6351 Neumann

	6351 Neumann
	Felfedezése
Felfedező	Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels
Felfedezés ideje	1971. március 26.
Felfedezés helye	Palomar
Névadó	Johann Balthasar Neumann
Alternatív név	4277 T-1, 1950 TX1, 1985 QO5, 1991 RH5
	Pályaadatok
Epocha	2010. január 4.; (2455200,5 JD)
Aphélium távolsága	490 594 548 km; (3,279 CsE)
Perihélium távolsága	481 361 248 km; (3,218 CsE)
Fél nagytengely	485 977 898 km; (3,249 CsE)
Pálya excentricitása	0,009
Orbitális periódus	2138,627 nap; 5,86 év
Közepes anomália	47,629°
Inklináció	8,136°
Felszálló csomó hossza	173,802°
Perihélium szöge	187,786°
Központi égitest	Nap
	Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő	17,402 km
Albedó	0,084
Abszolút fényesség	12,0
	JPL; MPC;
	Sablon • Wikidata • Segítség

A 6351 Neumann (ideiglenes jelöléssel 4277 T-1) egy kisbolygó a Naprendszerben. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1971. március 26-án.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

6351 Neumann
Felfedezése
Felfedező	Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels^[1]
Felfedezés ideje	1971. március 26.^[1]
Felfedezés helye	Palomar
Névadó	Johann Balthasar Neumann
Alternatív név	4277 T-1, 1950 TX₁, 1985 QO₅, 1991 RH₅
Pályaadatok
Epocha	2010. január 4. (2455200,5 JD)
Aphélium távolsága	490 594 548 km (3,279 CsE)^[1]
Perihélium távolsága	481 361 248 km (3,218 CsE)^[1]
Fél nagytengely	485 977 898 km (3,249 CsE)^[1]
Pálya excentricitása	0,009^[1]
Orbitális periódus	2138,627 nap 5,86 év^[1]
Közepes anomália	47,629°^[1]
Inklináció	8,136°^[1]
Felszálló csomó hossza	173,802°^[1]
Perihélium szöge	187,786°^[1]
Központi égitest	Nap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő	17,402 km
Albedó	0,084
Abszolút fényesség	12,0^[1]
JPL MPC
Sablon • Wikidata • Segítség