek szerkesztés

Az észtek majd minden főételükhöz rozskenyeret fogyasztanak. Éppen ezért náluk nem a hagyományos Jó étvágyat! hangzik el az asztalnál, hanem a Jätku leiba!, ami azt jelenti: Ameddig a kenyered tart!.

Desszertek szerkesztés

Hagyományos desszertnek számít az országban a kohuke (túró rudi), a kama, valamint a kiszel, a mannavaht, a kohupiimakreem (krémtúró), valamint a kompott (kompót). A skandináv konyhából származó, eredetileg norvég perecféle kelt tésztából, esetenként kardamommal ízesítve, a kringle (észtül: kringel) szintén kedvelt utóétel.

Italok szerkesztés

A kali, ami az orosz kvaszhoz hasonló ital, újra népszerűvé kezd válni. Számos helyi sörfajtát lehet vásárolni. Bár nem olyan népszerű, mint a sör, azért sokféle bort is lehet vásárolni az országban. Vana Tallinn nevű gyógynövényekből készült likőrük szintén kedvelt ital. Az ország két legrégebbi sörfőzdéje az A. Le Coq (1807), valamint a Saku sörgyár 1820.

Tejtermékeik közt találhatók kefirek (észtül: hapupiim, illetve pett), tejük a piim.

Képek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Estonian cuisine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés