Újdombrád
Újdombrád község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
| Újdombrád | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Kisvárdai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szoboszlai József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4491 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 612 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 72,08 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 14′, k. h. 21° 56′Koordináták: é. sz. 48° 14′, k. h. 21° 56′ | |||
 Újdombrád
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Újdombrád weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újdombrád témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A Rétközben, a vármegye északnyugati széle közelében fekszik, Dombrádtól 5 kilométerre délnyugatra, a megyeszékhely Nyíregyházától pedig 32 kilométerre északkeletre.
Három irányból, nyugatról, északról és keletről is dombrádi külterületekkel határos; a további közvetlen szomszédai: délkelet felől Demecser, dél felől Kék, délnyugat felől pedig Beszterec.
Megközelítése szerkesztés
Ma csak közúton közelíthető meg, Tiszatelek vagy Dombrád érintésével, a 3834-es úton. Korábban érintette a Nyírvidéki Kisvasút 119-es számú dombrádi vonala is, de 2009 óta azon a vonalon szünetel a vonatközlekedés.
Története szerkesztés
A dombrádi határ délnyugati részén a mocsaras tájból kiemelkedően, két, a környezetéhez viszonyítva magasabb fekvésű terület volt Borgászka és Karkhalom tanya. A két tanya közötti területen az 1900-as századfordulón kezdtek lakóházakat építeni, és folyamatosan letelepedni, főleg a környező tanyavilágban élő családok (Dombóc-, Ferenczy-, Veress-, Tóth tanya). Generálta az egységes településsé formálódást az 1905-ben átadott, Nyíregyházától Dombrádig megépült Nyírvidéki Kisvasút, amely az egész Rétköz életében fontos szerepet játszott. A vasúttal szinte egy időben épült a tájegység legnagyobb szeszgyára a karkhalmi tanyára. A II. világháború végére kialakult a mai településszerkezet. 1962-től Dombrád község tanácsi kirendeltségeként működött a település, mely ebben az időszakban még 1000 fő feletti lakónépességgel rendelkezett. Ennek megfelelően az általános iskola is 8 osztállyal működött. 1962-ben kultúrház épült a település központjában, melyben később helyet kapott és működött a mozi, és a mai napig helyet ad a háziorvosi rendelőnek, legújabban pedig a gyógyszertárnak is. A folyamatos népességcsökkenés következtében 1975-től csak az alsó tagozat oktatása folyik helyben. A 80-as évek elején kiépült az ivóvízhálózat, valamint a belterület nagy részét mentesítő csapadékvíz-hálózat. A 90-es évek elején szilárd burkolatot kaptak az utak, kiépült a gázhálózat illetve a telefonhálózat. A szeszgyár az 1992-ben bekövetkezett felszámolásáig 20-30 család megélhetését biztosította.[3] A kisvasút forgalmát 2009-ben állították le.
Újdombrád a megye legnagyobb tanyájaként 1988-ig Dombrád része volt, 1989. január 1. óta önálló település.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Harsányi Menyhért (független)[4]
- 1994–1998: Harsányi Menyhért (független)[5]
- 1998–2002: Kállai András (független)[6]
- 2002–2006: Kállai András (független)[7]
- 2006–2010: Kállai András (független)[8]
- 2010–2014: Kállai András (független)[9]
- 2014–2019: Kállai András (független)[10]
- 2019-től: Szoboszlai József (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 742 | 749 | 748 | 699 | 607 | 612 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak mondta magát (6,8% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,9%, református 46%, görögkatolikus 1,6%, felekezeten kívüli 1,8% (11,7% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,5% ukránnak, 0,2-0,2% szlovénnek és németnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,5% volt római katolikus, 37,7% református, 5,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 3,8% felekezeten kívüli (23,7% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Újdombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A Felső–Szabolcsi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület honlapja
- ↑ Újdombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Újdombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Újdombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újdombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újdombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újdombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Újdombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Újdombrád Helységnévtár
- ↑ Újdombrád Helységnévtár