499

Ez a szócikk a 499. évről szól. A 499-es számról szóló cikket lásd itt: 499 (szám).

Évek: 494 – 495 – 496 – 497 – 498 – 499 – 500 – 501 – 502 – 503 – 504

Események szerkesztés

Symmachus pápa zsinatot tart Rómában, ahol szentesítik Theoderic itáliai király döntését és őt ismerik el jogos pápaként, Laurentius ellenpápa pedig megkapja (egyes történetírók szerint kényszerítve) Nuceria püspökségét.

Földrengés sújtja Kelet-Anatóliát, Mezopotámiát és Örményországot. Nikopolisz városa teljesen romba dől, állítólag csak a püspök és két titkára marad életben.

Északi Vej beteg császára, Hsziaoven déli hadjáratáról visszatér a fővárosba, Lojangba, ahol megtudja, hogy felesége, Feng császárné viszonyt folytatott az egyik udvaronccal. A császárnéval megszakítja a kapcsolatot, de nem válik el tőle. A déli határvidéken még visszaver egy betörést, de betegsége kiújul és rövidesen meghal. Végakaratának megfelelően Feng császárnét öngyilkosságra kényszerítik. Utóda a trónon 16 éves fia, Jüan Ko, aki a Hszüanvu uralkodói nevet veszi fel.
A Déli Csi államban udvaroncok egy csoportja összeesküvést sző a 16 éves, léhának tartott Hsziao Pao-csüan császár megbuktatására. Az összeesküvők közötti viszály miatt tervüket beárulják az uralkodónak. Az összeesküvők vezére, Hsziao Jao-kuang (a császár unokatestvére) nyíltan fellázad és ostrom alá veszi a fővárost, de csatát veszít, elfogják és kivégzik. Mikor a császár tisztogatásokba fog, és több magas rangú tisztviselőt kivégeztet, az egyik kormányzó, Csen Hszian-ta félelmében szintén fellázad, de az év végén csatában elesik.

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 499 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz 499 témájú médiaállományokat.