1978-as sakkolimpia

nemzeti sakkválogatottak csapatversenye Argentínában

A 23. nyílt és 8. női sakkolimpiát 1978. október 25. és november 12. között rendezték meg Argentína fővárosában, Buenos Aires-ben. A rendezvény a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) égisze alatt került lebonyolításra. A versenyen nyílt[1] és női kategóriában indulhattak a nevező országok csapatai. A rendezvény helyszíne az Estadio Monumental, a River Plate csapatának felújított stadionja volt, amelyben néhány hónappal korábban a labdarúgó világbajnokság döntőjét rendezték.

23. nyílt és 8. női sakkolimpia
(1978)
(23rd Chess Olympiad)
Adatok
Rendező Argentína
Dátumoktóber 25.november 12.
Csapatoknyílt: 66
női: 32
HelyszínekEstadio Monumental (a River Plate stadionja) (Buenos Aires rendező városban)
HonlapOlimpBase honlap

Címvédőnyílt: Amerikai Egyesült Államok
női: Izrael
GyőztesNyílt: Magyarország
Női: Szovjetunió

 ← 1976: Haifa (Izrael)1980: La Valletta (Málta) → 

A versenyzők és a bírói testület szerkesztés

Az 1978-as sakkolimpián a nyílt versenyre 66 csapat 388 versenyzője nevezett, közülük 61 rendelkezett nagymesteri és 60 nemzetközi mesteri címmel. A női versenyen 32 csapatban 125 fő vett részt, közülük 7-en rendelkeztek nagymesteri és 22-en nemzetközi mesteri címmel.

A nyílt mezőnyben a legerősebb átlag Élő-pontszámmal, 2620-szal a két világbajnokot (Szpasszkij, Petroszján) is felvonultató szovjet válogatott rendelkezett. A magyar válogatott 2570-es átlag pontértéke a mezőnyben a 2. legerősebb volt.

A nők mezőnyében is a Szovjetunió vezette a mezőnyt 2370-es átlagértékkel, a magyarok itt is a 2. legjobb pontértékkel rendelkeztek, 2260-nal.

Az előző, 1976-ban Haifában rendezett sakkolimpiát a Szovjetunió és a szocialista országok bojkottálták, így a címvédő a nyílt versenyen az Amerikai Egyesült Államok, míg a nőknél Izrael. A Szovjetunió eddig minden olyan olimpiát megnyert, amelyen elindult. Most is ők voltak az esélyesek. A magyar csapat ezt a hegemóniát törte meg, miután bravúros játékkal aranyérmet szerzett. A nők versenyében is remekül szerepelt a magyar csapat, a két világbajnokkal (Gaprindasvili, Csiburdanidze) felálló szovjet csapat mögött az ezüstérem rendkívül szép teljesítmény volt.

A sakkolimpia főbírája Paul Klein volt.

A verseny menete szerkesztés

A nyílt és a női verseny egymástól külön került megrendezésre. Tekintettel arra, hogy a nyílt versenyen a részt vevő csapatok száma meghaladta az 50-et, a svájci rendszerű versenyben 14 forduló került megrendezésre. A női versenyben a 32 csapatot 4 darab 8 résztvevős csoportba sorsolták, amelyeken belül körmérkőzésen dőlt el, hogy mely csapatok kerülnek az „A”, „B”, „C” és „D” döntőbe. A csoportok első két helyezettje alkotta az „A” döntő mezőnyét, a 3–4. helyezettek a „B” döntőjét, stb. A döntőkben szintén körmérkőzést vívtak, és az „A” döntő győztese lett az olimpiai bajnok. Ilymódon a női versenyen is 14 játszmát kellett a játékosoknak játszaniuk.

A nyílt versenyben a csapatok 6 főt nevezhettek, akik közül egy-egy fordulóban 4-en játszottak, a női versenyben 4 fő nevezésére volt lehetőség, akik közül egy időben hárman játszhattak. A csapatot alkotó versenyzők között előzetesen fel kellett állítani az erősorrendet, és azt meg kellett adni a versenybíróknak. A leadott erősorrendnek nem kell megegyeznie a versenyzők Élő-értékszámának sorrendjével. Az egyes fordulókban ennek az erősorrendnek a figyelembe vételével alkottak párokat az egymással játszó csapatok.

Az olimpiai versenyszabály szerint az egyes játszmákban a játékosoknak fejenként 2,5 óra állt rendelkezésre 40 lépés megtételéhez, majd utána minden további 16 lépésre 1-1 óra.

A végeredmény megállapításához az egyes játékosok által elért eredmények összegét vették elsődlegesen figyelembe. Egy játszmában a győzelemért 1 pont, a döntetlenért fél pont jár.

Holtverseny esetén a svájci rendszerben zajló nyílt versenyben elsődlegesen a Buchholz-számítást, ennek egyenlősége esetén a mérkőzéseken szerzett csapatpontszámot (csapatgyőzelem esetén 2 pont, döntetlen esetén 1 pont) vették figyelembe. A körmérkőzéses női versenyen holtverseny esetén elsődlegesen a mérkőzéseken szerzett csapatpontszám, ha ez is azonos volt, akkor a Sonneborn–Berger-számítás alapján döntöttek.

A nyílt verseny szerkesztés

A nyílt versenyen a magyar válogatottban az első táblán Portisch Lajos (2630), a másodikon Ribli Zoltán (2585), a harmadikon Sax Gyula (2550), a negyediken Adorján András (2515) játszott, az ötödik csapattag (első tartalék) Csom István (2510), a hatodik csapattag (második tartalék) Vadász László (2505) nagymester volt.

A győztes magyar csapat eredményei szerkesztés

A magyar eredmények
Forduló Ellenfél  
Portisch Lajos
2630
 
Ribli Zoltán
2585
 
Sax Gyula
2550
 
Adorján András
2515
 
Csom István
2510

Vadász László
2505
Pont
1   Skócia Pritchett
2405
1 Levy
2320
1 Jamieson
2310
½ Upton
-
1
2   Lengyelország Schmidt
2505
1 Kuligowski
2310
½ Sznapik
2430
1 Pytel
2390
½ 3
3   Hollandia Timman
2585
1 Sosonko
2575
½ Donner
2490
1 Ree
2500
½ 3
4   Spanyolország Diez del Corral
2490
0 Pomar Salamanca
2420
1 Calvo Mínguez
2455
1 Bellón López
2350
½
5   Amerikai Egyesült Államok Kavalek
2570
½ Lein
2505
'½ Byrne
2550
½ Lombardy
2540
½ 2
6   Szovjetunió Szpasszkij
2630
0 Tigran Petroszján
2620
½ Polugajevszkij
2620
½ Vaganjan
2555
½
7   Dánia Hamann
2470
1 Jakobsen
2400
½ Kristiansen
2395
½ Fedder
2400
0 2
8   Anglia Miles
2565
1 Stean
2510
½ Hartston
2475
½ Nunn
2440
1 3
9   Bulgária Radulov
2490
1 Ermenkov
2520
½ Tringov
2480
½ Szpaszov
2450
½
10   NSZK Hübner
2595
½ Unzicker
2525
½ Pfleger
2530
½ Hecht
2480
½ 2
11   Izland Sigurjónsson
2500
1 Ólafssson H.
2420
1 Pétursson
2350
½ Ásmundsson
2405
½ 3
12   Svédország Andersson
2545
½ Schneider
2430
1 Schüssler
2365
1 Wedberg
2370
1
13   Izrael Dzsindzsihasvili
2550
1 Liberzon
2555
½ Bleiman
2440
½ Grünfeld
2330
½
14   Jugoszlávia Gligorics
2565
½ Ljubojevics
2605
1 Matanovics
2505
1' Ivkov
2515
½' 3
Szerzett pontszám
(Játszmák száma)
10 (14) 9 (13) 8½ (12) 2 (4) 6 (10) 1½ (3)
Teljesítményérték 2691 2627 2621 2396 2531 2330

A nyílt verseny végeredménye szerkesztés

H. Csapat neve P[2] B-sz[3] CsP[4] Gy[5] D[6] V[7]
1.   Magyarország 37 446,0 23 10 3 1
2.   Szovjetunió 36 445,5 23 10 3 1
3.   Amerikai Egyesült Államok 35 447,5 23 10 3 1
4.   NSZK 33 443,0 17 6 5 3
5.   Izrael 32½ 442,5 18 7 4 3
6.   Románia 32½ 422,5 16 6 4 4
7.   Dánia 32 440,5 20 8 4 2
8.   Lengyelország 32 437,0 17 7 3 4
9.   Spanyolország 32 430,5 15 6 3 5
10.   Svájc 32 426,0 19 8 3 3
Egyéni érmesek

Egyénileg táblánként a három legjobb százalékot elért versenyző kapott érmet. A magyarok közül Sax Gyula a harmadik táblán elért eredménye alapján bronzérmet szerzett.

Első tábla szerkesztés

Versenyző Ország Pont Játszma %
  Viktor Korcsnoj   Svájc 9 11 81,8
  Orestes Rodriguez Vargas   Peru 8 10 80
  Ulf Andersson   Svédország 10 13 76,9

Második tábla szerkesztés

Versenyző Ország Pont Játszma %
  Adam Kuligowski   Lengyelország 10 13 76,9
  Peter Biyiasas   Kanada 9 12 75
  Yrjö Rantanen   Finnország 8 11 72,7

Harmadik tábla szerkesztés

Versenyző Ország Pont Játszma %
  Georgi Tringov   Bulgária 11 77,3
  Lev Polugajevszkij   Szovjetunió 8 11 72,7
  Sax Gyula   Magyarország 12 70,8

Negyedik tábla szerkesztés

Versenyző Ország Pont Játszma %
  Glen Bordonada   Fülöp-szigetek 7 9 77,8
  Bellón López, Juan Manuel   Spanyolország 10 13 76,9
  Cicero Braga   Brazília 8 11 72,7

Ötödik tábla (első tartalék) szerkesztés

Versenyző Ország Pont Játszma %
  James Edward Tarjan   Amerikai Egyesült Államok 11 86,4
  Nathan Bimboim   Izrael 6 8 75
  García Martínez, Silvino   Kuba 8 11 72,7

Hatodik tábla (második tartalék) szerkesztés

Versenyző Ország Pont Játszma %
  John Turner   Amerikai Virgin-szigetek 7 92,9
  Zhang Weida   Kína 8 81,3
  Roberto Navarro   Mexikó 6 8 75

Női verseny szerkesztés

A női versenyen az első táblán Verőci Zsuzsa (2290), a másodikon Ivánka Mária (2250), a harmadikon Makai Zsuzsa (2240), míg negyedik játékosként Kas Rita (2100) alkották a magyar válogatott csapatot. A csapatot az elődöntők során a „B” csoportba sorsolták.

A magyar csapat eredményei
Forduló Ellenfél  
Verőci Zsuzsa
2290
 
Ivánka Mária
2250

Makai Zsuzsa
2240

Kas Rita
2100
Pont
A magyar eredmények az elődöntő csoportban (2. csoport)
1   Dánia Høiberg
1950
1 Haahr
2020
1 Larsen
1930
1 3
2   Monaco Fässler
-
1 Santoy
-
1 Fleureu
-
1 3
3   NSZK Laakmann
2160
½ Fischdick
2195
½ Hund
2075
½
4   Argentína Soppe
1920
1 Justo
-
1 Cazón
1960
½
5   Skócia Houstoun
-
1 Elder
1830
1 McGhee
-
1 3
6   Amerikai Egyesült Államok Savereide
2160
1 Herstein
2080
1 Teasley
2090
1 3
7   Izland Þráinsdóttir
-
1 Norðdahl
-
1 Samúelsdóttir
-
1 3
A magyar eredmények az „A” döntőben
1   Bulgária Lemacsko
2310
0 Krumova
2100
1 Shikova
2115
½
2   Spanyolország García Vicente
2120
0 García Padrón
1940
½ Cuevas Rodríguez
-
½ 1
3   Anglia Miles
2240
½ Jackson
2090
1 Caldwell
2030
0
4   NSZK Laakmann
2160
1 Fischdick
2195
0 Hund
2270
½
5   Szovjetunió Maia Csiburdanidze
2340
½ Nona Gaprindasvili
2425
½ Nana Alekszandria
2345
½
6   Lengyelország Ereńska-Radzewska
2165
½ Szmacińska
2180
1 Jurczyńska
2095
½ 2
7   Jugoszlávia Markovics
2195
1 Maček
2205
½ Pihajlić
2190
½ 2
Szerzett pontszám
(Játszmák száma)
9 (13) 10 (13) 7 (10) 4 (6)
Teljesítményérték 2243 2277 2157 2063

A női verseny végeredménye szerkesztés

A női verseny „A” döntő végeredménye
H. Csapat neve P[2] CsP[4] S-B[8] Gy[5] D[6] V[7]
1.   Szovjetunió 16 13 62,50 6 1 0
2.   Magyarország 11 8 43,00 2 4 1
3.   NSZK 11 8 37,50 2 4 1
4.   Jugoszlávia 11 7 33,00 3 1 3
5.   Lengyelország 10½ 6 24,50 3 0 4
6.   Spanyolország 6 28,25 2 2 3
7.   Bulgária 4 19,00 0 4 3
8.   Anglia 4 20,75 1 2 4
Egyéni érmesek

Egyénileg táblánként a három legjobb százalékot elért versenyző kapott érmet. A magyarok közül Ivánka Mária a második táblán elért eredménye alapján ezüstérmet szerzett.

Első tábla szerkesztés

Versenyző Ország Pont Játszma %
  Maja Csiburdanidze   Szovjetunió 9 11 81,8
  Jane Garwell   Wales 12 79,2
  Borislava Borisova   Svédország 11 77,3

Második tábla szerkesztés

Versenyző Ország Pont Játszma %
  Nona Gaprindasvili   Szovjetunió 11 86,4
  Gertrude Baumstark   Románia 10 13 76,9
  Ivánka Mária   Magyarország 10 13 76,9

Harmadik tábla szerkesztés

Versenyző Ország Pont Játszma %
  Nana Alekszandria   Szovjetunió 8 10 80
  Barbara Hund   NSZK 12 79,2
  Anna Jurczyńska   Lengyelország 10 75

Negyedik játékos szerkesztés

Versenyző Ország Pont Játszma %
  Jelena Ahmilovszkaja   Szovjetunió 10 10 100
  Pia Cramling   Svédország 9 11 81,8
  Watkins, Helen Clare   Wales 6 8 75
  Teasley, Dolly   Amerikai Egyesült Államok 10 75

Az olimpiáról megjelent könyvek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Régebben férfi kategóriának nevezték, amelyben egyaránt részt vehetnek férfiak és nők is.
  2. a b Szerzett pontok száma
  3. Buchholz-számítás szerinti érték
  4. a b Csapatpontszám
  5. a b Csapatgyőzelem
  6. a b Döntetlen
  7. a b Vereség
  8. Sonneborn–Berger-számítás szerinti érték

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz 1978-as sakkolimpia témájú médiaállományokat.