Wikipédia

Őszi Kornél

(1868–1939) magyar író, újságíró, lótenyésztő

Őszi Kornél (Szilágysomlyó, 1869. május 8. – Budapest, 1939. augusztus 7.[2]) magyar író, újságíró, lótenyésztő, a Sportélet és a Magyar Turf folyóiratok alapítója és főszerkesztője.

Őszi Kornél
SzületettŐszi Kornél Samu István
1869. május 8.[1]
Szilágysomlyó[1]
Elhunyt1939. augusztus 7. (70 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSzőke Jolán
(h. 1896–1921)
SzüleiŐszi József
Fleischer Mária
Foglalkozásaújságíró
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Őszi Kornél témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja szerkesztés

Őszi József és Fleischer Mária fia, (katolikus hitre tért). Iskoláit részben Szilágysomlyón, majd később Budapesten végezte. Érettségi után az országgyűlési gyorsíró iroda tagjaként állt munkába. Néhány évvel később, 1888-ban lett hírlapíró. 1889−1892-ben a Budapesti Hírlap, 1893–1896-ban a Pesti Hírlap, 1896−1899 között ismét a Budapesti Hírlap és Esti Újság munkatársa, majd a Budapesti Napló szerkesztőségének tagja volt. Pályája felfelé ívelt, azonban 1894-től hallása fokozatosan romlott. Szerkesztette a „Magyarország Párisban” című képes folyóiratot 1897–1898-ban, hogy az 1900. évi párizsi világkiállítás iránti érdeklődést előkészítse. Ekkoriban jutott arra az elhatározásra, hogy a lótenyésztés és versenyzés szolgálatában közéleti hírlapfórumot hoz létre. 1896-ban nagyszabású sportlapvállalatot alapított, mely később magában foglalta a többi között a Sportélet, a Favorit és a Magyar Turf lapokat. (A Sportélet 1896-os alapítását követően, a századfordulón, 1900-ban indította el a Magyar Turf című folyóiratot).

1913-ban versenyistállót és telivér ménest is alapított. Versenyistállóját a magyar határokon túl is jól ismerték. Versenyszíneit a budapesti, alagi, megyeri, tátrai, siófoki és különböző külföldi pályákon az évek során ötszáz telivér hordozta. A „Bankár”, a nagyon gyors „Szapora” és a talán legkitűnőbb, általa kitenyésztett „Bankár-öccse” volt, amivel jelentős sikereket ért el, lovai gyakorta arattak győzelmet Freudenauban, a bécsi Práterben lévő galopp-pályán is.[3]

1896-ban nősült meg, felesége Szőke Jolán (1878–1921) volt, nála 18 évvel korábban hunyt el.[4][5] Gyermekeik: Katalin, Jolán. Katalin leánya révén egyik veje Marschalkó Teofil(wd) atléta, újságíró, költő volt (apósa halálakor a Nemzeti Ujság sportszerkesztője).[6]

Feleségével közös sírja a Fiumei Úti Sírkert 17/2-es parcellájában található, a sír feliratát, mely vagy működését méltatja, vagy egy idézet, mára olvashatatlanná tette az idő.

Emlékére az 1980-as évek közepétől „Őszi Kornél emlékverseny” futamokat rendeznek galopp-versenypályán, ma a Kincsem Parkban.

 
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (17/2. parcella)

Művei szerkesztés

Saját lapjain kívül tárcákat, szépirodalmi hatású kisebb közleményeket, elbeszéléseket írt a Budapesti Hírlapba (1891) Pesti Naplóba (1893, 1895), a Magyar Szalonba (1894–1897), Az Ujságba (1908).

Önálló művei:

  • Telivérek (1901)
  • Jó kompánia és egyéb elbeszélések (1901)
  • Sportsmann Zsebnaptár 1906/1914-re (Budapest, 1914)
  • Magyar turfkrónika. A „Magyar Turf” kiadása. (Budapest, 1900−1905)
  • A magyar lóversenyzés száz éve. 1827–1927. Az Úrlovasok Szövetkezete megbízásából írta: Őszi Kornél. Egyesült kő- és könyvnyomda, Budapest, 1927, 63 o.
  • Magyar Turfkrónika. Budapest, 1939, Klein ny. 151 o.

Nemzetközi hírnévre tett szert a Minden pedigreek könyve. (Magyarország és Német-Ausztria.) System Őszi 1936. (Budapest, 1936. Kiad. Őszi Kornél) 92 oldalas műve, melynek második kiadása, már 133 oldalasra bővítve, 1938-ban látott napvilágot.

Álnevei: (i) és Ö. K.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Őszi_Kornél&oldid=26776661”