1966-os sakkolimpia

17. sakkolimpia

A 17. sakkolimpiát 1966. október 23. és november 20. között Kubában, Havannában, a Habana Libre Hotelben rendezték meg. A szervezőbizottság elnöki tisztét maga Fidel Castro látta el.

17. sakkolimpia
(1966)
(17th Chess Olympiad)
A Habana Libre Hotel, a 17. sakkolimpia helyszíne
A Habana Libre Hotel, a 17. sakkolimpia helyszíne
Adatok
Rendező Kuba
Dátumoktóber 23.november 20.
Csapatok„A” döntő: 14 csapat
(selejtezőben indult: 52 csapat 299 fővel)
HelyszínekHabana Libre Hotel (Havanna rendező városban)
HonlapOlimpBase honlap

Címvédő Szovjetunió
Győztes Szovjetunió

 ← 1964: Tel-Aviv1968: Lugano → 

A résztvevők szerkesztés

A versenyre 52 ország csapata nevezett 299 versenyzővel, akik között 38 nemzetközi nagymester és 45 nemzetközi mester volt. A csapatokban egyidejűleg 4 fő játszott, és 2 tartalékot nevezhettek. A játékosok között erősorrendet kellett megadni, és egy-egy fordulóban a 6 játékosból bárki játszhatott, de csak szigorúan az előre megadott erősorrendben ülhettek le a táblákhoz.

Az előző olimpián bronzérmes NSZK csapata politikai okokból bojkottálta az olimpiát, de az amerikai–kubai válság nem érintette az USA csapatának részvételét.

A verseny lefolyása szerkesztés

Az 52 csapatot hét csoportba sorsolták. Minden csoportból az első két helyezett jutott az „A” döntőbe, a 3–4. helyezettek a „B” döntőbe, az 5–6. helyezettek a „C” döntőbe, míg a fennmaradó csapatok alkották a „D” döntő mezőnyét.

A versenyt a csapatok között körmérkőzéses formában rendezték. A csapat eredményét az egyes versenyzők által megszerzett pontok alapján számolták. Holtverseny esetén vették csak figyelembe a csapateredményeket, ahol a csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért. Ennek egyenlősége esetén a súlyozatlan Sonneborn–Berger-számítást vették alapul. Ennek a 3. hely eldöntésében volt jelentősége a magyar és a jugoszláv csapat között, ami a magyar csapatnak kedvezett. A súlyozott számítás esetén a jugoszláv válogatott kapta volna a bronzérmet.

A játszmákban fejenként 2,5 óra állt rendelkezésre az első 40 lépés megtételéhez, majd 16 lépésenként további 1 óra.

A versenyen az olimpiai bajnoki cím védője, a szovjet válogatott volt ezúttal is a favorit, annak ellenére, hogy nem játszatták Botvinniket, Szmiszlovot és Kerest. Mögöttük az amerikai, a jugoszláv és a magyar válogatottat tartották csak esélyesnek arra, hogy némileg megszorítsák őket, de az egész mezőnyben egyedül a magyaroknak sikerült döntetlent elérni a Petroszjánnal, Szpasszkijjal, Tallal, Korcsnojjal és Polugajevszkijjal felálló szovjet csapat ellen.

A verseny végeredménye szerkesztés

Az elődöntők szerkesztés

  • Első csoport:
H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 + = Pont
«A»   Szovjetunió   4 4 7 0 0 24½
«A»   Spanyolország   3 2 3 4 3 4 5 1 1 20½
«B»   Svájc ½ 1   4 3 4 5 2 0 18½
«B»   Svédország ½ 2 0   3 4 4 2 1 15½
«C»   Fülöp-szigetek ½ 1   4 3 4 0 13½
«C»   Uruguay ½ 0 1 ½   2 1 5 1 9
«D»   Monaco 0 1 ½ 1 2   0 6 1
«D»   Hongkong 0 0 0 0 0 ½   1 6 0 3
  • Második csoport:
H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 + = Pont
«A»   Jugoszlávia   3 4 6 0 0 21
«A»   Izland ½   1 3 3 0 13½
«B»   Indonézia ½ 3   2 2 2 2 2 12½
«B»   Ausztria ½ ½   3 4 3 3 0 12
«C»   Törökország 1 2 1   2 2 2 2 11
«C»   Mongólia 0 ½ 2   2 3 1 9
«D»   Mexikó ½ ½ ½ 0 2   0 5 1 5
  • Harmadik csoport:
H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 + = Pont
«A»   Amerikai Egyesült Államok   3 2 4 4 1 1 17½
«A»   Norvégia   2 4 3 4 1 1 16½
«B»   Lengyelország 1 2   3 4 3 4 1 1 16½
«B»   Izrael 2 1   3 3 4 4 1 1 15½
«C»   Ecuador ½ 0 ½ 1   3 2 4 0
«C»   Portugália ½ 1 0 1   2 0 5 1 6
«D»   Bolívia 0 ½ 1 0 1 2   0 5 1
  • Negyedik csoport:
H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 + = Pont
«A»   Argentína   3 3 4 4 4 6 0 0 20½
«A»   Dánia   4 4 4 2 0 18
«B»   Anglia 1   3 5 1 0 15
«B»   Franciaország 1 ½ 1   2 2 3 1
«C»   Írország 0 ½ 2   1 4 1 8
«C»   Chile 0 0 ½   1 5 0 7
«D»   Dél-afrikai Köztársaság 0 0 ½   1 5 0 6
  • Ötödik csoport:
H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 + = Pont
«A»   Csehszlovákia   2 3 4 4 4 4 5 0 1 21
«A»   NDK 2   3 4 4 5 0 1 19
«B»   Kanada 1   4 4 4 4 2 0 18
«B»   Skócia 0 1 0   3 3 0
«C»   Olaszország 0 ½ ½   2 4 0
«C»   Luxemburg 0 0 0   1 5 0
«D»   Ciprus 0 0 0 ½ ½ ½   0 6 0
  • Hatodik csoport:
H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 + = Pont
«A»   Magyarország   3 4 4 3 7 0 0 23½
«A»   Kuba 1   2 4 4 4 5 1 1 21
«B»   Hollandia 2   4 5 1 1 20½
«B»   Belgium 0   2 2 4 2 3 2 14½
«C»   Venezuela 0 ½ 0 2   4 3 3 1 12½
«C»   Tunézia 1 0 ½ 2   3 2 4 1 11½
«D»   Panama ½ 0 ½ ½ ½ ½   4 1 6 0
«D»   Libanon ½ 0 ½ 0 0 1 0   0 7 0 2
  • Hetedik csoport:
H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 + = Pont
«A»   Románia   2 4 4 4 6 0 1 22½
«A»   Bulgária 2   3 2 3 4 4 5 0 2 21½
«B»   Kolumbia 1   2 2 4 4 3 2 2 17
«B»   Finnország 2   2 4 3 2 2 17
«C»   Görögország ½ 1 2   2 3 4 2 3 2 14
«C»   Puerto Rico 0 ½ 2 2 2   2 1 2 4 12
«D»   Marokkó 0 0 0 ½ 1 2   1 5 1 6
«D»   Nicaragua 0 0 0 0 0 ½   0 7 0 2

Az „A” döntő végeredménye szerkesztés

H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 P MP SB + = -
1.   Szovjetunió 2 3 3 4 3 4 39½ 25 307,75 12 1 0
2.   Amerikai Egyesült Államok 2 3 2 2 3 4 3 3 34½ 19 212,25 8 3 2
3.   Magyarország 2 2 2 2 3 3 33½ 20 232,25 8 4 1
4.   Jugoszlávia 2 2 3 3 3 4 33½ 20 229,75 9 2 2
5.   Argentína 1 1 2 2 2 3 3 30 17 185,25 7 3 3
6.   Csehszlovákia 2 1 3 2 2 3 3 3 29½ 17 194,25 7 3 3
7.   Bulgária ½ 2 3 2 3 3 3 28½ 14 142,50 6 2 5
8.   Románia 1 2 1 2 2 2 26½ 14 158,75 5 4 4
9.   NDK 1 1 ½ 2 2 3 4 25½ 10 92,00 4 2 7
10.   Dánia 0 ½ ½ 1 1 2 1 20 9 84,25 4 1 8
11.   Izland 1 ½ 1 1 1 1 2 ½ 3 19 7 59,25 3 1 9
12.   Spanyolország ½ 0 ½ ½ 1 2 1 2 18 6 51,25 2 2 9
13.   Norvégia 0 1 1 0 1 1 ½ 2 0 2 14 4 34,25 1 2 10
14.   Kuba ½ 1 ½ ½ 1 1 ½ ½ ½ 12 0 0,00 0 0 13

A magyar versenyzők eredményei szerkesztés

Forduló Ellenfél  
Portisch Lajos
 
Szabó László
 
Bilek István
 
Lengyel Levente
 
Forintos Győző
Bárczay László Pont
Elődöntő (6. csoport)
1   Hollandia Bouwmeester ½ Prins 1 Zuidema 1 Langeweg 0
2   Panama Pérez 1 Martínez ½ Van der Hans 1 Rivera 1
3   Venezuela Schorr 1 Díaz 1 Villaroel 1 Hernandez 1 4
4   Tunézia Belkadi 1 Bouaziz 1 Kchouk 0 Ben Rehouma 1 3
5   Belgium Boey 1 Cornelis 1 Mollekens 1 Beyen 1 4
6   Kuba Jiménez Zerquera ½ Ortega 1 Cobo Arteaga ½ García Martínez 1 3
7   Libanon Tarazi 1 Bedros ½ Galeb 1 Salameh 1[1]
„A” döntő
1   Norvégia Johannessen 1 Zwaig 1 Kristiansen 0 De Lange 1 3
2   Jugoszlávia Gligorić 1 Ivkov ½ Matanović ½ Matulović 0 2
3   Argentína Miguel Najdorf ½ Panno ½ Bolbochán ½ García ½ 2
4   Bulgária Minev ½ Bobotsov ½ Padevsky ½ Kolarov 1
5   Csehszlovákia Pachman ½ Hort ½ Filip 0 Kaválek ½
6   Amerikai Egyesült Államok Bobby Fischer 0 Byrne ½ Evans ½ Addison 1 2
7   Kuba Jiménez Zerquera 1 Ortega 1 Cobo Arteaga ½ Santa Cruz 1
8   Dánia Bent Larsen 1 Brinck-Claussen 1 Andersen 1 Holm ½
9   Szovjetunió Borisz Szpaszkij ½ Mihail Tal ½ Stein 1 Viktor Korcsnoj 0 2
10   Spanyolország Pomar Salamanca ½ Medina García 1 Menvielle Lacourrelle 1 Calvo Mínguez 1
11   Izland Jóhansson 1 Porbergsson ½ Gunnarsson ½ Sigurjonsson 1 3
12   NDK Pietzsch ½ Fuchs ½ Malich ½ Zinn 1
13   Románia Gheorghiu 1 Ghiţescu ½ Soós 1 Drimer 0
Szerzett pontszám
(Játszmák száma)
11½ (16) 11 (15) 11½ (15) 4 (10) 8 (12) 11 (12)

Az egyéni legjobb pontszerzők szerkesztés

Az elődöntőt és a döntőt figyelembe véve táblánként értékelték a legjobb százalékos eredményt elért játékosokat. A magyarok közül Bárczay László egészen magas, 91,7%-os eredménnyel nyert egyéni aranyérmet a 2. tartalékok között (11 játszmát nyert 12-ből), amelyet az egész mezőnyben csak Mihail Tal szárnyalt túl 92,3%-kal (12 nyert játszma 13-ból). Rajta kívül Szabó László a 2. táblán ezüstérmet, Bilek István a 3. táblán bronzérmet szerzett. Jól teljesített Forintos Győző, aki tábláján a 4., és Portisch Lajos is, aki az 1. táblán az 5. legjobb eredményt érte el.

Első tábla szerkesztés

Versenyző Ország Döntő Pont Játszma Százalék
  Tigran Petroszján   Szovjetunió A 11,5 13 88,5
  Bobby Fischer   Amerikai Egyesült Államok A 15 17 88,2
  Wolfgang Uhlmann   NDK A 13 18 72,2
Kaarle Ojanen   Finnország B 13 18

Második tábla szerkesztés

Versenyző Ország Döntő Pont Játszma Százalék
  Oscar Panno   Argentína A 14 18 77,8
  Szabó László   Magyarország A 11 15 73,3
  Heikki Westerinen   Finnország B 14,5 20 72,5

Harmadik tábla szerkesztés

Versenyző Ország Döntő Pont Játszma Százalék
  Mihail Tal   Szovjetunió A 12 13 92,3
  Rosendo Carrean Balinas   Fülöp-szigetek C 15,5 20 77,5
  Bilek István   Magyarország A 11,5 15 76,7

Negyedik tábla szerkesztés

Versenyző Ország Döntő Pont Játszma Százalék
  Christian Langeweg   Hollandia B 12 15 80
  Aleksandar Matanović   Jugoszlávia A 10,5 14 75
Leonid Stein   Szovjetunió A 9 12

Ötödik játékos (első tartalék) szerkesztés

Versenyző Ország Döntő Pont Játszma Százalék
  Viktor Lvovics Korcsnoj   Szovjetunió A 10 13 80,8
  Milan Matulović   Jugoszlávia A 12 15 80
  Hans Ree   Hollandia B 11 15 73,3

Hatodik játékos (második tartalék) szerkesztés

Versenyző Ország Döntő Pont Játszma Százalék
  Bárczay László   Magyarország A 11 12 91,7
  Lev Polugajevszkij   Szovjetunió A 11 14 78,6
  İsmet İbrahimoğlu   Törökország C 10 13 76,9

Jegyzetek szerkesztés

  1. Játék nélkül

Források szerkesztés

  • OlimpBase
  • SUNNUCKS, Anne: The Encyclopaedia of Chess (angolul). 2. kiadás: St Martin Press, 1976. 340 pp. ISBN 0709146973
  • Шахматные олимпиады / Ю. Авербах, Б. Туров. Москва : Физкультура и спорт, 1974.
  • Всемирные шахматные Олимпиады. 1927—2006 / Ханамирян Г. Ереван: 2006
  • Frank Große: Geschichte der Schacholympiaden (V): 1960-1966 (németül)
  • Stanisław Gawlikowski: Olimpiady szachowe 1924-1974, Wyd. Sport i Turystyka, Warszawa 1978 (lengyelül)

További információk szerkesztés