Wikipédia

„Falu” Országos Földmíves Szövetség

A „Falu” Országos Földmíves Szövetség (később a köznyelvben elterjedt nevén: Faluszövetség) egy 1920. május 26-án alakult érdekképviseleti szövetség.[1]

A Falu Országos Földmíves Szövetség mezőgazdasági sorsjátéka

Felülről jövő fő kezdeményezője Rubinek Gyula akkori földművelésügyi miniszter volt, s a megalakulást az OMGE székhelyén, a Köztelek épületében mondták ki. Az első nyilvános zászlóbontás ugyanez év augusztus hó 15-én Balatonfüreden volt, ezt a szervező gyűlések sorozata követte. A Szövetség működése első idejében főleg a kulturális kérdések megoldását, kiállítások rendezését, plakátrajzoló és falukutató (1924. évi falu-monográfiaíró) pályázatokat vett fel a programjába.

1920-ban indult kezdeményezés az Országos Földmíves Szövetség alakítására, melynek céljában a korszakban felelevenedett korporációs gondolat fedezhető fel: „Az agrártársadalom nálunk eddig nem volt még egységes politikai szervezetté tömörítve. Sem az OMGE, sem a Gazdaszövetség, sem a kisgazdák nem reprezentálják tökéletesen a termelőosztályt, mert az egyik a nagybirtokosok szervezete, a másik a középbirtokosoké, a harmadik a törpebirtokosoké, a negyedik a nincsteleneké, de az Országos Földmíves Szövetség egységes politikai szervezetbe vonja bele mindezeket a rétegeket. (…) Amit mi tervezünk, nem más, mint a zöld internacionálé magyarországi szervezete. A Faluszövetség, amely nemrégiben alakult meg, nem keresztezi az új mozgalmat, mert tisztára kulturális jellegű.” — nyilatkozták Meskó Zoltán és Gaál Gaszton a Pesti Napló hasábjain.[2] Alapítói Nagyatádi Szabó István, Sokorópátkai Szabó István és Meskó Zoltán voltak. Az 1921. május 22-én a Vérmezőn, az úgynevezett „zöldkalászos gyűlésen” megalakított szövetség ügyvezető elnöke Meskó Zoltán lett. A szervezetbe dunántúli kisbirtokosok, alföldi nagygazdák léptek be, akik a városokban a szövetség által alapított olvasókörökben politizáltak.[3]

1923. szeptember 30-án a Kaposvárott megrendezett Falufejlesztési gazdasági és ipari kiállítással egy időben tartott nagygyűlésen az Országos Földmíves Szövetség és a Faluszövetség egyesült, és ekkor vette fel a „Falu” Országos Földmíves Szövetség nevet. Elnökévé előzetes egyeztetésekkel Mayer Jánost, ügyvezető igazgatójává előbb Marschall Ferencet, majd Steincker Ferencet, a közgazdasági egyetem tanárát választották.[4]

1926-ban 1950 község, mint törzstag, 675 egyesület, 315 szövetségi fiók tartozott kötelékébe.[5]

Kifejezetten a szövetség céljainak és tevékenységének propagálására indult meg a Falu című lap (később mint a szövetség hivatalos lapja alcímmel), amelynek 1924–1927 között a szervezet kiállítási és kulturális osztályvezetője, Bodor Antal volt a felelős szerkesztője, 1928-ig pedig ő szerkesztette a Falu Könyvtára című sorozatot.

Szintén kiemelt sajtóorgánuma a Vasárnap című, főként a falusi nép számára megjelenő képes hetilap volt. Főszerkesztője Meskó Pál, a „Hangya” igazgatója, főmunkatársa Buday Barna, a „Faluszövetség” alelnöke, felelős szerkesztője pedig Schandl Károly dr. nemzetgyűlési képviselő volt.[6]

Kiadványai szerkesztés

Ismeretterjesztő kiadványok:

  • Kovacsics Sándor: Anya- és csecsemővédelmi útmutató. Budapest, Falu Orsz. Szövetség, 1925. /A Falu Könyvtára 8./
  • Anghi Csaba: A tej és kezelése. Budapest, Falu Orsz. Szövetség, 1924. /A Falu Könyvtára 10./
  • Bene Lajos: A magyar falu társadalma. Kiad. a „Falu” Orsz. Földmíves Szövetség, Budapest−Székesfehérvár, Debreczenyi ny., 1925. /A falu Könyvtára 11./
  • Gábos Dénes–Nagy Ferenc: Csököly község monográfiája. Bisse község monográfiája. Budapest, Faluszövetség, 1926. /A Falu Könyvtára 16./
  • Anghi Csaba Geyza: Az állattenyésztés általános elvei. Budapest, Faluszövetség, 1925. /A Falu Könyvtára 22./
  • Bodor Antal: Szakoktatásunk és a falugondozás úttörőjének önéletrajza. (Tessedik Sámuel). Németből átdolg. Bodor Antal. Budapest, Faluszövetség, 1926. /A Falu Könyvtára 24./
  • Csizmazia György: Nova község monográfiája. Budapest, Faluszövetség, 1926. /A Falu Könyvtára 26./
  • Bene Lajos–Bodó János: Az ismeretterjesztő előadások lélektana, módszere és eszközei. Előszóval ell. Bodó János. Budapest, Falu Orsz. Szövetség, 1926. /A Falu Könyvtára 32./
  • Szeibert János: Sárvár monográfiája. Huszár Károly előszavával, Szabó László rajzaival. Szombathely, Dunántúl Ny., 1926. /A Falu Könyvtára 33./
  • Bodor Antal: Száztíz községfejlesztési, gazdasági, egészségügyi és kultúrkiállítás. Budapest, Faluszövetség, 1926. /A Falu Könyvtára 36./
  • A „Falu” Országos Földmíves Szövetség kiadványai – I. sorozat (12 mű egybekötve). Pátria Irodalmi Vállalat, 1927.
    • 1. Acsay László: Hogyan építsünk?
    • 2. Dr. Bodor Antal: A jövő faluja
    • 3. Dr. Kovacsics Sándor: Csecsemővédelem falun
    • 4. Dr. Zemplényi Imre: Egészségápolás
    • 5. Dr. Gerlóczy Zsigmond: Egészségi tanácsok a falunak és mindenkinek
    • 6. Dr. Bittera Miklós: Gazdasági növényeink trágyázása
    • 7. Anghi Csaba Geyza: Az állattenyésztés általános elvei
    • 8. Winkler János: Gazdasági baromfitenyésztés
    • 9. Kádár Lajos: A méhészkedés alapismerete
    • 10. Csörgey Titusz: Madárvédelem a kertben
    • 11. Dr. Gaár Jenő: Népszerű jogi útmutató
    • 12. Földes Géza: Szülőföldem szép határa – székelyföldi emlékek
  • Bittera Miklós: Gazdasági növényeink trágyázása. Budapest, Faluszövetség, 1927. /A Falu Könyvtára 39. sz./
  • Friedl Gusztáv: Vetőmagcsávázás. Fontosabb kultúrnövényeinknek vetőmag útján terjedő betegségei. Budapest, Faluszövetség, 1927. /A Falu Könyvtára 42./
  • Szabó Lajos: A homoki borsó termesztése a sivár homoktalajok feljavításának szempontjából. Faluszövetség, 1929. /A Falu Könyvtára 45./

Jegyzetek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=„Falu”_Országos_Földmíves_Szövetség&oldid=26256370”