1963-as Formula–1 belga nagydíj

autóverseny-futam

A belga nagydíj volt az 1963-as Formula–1 világbajnokság második futama, amelyet 1963. június 9-én rendeztek meg a belga Spa-Francorchamps-on, Spában.

Belgium 1963-as belga nagydíj
Az évad 2. versenye a 10-ből
az 1963-as Formula–1 világbajnokságon.
Versenyadatok
Dátum1963. június 9
Hivatalos elnevezésXXIII. Grote Prijs de Belgie
HelyszínSpa-Francorchamps, Spa, Belgium
Versenypálya14,100 km
Táv451,200 km
Körök32
Időjárásvizes pálya
Pole-pozíció
VersenyzőEgyesült Királyság Graham Hill
(BRM)
Idő3:54,1
Leggyorsabb kör
VersenyzőEgyesült Királyság Jim Clark
(Lotus-Climax)
Idő3:58,1 (16. a(z) 32-ből)
Dobogó
ElsőEgyesült Királyság Jim Clark
(Lotus-Climax)
MásodikÚj-Zéland Bruce McLaren
(Cooper-Climax)
HarmadikUSA Dan Gurney
(Brabham-Climax)

Futam szerkesztés

Az első rajtsor Graham Hillé és Dan Gurneyé lett. Clarknak a váltóval akadtak gondjai, ezért csak nyolcadikként végzett az időmérőn. Csapattársa, Trevor Taylor a hátsó felfüggesztés miatt nagyot balesetezett, de szerencsére nem sérült meg. A verseny nedves pályán vette kezdetét, amelyen Clark nagyon jól rajtolt, és az élre állt. A skótot Hill és Gurney követte. Amíg a két élen autózó elhúzott a többiektől, addig Brabham megelőzte Gurneyt, majd Mairesse mellett is elment. A tizedik pozícióból rajtoló Surtees hamarosan feljött a harmadik helyre. Mairesse motorhiba miatt visszaesett, Brabham pedig a 13. körben elektronikai hiba miatt kiállni kényszerült, így Gurney visszavehette harmadik helyét. Surteesnek ezután a befecskendezővel akadt problémája, s végül a 20. körben ő is kiállt. A harmadik Gurney után Ginther, McLaren és Maggs autózott pontszerző helyeken. Nem sokkal később vihar vonult végig a pályán, ami alatt Hillnek a váltó meghibásodása következtében kellett feladnia a versenyt a 18. körben. Ezáltal Gurney előlépett a második helyre, míg Ginther harmadik volt, de Maggs megelőzte. McLaren ekkor az ötödik helyen állt. Miután Maggs a 28. körben kicsúszott, a negyedik McLaren a verseny végéig megelőzte Ginthert, majd Gurneyt is. Jim Clark jelentős, közel ötperces előnnyel győzött Bruce McLaren, Richie Ginther és Dan Gurney előtt. A további pontszerzők Jo Bonnier és Carel Godin de Beaufort lettek.

Helyezés Rajtszám Versenyző Csapat/Motor Futott kör Idő/Kiesés oka Rajthely Pont
1 1   Jim Clark Lotus-Climax 32 2h27:47,6 8 9
2 14   Bruce McLaren Cooper-Climax 32 + 4:54,0 5 6
3 18   Dan Gurney Brabham-Climax 31 + 1 kör 2 4
4 8   Richie Ginther BRM 31 + 1 kör 9 3
5 12   Jo Bonnier Cooper-Climax 30 + 2 kör 13 2
6 29   Carel Godin de Beaufort Porsche 30 + 2 kör 18 1
7 15   Tony Maggs Cooper-Climax 27 Baleset 4
8 24   Tony Settember Scirocco-BRM 25 Baleset 19
Ki 9   John Surtees Ferrari 19 Befecskendező 10
Ki 7   Graham Hill BRM 17 Váltóhiba 1
Ki 22   Lucien Bianchi Lola-Climax 17 Baleset 16
Ki 5   Jim Hall Lotus-BRM 16 Baleset 12
Ki 28   Jo Siffert Lotus-BRM 16 Baleset 14
Ki 26   Phil Hill ATS 13 Váltóhiba 17
Ki 17   Jack Brabham Brabham-Climax 12 Befecskendező 6
Ki 21   Chris Amon Lola-Climax 10 Olajszivárgás 15
Ki 4   Innes Ireland BRP-BRM 9 Váltóhiba 7
Ki 10   Willy Mairesse Ferrari 7 Befecskendező 3
Ki 27   Giancarlo Baghetti ATS 7 Váltóhiba 20
Ki 2   Trevor Taylor Lotus-Climax 5 Fizikai állapot 11
Vi 3   Peter Arundell Lotus-Climax Nem volt autója
Vi 11   Ludovico Scarfiotti Ferrari Nem volt autója
Vi 19   Lorenzo Bandini BRM Nem adott autót a BRM
Vi 25   Ian Burgess Scirocco-BRM Nem volt kész az autó

Statisztika szerkesztés

Vezető helyen:

Jim Clark 4. győzelme, 7. leggyorsabb köre, Graham Hill 2. pole-pozíciója.

Források szerkesztés


Előző nagydíj:
1963-as Formula–1 monacói nagydíj
FIA 1963-as Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1963-as Formula–1 holland nagydíj
Előző nagydíj:
1962-es Formula–1 belga nagydíj
Formula–1 belga nagydíj Következő nagydíj:
1964-es Formula–1 belga nagydíj