Úszó-világbajnokság
Az úszó-világbajnokság a Nemzetközi Úszószövetség szervezésében, minden páratlan évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi „vizes világbajnokság”.
| Úszó-világbajnokság (FINA World Aquatics Championships) | |
| Adatok | |
| Sportág | Úszás |
| Kontinens | Nemzetközi (FINA) |
| Időpont | kétévente (páratlan években) |
| Alapítva | 1973 |
| Első esemény | 1973, Belgrád,  Szerbia |
| Eddigi események száma | 21 |
| Utolsó esemény | 2024, Doha,  Katar |
| Honlap | fina.org |
Az első világbajnokságot 1973-ban rendezték. A világbajnokság keretein belül nemcsak medencés úszó versenyszámokban avatnak bajnokot, hanem szinkronúszó, műugró, nyílt vízi (hosszútávú) úszás számokban is, és az eseménnyel azonos városban rendezik a vízilabda-világbajnokságot is.
Hivatalos az eseményt "úszó-, hosszútávúszó-, műugró-, szinkronúszó- és vízilabda-világbajnokság"-nak, összefoglaló néven vizes világbajnokságnak is nevezik. Az angol elnevezése "FINA World Aquatics Championship".
Helyszínek szerkesztés
Az első világbajnokságot Belgrádban rendezték. Ezt követően felváltva Dél-Amerikában és Európában 1986-ig. Az 1990-es években Perth rövid időn belül két alkalommal is megrendezhette a világbajnokságot, 1991-ben és 1998-ban. 2001-ben először került sor Ázsiában a vb-re, Japánban Fukuoka adott otthont az eseménynek. Ettől az évtől kezdődően mindig a páratlan esztendőkben rendezik meg az úszó-világbajnokságot. 2005-ben Észak-Amerikában először Montréal rendezhetett vb-t.
| Év | Város | Ország | Dátum | Nemzetek | Sportolók száma | Versenyszámok |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1973 | Belgrád |  Jugoszlávia
|
augusztus 31. - szeptember 9. | 47 | 686 | 37 |
| 1975 | Cali |  Kolumbia
|
július 19-27. | 39 | 682 | 37 |
| 1978 | Berlin |  NSZK
|
augusztus 20-28. | 49 | 828 | 37 |
| 1982 | Guayaquil |  Ecuador
|
július 29. - augusztus 8. | 52 | 848 | 37 |
| 1986 | Madrid |  Spanyolország
|
augusztus 13-23. | 34 | 1119 | 41 |
| 1991 | Perth |  Ausztrália
|
január 3-13. | 60 | 1142 | 45 |
| 1994 | Róma |  Olaszország
|
szeptember 1-11. | 102 | 1400 | 45 |
| 1998 | Perth | Ausztrália
|
január 8-17. | 121 | 1371 | 51 |
| 2001 | Fukuoka |  Japán
|
július 16-29. | 134 | 1498 | 61 |
| 2003 | Barcelona | Spanyolország
|
július 12-27. | 157 | 2015 | 62 |
| 2005 | Montréal |  Kanada
|
július 16-31. | 144 | 1784 | 62 |
| 2007 | Melbourne | Ausztrália
|
március 18. - április 1. | 167 | 2158 | 65 |
| 2009 | Róma | Olaszország
|
július 17. - augusztus 2. | 185 | 2556 | 65 |
| 2011 | Sanghaj |  Kína
|
július 16-31. | 181 | 2220 | 66 |
| 2013 | Barcelona | Spanyolország
|
július 19. - augusztus 4. | 181 | 2293 | 68 |
| 2015 | Kazany |  Oroszország
|
július 24. - augusztus 9. | 190 | 2651 | 75 |
| 2017 | Budapest |  Magyarország
|
július 14-30. | 181 | 2000 | 75 |
| 2019 | Kvangdzsu |  Dél-Korea
|
július 12-28. | 193 | 2623 | 76 |
| 2022 | Budapest | Magyarország
|
június 18. - július 3. | 186 | 2034 | 74 |
| 2023 | Fukuoka | Japán
|
július 14-30. | 195 | 2392 | 75 |
| 2024 | Doha | Katar
|
február 2-18. | 2246 | 75 | |
| 2025 | Szingapúr |  Szingapúr
|
||||
| 2027 | Budapest | Magyarország
|
||||
| 2029 | Peking | Kína
|
Versenyszámok szerkesztés
Az első világbajnokságon 37 versenyszámban hirdettek győztes. A programban volt 15 férfi és 14 női úszószám, a 3 m-es, és a 10 m-es férfi és női műugrás, a hölgyek részére 3 szinkronúszó szám, illetve a férfi vízilabdatorna. 1986-ig a program nem változott.
1986-ban bővültek a versenyszámok. Úszásban a nőknél bekerült a programba a 4x200 m-es gyorsváltó úszás, valamint a férfiaknál és a nőknél is egyarányt új versenyszámként az 50 m-es gyorsúszás. Ezen a vb-n rendeztek először a nőknek is vízilabdatornát. A következő világbajnokságon, 1991-ben is új versenyeket rendeztek: a műugró számokban a férfi és a női 1 m-es műugrást, illetve a 25 km-es hosszútávúszásban is győztest hirdettek egyaránt a férfiaknál és a nőknél is. 1998-ban a hosszútávúszásban egy rövidebb, 5 km-es távot is felvettek a versenyszámok közé. Ezen a világbajnokság került a programba a látványos szinkronugrás is, a férfiaknál és a nőknél is a 3 m-es és a 10 m-es szinkronugrásban is bajnokot avattak.
2001-ben úszásban a versenyszámok közé került a gyorsúszás mellett a másik három úszásnemben is az 50 m-es táv, illetve a férfiaknál a 800 m-es, a nőknél az 1500 m-es gyorsúszás is. A 2003-as világbajnokságon 62 versenyszám volt, a szinkronúszásban a kombinációs kűr verseny került a programba. 2007-ben a szinkronúszó számokban történtek változások. Az addig egyéni, páros és csapat versenyeket felváltotta mindhárom számban a rövid program, illetve a szabad program. Így szinkronúszásban már 7 versenyszám van. 2013-ban a műugrás programjába került a szupertoronyugrás, a férfiak 27 méterről, a nők 20 méterről ugranak.[1]
Úszás szerkesztés
| Versenyszám | Férfiaknak ebben az évben rendezték először |
Nőknek ebben az évben rendezték először |
|---|---|---|
| 50 m-es gyorsúszás | 1986 | |
| 100 m-es gyorsúszás | 1973 | |
| 200 m-es gyorsúszás | 1973 | |
| 400 m-es gyorsúszás | 1973 | |
| 800 m-es gyorsúszás | 2001 | 1973 |
| 1500 m-es gyorsúszás | 1973 | 2001 |
| 50 m-es hátúszás | 2001 | |
| 100 m-es hátúszás | 1973 | |
| 200 m-es hátúszás | 1973 | |
| 50 m-es mellúszás | 2001 | |
| 100 m-es mellúszás | 1973 | |
| 200 m-es mellúszás | 1973 | |
| 50 m-es pillangóúszás | 2001 | |
| 100 m-es pillangóúszás | 1973 | |
| 200 m-es pillangóúszás | 1973 | |
| 200 m-es vegyesúszás | 1973 | |
| 400 m-es vegyesúszás | 1973 | |
| 4 × 100 m-es gyorsváltó | 1973 | |
| 4 × 200 m-es gyorsváltó | 1973 | 1986 |
| 4 × 100 m-es vegyes váltó | 1973 | |
| Versenyszám | Ebben az évben rendezték először |
|---|---|
| Vegyes 4 × 100 m gyorsváltó | 2015 |
| Vegyes 4 × 100 m vegyes váltó | 2015 |
Hosszútávúszás szerkesztés
| Versenyszám | Férfiaknak és nőknek ebben az évben rendezték először |
|---|---|
| 5 km-es hosszútávúszás | 1998 |
| 10 km-es hosszútávúszás | 2001 |
| 25 km-es hosszútávúszás | 1991 |
| Versenyszám | Ezekben az években rendezték |
|---|---|
| 5/6 km-es csapat hosszútávúszás | 2011 óta |
| 25 km-es csapat hosszútávúszás | 1998-ben |
Műugrás szerkesztés
| Versenyszám | Férfiaknak és nőknek ebben az évben rendezték először |
|---|---|
| 1 m-es műugrás | 1991 |
| 3 m-es műugrás | 1973 |
| 10 m-es toronyugrás | 1973 |
| 3 m-es szinkronugrás | 1998 |
| 10 m-es szinkronugrás | 1998 |
| szupertoronyugrás | 2013 |
| Versenyszám | Ebben az évben rendezték először |
|---|---|
| Vegyes 3 méteres szinkronugrás | 2015 |
| Vegyes 10 m szinkronugrás | 2015 |
| Vegyes csapatverseny | 2015 |
Szinkronúszás szerkesztés
| Versenyszám | Ezekben az években rendezték |
|---|---|
| Egyéni rövid program | 2007 óta |
| Páros rövid program | 2007 óta |
| Csapat rövid program | 2007 óta |
| Egyéni szabad program | 2007 óta |
| Páros szabad program | 2007 óta |
| Csapat szabad program | 2007 óta |
| Kombinációs kűr | 2003 óta |
| Vegyes rövid program | 2015 óta |
| Vegyes szabad program | 2015 óta |
| Highlight kűr | 2019 óta |
| Egyéni | 1973–2005 |
| Páros | 1973–2005 |
| Csapat | 1973–2005 |
Vízilabda szerkesztés
Férfi vízilabda-világbajnokságot a legtöbb úszószámmal együtt 1973 óta rendeznek. A kezdetek óta 16 csapat vesz részt a tornán, az 1986-os vb-n azonban csak 15 válogatott szerepelt. Női vízilabda-világbajnokságra 1986 óta kerül sor. Az első tornán 9 csapat vett részt, 1994-ben már 12, 2003 óta pedig 16 válogatott küzd a világbajnoki címért.
Éremtáblázat (1973–2023) szerkesztés
| Helyezés | Nemzet |  Arany
|
 Ezüst
|
 Bronz
|
Összesen |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. |  Amerikai Egyesült Államok |
293 | 240 | 182 | 715 |
| 2. | Kína |
184 | 116 | 94 | 394 |
| 3. | Ausztrália |
110 | 115 | 85 | 310 |
| 4. | Oroszország |
105 | 73 | 62 | 240 |
| 5. |  NDK |
51 | 44 | 27 | 122 |
| 6. | Olaszország |
48 | 52 | 69 | 169 |
| 7. | Magyarország
|
42 | 33 | 31 | 106 |
| 8. | Németország |
41 | 62 | 70 | 173 |
| 9. |  Franciaország |
32 | 33 | 33 | 98 |
| 10. |  Egyesült Királyság |
32 | 32 | 56 | 120 |
| 11. | Kanada |
28 | 53 | 65 | 146 |
| 12. |  Hollandia |
19 | 38 | 34 | 91 |
| 13. |  Svédország |
19 | 20 | 17 | 56 |
| 14. | Japán |
18 | 48 | 77 | 143 |
| 15. |  Brazília |
17 | 15 | 18 | 50 |
| 16. |  Szovjetunió |
16 | 28 | 28 | 72 |
| 17. | Spanyolország |
13 | 37 | 31 | 81 |
| 18. |  Dél-afrikai Köztársaság |
13 | 7 | 16 | 36 |
| 19. |  Ukrajna |
12 | 18 | 28 | 58 |
| 20. | NSZK |
8 | 7 | 12 | 27 |
| 21. |  Lengyelország |
6 | 11 | 9 | 26 |
| 22. |  Románia |
5 | 2 | 7 | 14 |
| 23. |  Dánia |
4 | 8 | 8 | 20 |
| 24. |  Görögország |
4 | 6 | 8 | 18 |
| 25. |  Zimbabwe |
4 | 5 | 0 | 9 |
| 26. |  Tunézia |
4 | 3 | 4 | 11 |
| 27. |  Litvánia |
4 | 2 | 3 | 9 |
| 28. | Szerbia |
4 | 2 | 1 | 7 |
| 29. |  Finnország |
3 | 2 | 2 | 7 |
| 28. |  Horvátország |
2 | 3 | 4 | 9 |
| 31. |  Fehéroroszország |
2 | 1 | 3 | 6 |
| Dél-Korea |
2 | 1 | 3 | 6 | |
| Jugoszlávia |
2 | 1 | 3 | 6 | |
| 34. |  Mexikó |
1 | 13 | 15 | 29 |
| 35. |  Ausztria |
1 | 5 | 5 | 11 |
| 36. |  Svájc |
1 | 5 | 2 | 8 |
| 37. |  Norvégia |
1 | 2 | 1 | 4 |
| 38. |  Malajzia |
1 | 1 | 6 | 8 |
| 39. |  Bulgária |
1 | 1 | 4 | 6 |
| 40. |  Belgium |
1 | 1 | 2 | 4 |
 Costa Rica |
1 | 1 | 2 | 4 | |
 Szerbia és Montenegró |
1 | 1 | 2 | 4 | |
 Észak-Korea |
1 | 1 | 2 | 4 | |
| 44. | Kolumbia |
1 | 1 | 0 | 2 |
| 45. |  Suriname |
1 | 0 | 0 | 1 |
| 46. |  Új-Zéland |
0 | 5 | 7 | 12 |
| 47. |  Szlovákia |
0 | 3 | 2 | 5 |
| 48. |  Csehország |
0 | 3 | 0 | 3 |
| 49. |  Kuba |
0 | 1 | 1 | 2 |
| Csehszlovákia |
0 | 1 | 1 | 2 | |
 Izland |
0 | 1 | 1 | 2 | |
 Jamaica |
0 | 1 | 1 | 2 | |
| 53. | Ecuador |
0 | 1 | 0 | 1 |
 Hongkong |
0 | 1 | 0 | 1 | |
 Montenegró |
0 | 1 | 0 | 1 | |
 Portugália |
0 | 1 | 0 | 1 | |
| 57. |  Egyiptom |
0 | 0 | 3 | 3 |
| 58. |  Argentína |
0 | 0 | 2 | 2 |
| Szingapúr |
0 | 0 | 2 | 2 | |
| 60. |  Kazahsztán |
0 | 0 | 1 | 1 |
 Puerto Rico |
0 | 0 | 1 | 1 | |
 Trinidad és Tobago |
0 | 0 | 1 | 1 | |
 Venezuela |
0 | 0 | 1 | 1 | |
| Összesen | 1159 | 1169 | 1155 | 3483 | |
Magyar szereplés a világbajnokságokon szerkesztés
Magyarország az eddigi világbajnokságokat tekintve az 1991-es világbajnokságon volt a legeredményesebb. Darnyi Tamás 2 aranyat és 1 bronzérmet, Egerszegi Krisztina 2 aranyat, Rózsa Norbert 1 arany és 1 ezüstérmet, Szabó Tünde 1 ezüstérmet, és a férfi vízilabda-válogatott bronzérmet nyert. Az eredményességet mutatja az éremtáblázaton elfoglalt harmadik helyezés, a magyar csapatot mindössze az Egyesült Államok és Kína tudta megelőzni.
Magyarország a legtöbb érmet az 1994-es, római világbajnokságon és a 2015-ös, kazanyi világbajnokságon szerezte.
Vízilabdában a férfi válogatott háromszor, a női válogatott kétszer nyert világbajnokságot.
Érmek (1973–2024) szerkesztés
| Év | Helyezés az éremtáblázaton |
Arany
|
Ezüst
|
Bronz
|
Összesen |
|---|---|---|---|---|---|
| 2027 | |||||
| 2025 | |||||
| 2024 | 17. | 1 | 1 | 2 | 4 |
| 2023 | 11. | 2 | 2 | 0 | 4 |
| 2022 | 10. | 2 | 2 | 1 | 5 |
| 2019 | 5. | 5 | 0 | 0 | 5 |
| 2017 | 9. | 2 | 5 | 2 | 9 |
| 2015 | 8. | 3 | 3 | 4 | 10 |
| 2013 | 5. | 4 | 1 | 2 | 7 |
| 2011 | 14. | 1 | 0 | 4 | 5 |
| 2009 | 9. | 2 | 1 | 3 | 6 |
| 2007 | 20. | 0 | 1 | 1 | 2 |
| 2005 | 8. | 2 | 2 | 1 | 5 |
| 2003 | 12. | 1 | 4 | 1 | 6 |
| 2001 | 14. | 1 | 1 | 1 | 3 |
| 1998 | 10. | 1 | 1 | 2 | 4 |
| 1994 | 5. | 3 | 3 | 4 | 10 |
| 1991 | 3. | 5 | 2 | 2 | 9 |
| 1986 | 5. | 3 | 0 | 0 | 3 |
| 1982 | 8. | 0 | 2 | 0 | 2 |
| 1978 | 9. | 0 | 1 | 2 | 3 |
| 1975 | 3. | 3 | 1 | 0 | 4 |
| 1973 | 4. | 2 | 1 | 1 | 4 |
| Összesen: | 43 | 34 | 33 | 110 |
Sportáganként szerkesztés
| Év | Arany
|
Ezüst
|
Bronz
|
Összesen |
|---|---|---|---|---|
| Úszás | 37 | 24 | 31 | 92 |
| Vízilabda | 6 | 10 | 2 | 18 |
| Összesen: | 43 | 34 | 33 | 110 |
Világbajnoki csúcsok szerkesztés
Az Világbajnokságokon elért legjobb időket külön is jegyzik. Jelenleg 3 versenyszámban tartja a legjobb időt magyar versenyző:
| Év | Versenyszám | Sportoló | Idő | Dátum |
|---|---|---|---|---|
| 2022 | 200 m férfi pillangó | Milák Kristóf | 1:50,34 | 2022. június 21. |
| 2017 | 200 m női vegyes | Hosszú Katinka | 2:06,12 | 2017. július 30. |
| 2015 | 400 m női vegyes | Hosszú Katinka | 4:29,33 | 2015. augusztus 3. |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ „Péntektől vizes vb Barcelonában Csongrád megyei sportolókkal”, szegedma.hu, 2013. július 18.. [2013. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2013. július 21.)
