Škoda CityElefant

cseh villamos motorvonat

A ČD 471 sorozat, becenevén Škoda CityElefant emeletes villamos motorvonatokat a Cseh Vasút (České dráhy - ČD) részére fejlesztették ki a Prága környéki elővárosi forgalomban közlekedő 451 és 452 sorozatú motorvonatok leváltására.

Škoda CityElefant
ČD 471 sorozat
Škoda CityElefant
Pályaszám
471 001–083
Általános adatok
GyártóŠkoda Vagonka (korábban: ČKD Vagonka) Ostrava-Vítkovice,
Škoda Transportation (korábban: Škoda Dopravní technika), Plzeň,
Csehország
Gyártásban1999–2013
Szolgálatba állás2000
Darabszám60 + 15 db
Sorozat471+071+971
Műszaki adatok
TengelyelrendezésBo’Bo’+2’2’+2’2’
Nyomtávolság1 435 mm
Hajtókerék-átmérő920 mm
Futókerék-átmérő920 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség140 km/h
Ütközők közötti hossz471: 26 400 mm
071: 26 400 mm
971: 26 400 mm
háromrészes vonat: 79 200 mm
Magasság4 635 mm
Szélesség2 820 mm
Forgócsaptávolság19 000 mm
Tengelytáv forgóvázon belülhajtott forgóvázak: 2 600 mm
futóforgóvázak: 2 400 mm
Teljes tengelytávolság471: 21 600 mm
071: 21 400 mm
971: 21 400 mm
Szolgálati tömeg471: 62,7 t
071: 45,4 t
971: 47,3 t
háromrészes vonat: 155,4 t
Legnagyobb tengelyterhelés18 t
Hajtása forgóvázban keresztirányban elhelyezett vontatómotorok
Kapcsolókészülék típusaDellner
Fékek
Kiegészítőfékmágneses sínfék
Dinamikus fékvisszatáplálásos, elektrodinamikus
Átmenő fékelektropneumatikus tárcsafék
Vonatfűtésvillamos
Vonatbefolyásoló rendszerLS 90f 
Legkisebb pályaívsugár120 m (üzemszerűen)
90 (műhelyben) m
Villamos vontatás
Áramnem3 kV DC
Áramellátásfelsővezeték
Teljesítmény
Állandó2 000 kW
Vontatómotorok száma4
Kocsi / Motorkocsi
Ülőhelyek száma471: 23+24(+12)[1]
071: 0+126(+8)
971: 0+109(+8)
háromrészes vonat: 23+259(+16) db
Állóhelyek száma471: 56
071: 134
971: 134
háromrészes vonat: 324
Padlómagasság550 / 475 / 1 280 / 2 560 mm
Osztályok1. és 2.
Üzemmódvillamos
A Wikimédia Commons tartalmaz Škoda CityElefant témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A motorvonat belseje

Története szerkesztés

A két prototípus motorvonatot 1999-ben készítette a cseh ČKD Vagonka (Studénka) és a Škoda Dopravní technika (Plzeň) vasúti járműgyártók alkotta konzorcium. A sorozatgyártás 2001-ben kezdődött, azóta pénzügyi okokból (egy motorvonat ára mintegy 200 millió cseh korona, azaz kb. 8 millió euró) évente kb. hat motorvonat készül a ČD részére. A megrendelt összesen 60 db szerelvényből eddig összesen 50 készült el.

A ČD tervezi egy ötrészes, 160 km/h legnagyobb sebességű, két motorkocsiból és három közbeiktatott kocsiból álló kétáramnemű (3 kV DC és 25 kV 50 Hz), távolsági ("IC Regio") forgalomra alkalmas változat beszerzését 671 sorozatjellel.

A CityElefant-ok első külföldi megrendelője a Litván Államvasutak (LG), mely két EJ 575 sorozatú emeletes motorvonatra adott megrendelést a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt közel 490 millió cseh korona (kb. 19,5 millió euró) értékben. A típus a 471 sorozatú vonatokon alapul, de 1524 mm nyomtávolságra és a Litvániában elterjedt 25 kV 50 Hz feszültségnemre készül. A vonatokat pár hónappal a Cerhenice-i tesztelés után, már 2008 folyamán leszállították a megrendelőnek. Előtte Szlovákiában a Kassa melletti Haniska pri Košiciach (Enyicke) fűtőháznál 1524 mm-esre cserélték a futóműveket és széles nyomtávú vágányra tették a szerelvényt (a kassai vasgyár nyersanyagszállító széles nyomtávú vasútvonalán Ukrajna felé hagyta el Szlovákiát).

2009-ben Szlovákiában a személyszállításért felelős vasúti társaság (ŽSSK a.s.), közbeszerzés keretében 10 db CityElefant beszerzéséről döntött. A vonatokat Zsolnán (Žilina) fogják állomásoztatni, vagyis a következő vonalakon fognak közlekedni: Zsolna - Kassa (Košice), Zsolna - Csaca (Čadca)- Ostrava (CZ) és Zsolna–Trencsén (Trenčín). Ez utóbbi vonalon 25 kV-os felsővezeték van, ezért kétáramnemű (3 kV/25 kV) 671-es változatot rendeltek meg. Sajnos Kassára nem jut belőle, pedig az ott használt régi 460-as motorvonatok karbantartása alkatrészhiány miatt egyre több nehézségekbe ütközik, így gyakran csak lomha, mozdony vontatta, régebbi kocsikból álló szerelvénnyel helyettesítik őket.

Üzeme szerkesztés

A 471 sorozatú motorvonatok a prágai elővárosi forgalomban, Prágából Kolínba, Benešov u Prahyba és Berounba közlekednek. Legutóbb[mikor?] három motorvonatot Ostravába állomásítottak.

Felépítése szerkesztés

A motorvonat egy 471 sorozatú motorkocsiból, egy 071 sorozatú mellékkocsiból és egy 971 sorozatú vezérlőkocsiból áll.

Elrendezés szerkesztés

A szerelvény alapfelszereltségében három darab kétszintes kocsiból áll: motorkocsi + közbenső kocsi + vezérlőkocsi. A három kocsi felépítése nagyjából megegyezik. A háromkocsi vonat 643 személyt (ebből 310 ülő) tud szállítani. Az ajtókat (a régi 451 és 452-es pályaszámú motorvonatokhoz hasonlóan) a futóművektől valamivel beljebb alacsonyan helyezték el, biztosítva így a kényelmes be- és kiszállást (Prága környékén a peronok magasságát igyekeznek ezekkel az ajtókkal egy szintbe hozni). A mozgáskorlátozottak számára még lift is van az első ajtónál. A motorkocsi felső szintjén található az első osztály (egyes ülések előtt széles asztal van). A kárpitozott ülések a másod osztályon egymással szembe fordítva vannak elhelyezve és önálló fejtámlákkal látták el őket. A kocsik belsejét elválasztó tolóajtók gombnyomásra nyílnak. A felső szintre a kocsik végén a felszálló térből lépcsőkön lehet feljutni. A motor és vezérlőkocsiban a vezetőfülkét is innen lehet elérni. A szerelvény légkondicionált, emiatt az ablakok nem nyithatóak. A kocsik hatalmas alumínium profilokból készültek, amivel kedvező a szerelvény súlya.

Villamos berendezés szerkesztés

A motorkocsi egyetlen félpantográf áramszedővel van ellátva, a kocsi hátsó részén besüllyesztve. A főmegszakító 1250 amperre készült. A vontatómotorok szabályozását 12 db IGBT tranzisztor biztosítja. A vontatómotorok hatpólusosak, háromfázisúak, kettős csillagba vannak kapcsolva és önálló hűtéssel rendelkeznek és alkalmasak a dinamikus fékezésre is.

Fékberendezés szerkesztés

Az elektrodinamikus fék elsősorban haszonfékezéssel működik, azonban ha a felsővezeték feszültsége meghaladja a 3600 voltot, akkor az ellenállásokra vezeti vontatómotorból kivont áramot, ahol az hővé alakítva, ventilátorok segítségével távozik. A szerelvényt modern elektropneumatikus fékkel látták el, mely lehetővé teszi a fékek gyorsabb aktiválását, illetve oldását, valamint a vészfék felülbírálását. Vészfékezés esetén a légféket mágneses sínfék is segíti. A fékvezérlőt parkolófék funkcióval is ellátták, ami a szerelvény megállása után automatikusan 2 bar nyomásra állítja be a fékhengereket, megkönnyítve ezzel a mozdonyvezető munkáját, mivel a fék így gyorsabban kioldható és a szerelvény hamarább el tud indulni. A motorkocsi és vezérlőkocsi önállóan fékezhető a mozdonyfékkel.

Utastér szerkesztés

Az utastér berendezéseit nehezen éghető anyagokból készítették, valamint nagy gondot fordítottak a zajszigetelésre is. A tervezők a kerékpárosokra is gondoltak, hogy a kétkerű jármű szem előtt lehessen. A nem nyitható, sötétített ablakok miatt, nehéz lenne rossz fényviszonyok mellett látni az állomásokat, ezért digitális utastájékoztató táblákat szereltek fel még a felszálló térben is, melyek futófelirattal tájékoztatnak a célállomásról és a következő megállóról. A szerelvények külsején is találhatók elektromos utastájékoztató táblák, konkrétan a motor- és a vezérlőkocsi ablaka alatt, illetve a kocsik oldalán. A megrendelő igénye szerint, az első osztály helyett másodosztályú vagy étkező részleg is szerelhető a motorkocsi felső szintjére.


Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. 1. osztályú + 2. osztályú (+ felcsapható) ülőhely

Források szerkesztés

További információk szerkesztés