1960-as sakkolimpia

14. sakkolimpia

A 14. sakkolimpia 1960. október 26. és november 9. között a Német Demokratikus Köztársaságban, Lipcsében került megrendezésre. Helyszíne a Ring-Messehaus kiállítási csarnok volt, ahol a versennyel egyidejűleg nagyszabású kiállítást is tartottak „Chess in the Fields of History" (A sakk a történelemben) címmel. A verseny nagy érdeklődést keltett, minden nap több mint 10 000 érdeklődőt vonzott.[1]

14. sakkolimpia
(1960)
(14th Chess Olympiad)
Adatok
Rendező NDK
Dátumoktóber 26.november 9.
Csapatok40 csapat 232 versenyző
HelyszínekRing-Messehaus (Lipcse rendező városban)
HonlapOlimpBase honlap

Címvédő Szovjetunió
Győztes Szovjetunió

 ← 1958: München1962: Várna → 

A résztvevők szerkesztés

 
Fischer és Tal egymás ellen a lipcsei sakkolimpián

Az eseményen 40 ország vett részt, 232 versenyzővel, mindkét szám rekordot jelentett a hivatalos és a nemhivatalos sakkolimpiák történetében is. A mezőny erősségét a megjelent 26 nemzetközi nagymester és 37 nemzetközi mester jelzi.

A szovjet csapat ezúttal is kimagaslóan erős összeállításban, a világ élvonalát jelentő hat nemzetközi nagymesterrel állt ki. Az éltáblán a friss világbajnok Mihail Tal, a második táblán Mihail Botvinnik exvilágbajnok. A harmadik táblán Paul Keres, a negyediken az első olmipiáján szereplő Viktor Korcsnoj. Az exvilágbajnok Vaszilij Szmiszlovnak ezúttal csak az első tartalék helye jutott, míg a másik tartalék a későbbi világbajnok Tigran Petroszján volt. Nem véletlenül voltak ezúttal is ők a verseny favoritjai, és a várakozásnak megfelelve nagy előnnyel nyerték ezúttal is a versenyt.

A szovjet csapat klasszisai mellett a legnagyobb érdeklődés az amerikaiak éltáblása, a 17 éves Bobby Fischer iránt mutatkozott, akinek ez volt első bemutatkozása sakkolimpián.

A szovjetek mögött a dobogóra esélyesek között tartották számon a jugoszláv, a magyar és az amerikai válogatottat.

A csapatok 6 főt nevezhettek, akik közül egyidejűleg négy játszott. Meg kellett adni a játékosok közötti erősorrendet, és az egyes fordulókban ennek megfelelően ülhettek le a táblákhoz. Ez lehetővé tette, hogy táblánként állapítsák meg és hirdessék ki a legjobb egyéni eredményt elérőket.

A verseny lefolyása szerkesztés

A 40 csapatot 4 elődöntő csoportba sorsolták, amelyekből az első három helyezett jutott az „A” döntőbe, a 4–6. helyezett a „B” döntő, a többiek a „C” döntő mezőnyét alkották.

A verseny az elődöntőben, valamint az „A” és a „B” döntőben körmérkőzéses formában zajlott, míg a „C” döntő 11 fordulós svájci rendszerben került megrendezésre, így minden csapat azonos számú mérkőzést játszott. A csapat eredményét az egyes versenyzők által megszerzett pontok alapján számolták. Holtverseny esetén vették csak figyelembe a csapateredményeket, ahol a csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért. A játszmákban 2 óra 30 perc állt rendelkezésre 40 lépés megtételéhez, majd további óránként 16 lépést kellett megtenni.

A versenyt meggyőző fölénnyel, immár sorban ötödször a címvédő szovjet csapat nyerte az Amerikai Egyesült Államok és Jugoszlávia előtt. A szovjet csapat mind a 20 mérkőzését megnyerte, ezzel megismételte a magyar válogatott 1936-os olimpián felállított rekordját. Az egész olimpián mindössze egy játszmában szenvedtek vereséget, aminek érdekessége, hogy éppen a világbajnok Mihail Tal volt a szenvedő fél. A hat játékosuk mindegyike egyéni érmes lett, közülük négyen aranyérmesek.

Magyarország a három dobogóstól leszakadva a nagyon szoros középmezőny élén a 4. helyen végzett. Játékosaink közül Kluger Gyula teljesítményét kell kiemelni, aki a 2. tartalékok között egyéni bronzérmet szerzett.[2]

A verseny eredményei szerkesztés

Elődöntők szerkesztés

Első csoport
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 + = Pont
«A»   Bulgária   2 2 3 3 4 7 0 2 27
«A»   Jugoszlávia 2   2 2 3 2 3 4 4 4 5 0 4 26
«A»   NDK 2 2   3 2 3 4 3 6 0 3 25
«B»   Norvégia 1 2   1 2 2 4 3 4 3 3 3 20½
«B»   Finnország ½ 1 ½ 3   3 4 6 3 0 19½
«B»   Izrael 2 1 2   3 4 3 4 2 19
«C»   Indonézia 1 1 2 2   3 4 3 4 2 18½
«C»   Franciaország ½ 0 1 0 1   1 2 7 0 11
«C»   Albánia 0 0 0 1 1 1 3   3 2 7 0 10½
«C»   Málta ½ 0 1 0 0 0 0 ½ 1   0 9 0 3
Második csoport
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 + = Pont
«A»   Szovjetunió   3 4 3 4 4 9 0 0 32
«A»   Argentína ½   3 2 3 4 4 6 2 1 25
«A»   Hollandia 1 ½   4 6 3 0 23½
«B»   Lengyelország ½ 1   3 3 2 6 2 1 21½
«B»   Ausztria ½ ½   2 1 4 4 4 1 19
«B»   India 0 2 ½ ½   2 4 3 4 2 15½
«C»   Portugália ½ ½ ½ 1 2   3 2 2 5 2 14½
«C»   Fülöp-szigetek 1 1 ½ 1 3 1   2 2 6 1 13½
«C»   Olaszország 0 0 ½ 2 ½ 2 2   1 5 3 12
«C»   Monaco 0 0 0 ½ 0 0 ½ 2 ½   0 8 1
Harmadik csoport
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 + = Pont
«A»   Anglia   2 3 4 4 4 7 1 1 28
«A»   Csehszlovákia   2 4 4 7 1 1 28
«A»   Magyarország 2   3 3 3 4 8 0 1 27
«B»   Svédország 2 0 1   2 4 3 4 5 2 2 23
«B»   Dánia ½ ½ 2   0 3 4 3 5 1 16½
«B»   Izland ½ ½ ½ ½   3 3 3 5 4 0 16
«C»   Mongólia 1 1 ½ ½   3 3 3 6 0 15½
«C»   Tunézia 0 ½ 1 0 4 1 1   4 3 6 0 14
«C»   Görögország 0 ½ ½ 1 1 1 ½   1 0 0 9 7
«C»   Bolívia 0 0 0 0 0 1 1 0 3   1 8 0 5
Negyedik csoport
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 + = Pont
«A»   Amerikai Egyesült Államok   3 4 3 4 4 9 0 0 29
«A»   NSZK   2 3 3 4 4 4 6 2 1 25½
«A»   Románia 1   2 1 3 4 4 4 6 2 1 24
«B»   Spanyolország 2 2   2 3 2 4 4 1 4 23½
«B»   Chile 0 1 3 2   4 6 2 1 22
«B»   Kuba 1 1 1 1   3 4 4 4 5 0 19
«C»   Belgium ½ 2 1   2 3 4 2 5 2 17
«C»   Ecuador 0 0 0 ½ 2   3 2 6 1 12
«C»   Írország 0 0 0 ½ ½ 0 1 ½   1 8 0 6
«C»   Libanon 0 0 0 ½ 0 0 0 1 ½   0 9 0 2

Az „A” döntő végeredménye szerkesztés

H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 + = Pont
1   Szovjetunió   3 4 3 3 3 11 0 0 34
2   Amerikai Egyesült Államok   2 8 2 1 29
3   Jugoszlávia   3 2 3 8 2 1 27
4   Magyarország ½   2 2 5 4 2 22½
5   Csehszlovákia 1 1   2 2 2 2 4 3 4 21½
6   Bulgária 0 ½ 2 2   2 2 2 3 4 2 2 3 6 21
7   Argentína ½ 2 2 2   2 2 2 2 3 6 20½
8   NSZK ½ ½ 2 2   2 3 2 3 2 5 4 19½
9   NDK 1 ½ 2 2 2 2 2   1 1 5 5 19
10   Hollandia ½ 1 2 1 1   2 2 7 2 17
11   Románia 1 ½ ½ 0 2 2 3   2 2 6 3 16½
12   Anglia 1 2 2 1 ½ 2 2   0 7 4 16½

Az egyéni legjobb pontszerzők szerkesztés

Táblánként az első három legjobb százalékos arányt elérő versenyzőt díjazták éremmel az elődöntőben és a döntőben elért összesített eredményeik alapján. A magyarok közül Kluger Gyula a második tartalékok között egyéni bronzérmet szerzett.

H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
1. tábla
  Karl Robatsch   Ausztria B 13½ 16 84,4
  Mihail Tal   Szovjetunió A 11 15 73,3
  Bobby Fischer   Amerikai Egyesült Államok A 13 18 72,2
H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
2. tábla
  Mihail Botvinnik   Szovjetunió A 10½ 13 80,8
  Arinbjörn Guðmundsson   Izland B 11½ 16 71,9
  Arturo Pomar Salamanca   Spanyolország B 12 70,8
H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
3. tábla
  Paul Keres   Szovjetunió A 10½ 13 80,8
  Robert Byrne   Amerikai Egyesült Államok A 12 15 80
  Borislav Ivkov   Jugoszlávia C 12 16 75
H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
4. tábla
  Lhamsuren Myagmarsuren   Mongólia C 16½ 20 82,5
  Tan Hoan Liong   Indonézia C 16½ 20 82,5
  Viktor Korcsnoj   Szovjetunió A 10½ 13 80,8
H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
5. játékos (1. tartalék)
  Vaszilij Szmiszlov   Szovjetunió A 11½ 13 88,5
  Mato Damjanović   Jugoszlávia A 7 10 70
  Samuel Schweber   Argentína A 7 10 70
H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
6. játékos (2. tartalék)
  Tigran Petroszján   Szovjetunió A 12 13 92,3
  Emanuel Guthi   Izrael B 9 13 69,2
  Kluger Gyula   Magyarország A 10 65

A dobogón végzett csapatok tagjainak egyéni eredményei szerkesztés

Szovjetunió

Amerikai Egyesült Államok

  • Bobby Fischer (+10 -2 =6)
  • William James Lombardy (+8 −2 =7)
  • Robert Byrne (+9 −0 =6)
  • Arthur Bernard Bisguier (+9 −2 =5)
  • Nicolas Rossolimo (+2 −1 =3)
  • Raymond Weinstein (+6 −1 =1)

Jugoszlávia

  • Svetozar Gligorić (+7 −0 =10)
  • Alekszandar Matanović (+6 −2 =9)
  • Borislav Ivkov (+9 −1 =6)
  • Mario Bertok (+5 −3 =5)
  • Mato Damjanović (+6 −2 =2)
  • Milan Vukćević (+2 −1 =4)

A magyar versenyzők eredményei szerkesztés

Forduló Ellenfél  
Szabó László
 
Portisch Lajos
 
Barcza Gedeon
 
Bilek István
 
Lengyel Levente

Kluger Gyula
Pont
Elődöntő (3. csoport)
1   Bolívia Humerez 1 Zubieta Villegas 1 Mendivil 1 Salazar 1 4
2   Dánia Nielsen ½ Kølvig 1 Holm 0 Jensen 1
3   Anglia Penrose 1 Golombek 1 Clarke 0 Haygarth ½
4   Csehszlovákia Pachman ½ Fichtl ½ Hort ½ Ujtelky ½ 2
5   Izland Guðmundsson ½ Magnússon 1 Sólmundarsson 1 Lárusson 1
6   Tunézia Belkadi ½ Lagha 1 Kahia 1 Ben Cheik ½ 3
7   Görögország Anastasopoulos 1 Aggos 1 Papapostolou 1 Paidousis ½
8   Mongólia Namzhil 1 Momo 1 Chalkhasuren 1 Myagmarsuren 0 3
9   Svédország Ståhlberg 1 Lundin ½ Johansson ½ Nilsson 1 3
„A” döntő
1   Anglia Penrose 1 Clarke 0 Haygarth 1 Barden ½
2   Bulgária Bobotsov ½ Neikirch ½ Kolarov ½ Milev ½ 2
3   Jugoszlávia Svetozar Gligorić 0 Matanović ½ Ivkov 0 Damjanović 1
4   Szovjetunió Mihail Tal 0 Mihail Botvinnik ½ Paul Keres 0 Tigran Petroszján 0 ½
5   Hollandia Max Euwe ½ Donner 1 Prins ½ Kramer ½
6   Amerikai Egyesült Államok Bobby Fischer 0 Lombardy 0 Rossolimo 1 Weinstein ½
7   Argentína Miguel Najdorf 0 Erich Eliskases 1 Bazán 1 Schweber 0 2
8   NSZK Schmid 1 Darga ½ Lehmann 1 Pfeiffer 1
9   Csehszlovákia Pachman 0 Filip ½ Fichtl 0 Kozma 1
10   NDK Uhlmann ½ Pietzsch 1 Dittmann ½ Fuchs ½
11   Románia Ghiţescu ½ Drimer ½ Radovici 1 Mititelu ½
Szerzett pontszám
(Játszmák száma)
7½ (14) 11 (17) 11 (16) 9 (15) 4½ (8) 6½ (10)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Tournament reiew (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. november 1.)
  2. Tournament Review (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. november 1.)

Források szerkesztés

  • OlimpBase
  • Mannschaftsweltmeisterschaft 1960/XIV. Schach-Olympiade. 16. Oktober – 9. November 1960 im Ring-Messehaus Leipzig. Deutscher Schachverband, Berlin 1960 u. Deutscher Schachverband, Grosskrotzenburg 1960
  • Anita Karau; Hans Georg Anders (Hrsg.): 14. Schach-Olympiade, Leipzig 1960. Sportverlag, Berlin 1961
  • Шахматные олимпиады / Ю. Авербах, Б. Туров. Москва : Физкультура и спорт, 1974.
  • Всемирные шахматные Олимпиады. 1927-2006 / Ханамирян Г. Ереван: 2006, стр. 12-14

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz 1960-as sakkolimpia témájú médiaállományokat.