A kutyák szerepe az orvostudományi kutatásokban
A kutyák hosszú időn keresztül – kísérleti alanyokként – alapvető szerepet játszottak az orvostudományi kutatásokban[1] Többek között a különböző műtéti eljárások kidolgozásában, hatóanyagok hatásmechanizmusainak kiderítésében, a csontszövet és porcszövet regenerációjának tanulmányozásában. Ez utóbbiakban kiemelkedő szerepe volt Krompecher István debreceni egyetemi tanárnak, az MTA rendes tagjának,,[2][3][4] aki alapvető kísérleteit kutyákon végezte. Kutyákon végezte a feltételes reflexek[5][6] mechanizmusát tisztázó , híres kísérleteit Pavlov, - a közömbös és feltétlen ingerek időbeli összekapcsolásával - aki ezek alapján kimutatta, hogy az agykéreg működésének alapvető mechanizmusa az időleges kapcsolatok kialakulása és megszűnése.[5][6] Pavlov egyik kísérleti kutyáját – a kísérleti kutyák emberiség érdekében hozott áldozata emlékének tisztelegve – a Pavlov múzeumban[7][8] őrzik, emléküket Szentpéterváron szobor is őrzi. Ma már az állatkísérletek egy részét - lehetőség szerint - sejttenyészeteken,[9] illetve egyéb objektumokon végzett vizsgálatokkal helyettesítik[10]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Állatkísérletek az orvostudományban (magyar nyelven)[halott link]
- ↑ Krompecher István. Die Knochenbildung. (német nyelven). Jena, Fischer (1937)
- ↑ Krompecher István. Kísérleti ízületképzés. (magyar nyelven). Kolozsvár, 1943.
- ↑ Krompecher István. Die Grundlagen der Eierschalentherapie. (német nyelven) (1958)
- ↑ a b Went István. Élettan (magyar nyelven). Medicina Kiadó (Budapest 1962), 525-527. o.
- ↑ a b William F. Ganong. Az Orvosi Élettan Alapjai (magyar nyelven). Medicina Kiadó (Budapest 1990), 272-275. o.. ISBN 963-241-783-6
- ↑ Pavlov Emlékmúzeum, Rjazány (angol nyelven)
- ↑ Pavlov múzeum, Szentpétervár (angol nyelven)
- ↑ Laboratóriumi sejttenyészet (magyar nyelven). [2014. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 31.)
- ↑ Mesterséges membránok (magyar nyelven)[pontosabban?]
