Örmény katolikus egyház

Az örmény katolikus egyház (örményül: Հայ Կաթողիկէ Եկեղեցի) keleti katolikus egyház, amelynek a központja Bejrútban van.

Örmény katolikus egyház (Հայ Կաթողիկէ Եկեղեցի)
Vallás	keresztény
Felekezet	keleti katolikus
Lelkészi vezető	XXI. Rafael Péter örmény katolikus pátriárka
Tisztsége	kilikiai örmény pátriárka
Szertartás	örmény
Tagság	736 956 (Annuario Pontificio)
Nyelv	örmény
Alapítva	1742. november 26.
Alapító	Bertalan apostol Júdás apostol
Státusz	Pátriárkai egyház
Székhely	Bejrút, Libanon
Az Örmény katolikus egyház weboldala

Története

Az Örmény Apostoli Egyház a 7. századtól többször tett kísérletet a Bizánccal, majd Rómával való unió érdekében. Grigorisz Vkajaszer (1073-85) Szent VII. Gergely pápával (1073-85) tárgyalásokat folytatott az unióról. 1198–1375 között további ilyen irányú részleges törekvések voltak, például az 1316-os adanai zsinaton. A firenzei uniós zsinat is csak részleges uniót ért el (1439. XI. 22.: Exsultate Deo uniós bulla). A keresztes hadjáratok erőszakos cselekményei nem kerülték el a nyugati keresztényeket felszabadítóként váró örményeket sem, később viszont az örmény katolikusokat érték atrocitások az apostoli örmények részéről.

1602-ben Melkizedek katolikosz unióra lépett Rómával, ezért 1624-ben a keleti papok elől Lembergbe menekült. Unióját utóda, Nikol Torossowicz érsek megerősítette, így egészen 1944-ig a lengyelországi örmény egyház központja Lemberg lett.

A 18. század elején új kezdetet jelentettek a mechitáristák, azóta is ők az örmény katolikus egyház életének szervezői. 1740-ben két katolikus örmény püspök elismerte Apraham Ardzivjánt katolikosznak, aki felvette a Péter nevet, és I. Ábrahám Péter néven vezette az Örmény Katolikus Egyházat 1742–1749 között. XIV. Benedek pápa 1742-ben megerősítette az örmény katolikus patriarchátus megalakulását. Róma iránti tiszteletből minden pátriárka fölveszi a Péter nevet, és azt számozzák.

1827 telén Konstantinápolyból kb. 12 ezer örményt (családokat, szerzeteseket) űztek a tengerpartra, sokan vízbe fulladtak. Vagyonukat elkobozták, s csak erélyes francia tiltakozásra adták vissza. Miután sok örményt megöltek, a Porta elismerte az örmény katolikusokat. 1830-ban felállították a konstantinápolyi érsekséget, de az örmény katolikusokat hátrányos megkülönböztetések érték (kétszer annyi adót kellett fizetniük, mint az apostoli örményeknek). Az első világháború alatt súlyos veszteségeket szenvedett, főként a törökországi egyházmegyékben, ahol az örmény népirtás során a törökök nagyszámú katolikust öltek meg.

Szervezete

Az Örmény Katolikus Egyházat 1928-ban egy Rómában tartott zsinat szervezte újjá. A patriarkátus székhelyét Bejrútba helyezték. A pátriárka címe: a Katolikus Örmények Kilíkiai Házának katolikosz-pátriárkája. XV. Gergely Péter (Agadzsanján) bíborosi rangot is kapott és a II. vatikáni zsinaton nagy hírnevet szerzett.

1999-ben XIX. Nerszész Péter Tarmúni pátriárka székhelye Bzommár, híveinek száma 392 ezer volt.

Egyházmegyéi 2004-ben:

• Franciaország (püspökség, Párizs, 1986-tól, 30 ezer hívő)
• Görögország (ordinariátus, Athén, 1925-től, 600 hívő)
• Kelet-Európa (ordinariátus, 1991-től, székhelye Gjumri, Örményország, 220 ezer hívő)
• Románia (ordinariátus, 2004: személyi unióban a gyulafehérvári római katolikus érsekkel, 823 hívő)
• Ukrajna (érsekség, Lviv a 14. században alakult, 1630-tól katolikus, az 1939-es szovjet megszállással kezdődött teljes felszámolása, betöltetlen, a hívek száma ismeretlen, 1939-ben 5000, 2004-ben csak de jure létezik)
• Lengyelország (ordináriátus, 1981-től, 2004-ben személyi unióban a varsói római katolikus érsekséggel)

1963-ban Bécsben, Velencében, Rómában, a franciaországi Le Pec-ben és Libanonban összesen hét örmény papi szeminárium működött.

Liturgia

Az örmény mise lényege ugyanaz, mint valamennyi más rítus szerinti miséé. Két alapvető részből áll: a tanító részben a Szentírásból olvasnak részleteket, míg az áldozati részben Jézus Krisztus áldozatának megújítása történik. A kenyér és a bor átváltoztatása után a hívek a szentáldozás során részesülnek Krisztus testében és vérében. Az örmény mise sajátossága egyfelől az eltérő szerkezetben, szövegekben és a gazdag kidolgozottságban rejlik, másfelől a keleti liturgiák szemlélete tükröződik benne. Az Örmény Egyház szertartásai hasonlóak a római rítus szertartásaihoz:

• Szentmise: Örmény neve Szurp Badarak, amely ezt jelenti: ‘Szent Áldozat’, a szír kurbónó szó örmény fordítása. Erről lesz szó részletesebben a III. részben.
• Zsolozsma: Az örmények a következő imaórákat különböztetik meg: a) éjszakai, b) reggeli, c) napkeltei, d) tercia, e) szexta, f) nóna, g) esti, h) békességes, k) lenyugvási. A tercia, szexta, nóna úgy is ismeretes, mint a déli imaóra. De déli imaórának hívják az örmény mise első felét, az igeliturgiát is.
• Szentségek: Az örmény rítus ugyanazt a hét szentséget ismeri, mint a katolikus rítus, noha a tartalmuk különbözhet. Például az egyházirendben a mai napig megőrizték az ún. kisebb rendeket. Ezenkívül a nagy rendek közé is újabb fokozatok vannak iktatva. De míg a Katolikus Egyház három nagy fokozatot ismer: szerpap, pap, püspök, az örmények negyedikként a katolikosz fokozatát is külön rendként ismerik el. Az örmény rituáléban ezeken kívül még számos szentelmény és áldás található.
• Nagyheti szertartások: Az örmény rítusban a nagyheti szertartások szorosan kapcsolódnak a zsolozsmához, annak keretein belül végzik el a napnak megfelelő külön szertartást, pl. nagycsütörtökön a Lábmosás szertartását.
• Halotti liturgia: Az örmény rítus szerint nincsen gyászmise, viszont van külön halotti liturgia. Ezt a mise végébe ágyazva végzik, a misét lezáró áldás elé beszúrva.
• Egyéb ünnepi szertartások: A különböző nagyobb ünnepekhez különböző egyéb szertartások is csatlakoznak, mint pl. Úrjelenéskor (Vízkereszt) a szenteltvíz megáldása, vagy a szőlő megáldása Mennybevétel ünnepén.

Szerzetesrendek

• Mechitaristák (lat. Ordo Mechitaristarum, OMech): 1701. IX. 8.: Szebasztei Mechitár alapította. Kelet bencéseinek, Kelet jezsuitáinak is nevezik őket. Céljai: Isten dicsérete, az örmény nemzet szolgálata és az örmény kulturális értékek megőrzése.

• Bzommári Pátriárkai Kongregáció: 1749-ben I. Ábrahám Péter katolikosz-pátriárka alapította a patriarkátus plébániáinak és misszióinak lelki gondozására. 1963-ban 40 tagja volt.
• Szeplőtelen Fogantatás Örmény Nővérei: Hádzsi Ándonján Szörpuhi alapította 1847-ben Isztambulban, Andon Hászunján bíboros támogatásával. Fő célja az örmény gyermekek vallási-erkölcsi nevelése.

Források

• ↑ gcatholic.org Cilicia: Armenian Patriarchal See of Cilicia. gcatholic.org. (Hozzáférés: 2014. július 18.)

További információk

• Magyar katolikus lexikon – örmény katolikus egyház
• Romániai örmény katolikus ordináriátus Archiválva 2009. december 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Az örmény katolikus egyház története és művészete című konferencia. Budapest 1997. november 20-22.; szerk. Fancsali János, Issekutz Sarolta; Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, Budapest, 1999 (Erdélyi örmény múzeum)
• A 300 éves örmény szertartású római katolikus egyház és közösségei Magyarhonban régen és ma című konferencia. Budapest 2000. szeptember 29–október 01.; szerk. Issekutz Sarolta; Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, Budapest, 2001 (Erdélyi örmény múzeum)
• Pál Emese: Örmény katolikus templomi berendezések Erdélyben; Polis–Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2015
• Nagy Kornél: Lembergben kezdődött... Az örménykatolikus egyház születése; Szt. Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 2020 (Collectanea Athanasiana I. Studia)
• I. Örmény Katolikus Konferencia. 2019. szeptember 13-15., Budapest. In memoriam Mányó Gergely József; szerk. Fancsali János; Budaörsi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat, Budaörs, 2021 (Magyar-örmény könyvtár)

Kapcsolódó szócikkek

• Katolikus egyház
• Keleti katolikus egyházak
• Katolikus egyháztörténet
• Mechitarista rend
• Örmény katolikus pátriárkák listája