Magyar szélsőjobboldal
A magyarországi szélsőjobboldal a magyar politikai spektrum azon szereplőire használt kifejezés, akik a jobbközép pártokkal, illetve a nemzeti radikálisokkal sok kérdésben egyetértve, de azoktól egyben el is határolódva jóval szélsőségesebb, agresszívabb nézeteket vallanak.
Történelme
szerkesztés1945 előtt
szerkesztés
A modern értelemben vett szélsőjobboldal kialakulása (az emberek rasszonkénti csoportosítása és ezek egyedi „felcímkézése”) a 19. század utolsó harmadára esett Magyarországon, de az uralkodó (konzervatív) politikai osztály programjába csak 1919 után épült be (lásd: numerus clausus és a holokausztba torkolló három zsidótörvény). A Horthy-korszak alatt először Gömbös Gyula miniszterelnök politikájában jelent meg a modern értelemben vett szélsőjobboldali gondolkodás (lásd: Fajvédő Párt), majd halála után kisebb pártok és csoportok, például a Nyilaskeresztes Párt vitte tovább az ideológiát.
1945-1990 között
szerkesztésA második világháborút lezáró párizsi békeszerződés előírta a fasiszta illetve náci, valamint az azokkal szimpatizáló szervezetek betiltását.
„Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai avagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát, fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan e fajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól.”
– 1947. évi XVIII. törvény a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában; 4. cikk
A békeszerződés tartalma azonban már többször is meg lett kerülve. Például bár a 12. cikk a magyar haderő létszámát 65 000 főben maximálta, de a szocializmus alatt mégis mintegy 300 000 fős hadsereget tartott a Magyar Népköztársaság.
A magyarországi kommunizmus időszakában minden olyan politikai nézetet üldöztek államilag, amely a pártállam ideológiájától eltért, így a szélsőjobboldalét is.
Kisebb bőrfejű csoportok már az 1980-as évek óta léteztek; ezek sajátos városi szubkultúrát alakítottak ki, és elsősorban a Magyarországon tanuló külföldi színes bőrű diákok elleni erőszakkal hívták fel magukra a figyelmet.
1990 után
szerkesztésA rendszerváltás után nem sokkal nyíltan megjelentek a szélsőjobboldali szervezetek, megindult az addig tiltott antiszemita könyvek, például a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei kiadása. A megjelenő szélsőjobboldali irányzatok azonban hamar elkülönülést mutattak a hagyományos jobbközép és nemzeti radikális irányzatoktól.
A kisebb bőrfejű csoportok (például Hungaria Skins) mellett említést érdemel az Ausztráliából érkezett Szabó Albert vezette Világnemzeti Népuralmista Párt, amely a Blaha Lujza téren tartott látványos felvonulásaival keltett médiafeltűnést és megbotránkozást.
A 2000-es évek elején a Vér és Becsület Kulturális Egyesület köré tömörültek a bőrfejűek, ám a szervezetet 2005-ben betiltották. A bölcsészhallgató Bácsfi Diána[1] is a média érdeklődésébe került Szálasi Ferencet dicsőítő kijelentéseivel és a nyilaskeresztes önkényuralmi jelképeket használó plakátkampányával, ám egy egyetemi fegyelmi után visszavonult. A többi szélsőjobboldali csoport - köztük a Vér és Becsület - a Bácsfi Diána-féle szervezetet műbalhénak, a kormány vagy a Nemzetbiztonsági Hivatal részéről jövő provokációnak tartotta.
2004. január 11-én nagy feltűnést keltett, hogy a Tilos Rádió ellen tüntetők izraeli zászlót égettek, miután a rádió egyik munkatársa a 2003. karácsony esti rádióadásban úgy fogalmazott, hogy „kiirtanám az összes keresztényt”. 2006-ban indult a Kuruc.info weblap, amelynek nevéhez több, nagy feltűnést keltő provokáció kapcsolódik. Szélsőjobboldaliak is részt vettek a 2006-os őszi tiltakozásokban, a média velük kapcsolatban hangsúlyozta ki a feltűnően skinhead szubkultúrához köthető személyek tömeges jelenlétét a tüntetéseken.
A közvélekedés jelentős részben[2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][14][15][16] a radikális jobboldalt a szélsőjobboldal részének tekintik, és a „radikális” és a „szélsőséges” szavakat gyakran szinonimaként használják. Maguk a „radikálisok” ezt élesen elutasítják, mert ez az értékelés összemossa és egy kalap alá veszi őket a neonáci szervezetekkel. A radikálisok egységes véleménye, hogy szélsőjobboldalinak csak a neonáci szervezeteket kell minősíteni.[17] A neonáci, hungarista szervezetek is kinyilvánítják elkülönültségüket a nemzeti radikálisoktól.[18] Magyarországon a neonáci vagy a fasiszta ideológiát nyíltan felvállaló csoportok száma és súlya csekély. Lánczi András 2006-ban a MIÉP-et például nem tekintette szélsőjobboldalinak, és úgy vélte Magyarországon nincsen szélsőjobboldali párt.[19] 2007 decemberében viszont Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke úgy látta, hogy a magyar radikális jobboldal a szélsőjobboldal része, a „radikális” és a „szélsőséges” kifejezéseket szinonimaként használta.[20]
A helyzet 2002 óta drasztikusan megváltozott. Egyrészt 2002-ben még a politikai és civil csoportosulásokat egészen más vizuális környezet vette körül (az internet elterjedése a 2000-es évek közepén következett be ugyanis Magyarországon), másrészt a 2000-es évek közepe óta az értelmiség és a politikusok egy része nem a MIÉP-et tekinti elsődlegesen szélsőjobboldali pártnak, hanem a Jobbik Magyarországért Mozgalom pártot. Mivel a nagyközönség a bírói döntések szövegét nem ismeri széles körben, ezért mindkét politikai oldal más következtetést von le a döntésekből.[21][22]
A kétezres évek végén a magyar szélsőjobboldali szervezetek körében felerősödtek a zsidógyűlölő és rasszista érzelmek. A szélsőjobboldal tagjai hevesen tagadják a holokausztot,[23] a nácizmus bűneit, méltatják Szálasi Ferencet, Adolf Hitlert, valamint más náci és fasiszta vezetőket, erősen Izrael elleni álláspontokat képviselnek, egyebek között véleményük szerint Izrael világuralomra tör, s közvetlenül fenyegeti Magyarországot,[24] ezért célozzák az ország teljes megsemmisítését, kiállnak továbbá egyes terrorizmust támogató arab szervezetek, vagy országok, illetve az Izrael-ellenes Irán mellett, amellyel szorosabbra fűznék a kapcsolataikat.
2010 után
szerkesztésA Jobbik mérsékeltebb, jobbközép pozícióba mozdulását követően a belőle kivált, majd 2018-ban megalakult Mi Hazánk Mozgalom vette át a szerepét. A Fidesz 2010-es hatalomba visszatérése óta a kritikusai szerint a párt fokozatosan a jobboldali alapállásból a "szélsőjobboldal felé tolódott”, amely eltolódást a „szélsőséges bevándorlásellenes kampányai”, a „demokrácia elemeinek fokozatos lebontása”, valamint „nemzeti” politika jellemez. A Tusványoson 2014-ben kifejtett „illiberális demokrácia” megvalósítása miatt néhányan szélsőjobboldalinak tartják.[25][26][27][28] Ezzel szemben Orbán Viktor szerint „az illiberális demokrácia az, amikor nem a liberálisok nyernek.”[29]
Hatósági döntések
szerkesztésA Jobbik 2013-ban úgy vélte, hogy egyes televíziócsatornák megsértették a Médiatörvényt, amely szerint a „médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai bármely médiaszolgáltató által közzétett műsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fűzhetnek”. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa megállapította, hogy a jogszabály „korlátozza a véleményeknek, értékelő magyarázatoknak a közzétett hírekhez való hozzáfűzését”.[30] Ezért hírműsorokban nem lehet a véleményt, értékelést kifejező „szélsőséges” jelzőt használni a Jobbikkal kapcsolatban sem.
2016-ban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság úgy döntött, hogy lehet hírműsorban „szélsőjobboldalinak” nevezni a Jobbikot, mivel a „szélsőjobboldali” kifejezést nem csak a szélsőséges irányzatokra szokták használni a napi politikában. „Ha a saját alapító nyilatkozata által is elismerten radikális jobboldali pártot egy híradásban szélsőjobboldaliként azonosítva neveznek meg, nem jelenti azt, hogy ezzel véleményt formálnak róla”.[31] A Jobbik a Kúriánál támadta meg a döntést, ahol számára kedvezően ítéltek. Végül 2016 decemberében az Alkotmánybíróság is helybenhagyta a Kúria és a Médiatanács döntését.[32]
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ A keretleány: Bácsfi Diána szereplése a köztévében, nol.hu
- ↑ Héjj Dávid - Schultz Gábor, A jelenkori jobboldali radikalizmus dilemmái. [2009. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 21.)
- ↑ Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Szerk.: Feitl István. Második, bővített kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, 1998.
- ↑ Politikai okkultizmus Magyarországon 8.: Ifjú szívekben Archiválva 2011. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Mancs.hu
- ↑ Népszabadság Online: Szegregáló programot követel a Jobbik
- ↑ Az ombudsmanok közös nyilatkozata. [2008. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 21.)
- ↑ Sólyom László levele[halott link]
- ↑ Ungváry Krisztián: Kik voltak a nyilasok? Rubicon, 11. sz. (2004) arch
- ↑ http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=112406[halott link] Engedéllyel és anélkül is tüntettek Incidensek nélkül zajlott le a szélsőjobboldali szervezetek és az ellenük tiltakozó civilek demonstrációja a budapesti XIII. kerületi Hollán Ernő utcában, ahol korábban szélsőségesek megtámadtak egy jegyirodát.
- ↑ Gyurcsány és Tomcat együtt sütögetik pecsenyéjüket.
- ↑ Nem értek egyet az apósommal
- ↑ Loppert a Magyar Gárdáról
- ↑ Az SZDSZ kilépésre szólítja a Magyar Gárdát támogató helyi vezetőjétezt
- ↑ Tatárszentgyörgy, Nyírkáta, Fadd, Pátka, Galgagyörk...
- ↑ Politikai és közéleti abszurditások. [2010. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 17.)
- ↑ Szécsi Magda: Ne várjuk ki az új Auschwitz felépítését. [2008. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 17.)
- ↑ Bombagyár: „a nemzeti radikálisok megkülönböztetik magukat a szélsőjobbtól”
- ↑ Domokos Endre János: „… sohasem állítottam magamról, hogy „nemzeti radikális” volnék, vagy, hogy a VBKE az volna. Mi ugyanis hungaristák voltunk, vagyunk és leszünk… A „nemzeti radikalizmus” kifejezés számunkra valóban éppolyan semmitmondó melléduma, mint a „polgári”.”. [2008. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 4.)
- ↑ „...én a MIÉP-et nem tekintem szélsőjobboldalinak. A magyar szélsőjobbnak jelenleg nincs pártképviselete, kisebb-nagyobb szélsőjobbos mozgalmi csoportok viszont léteznek. A MIÉP nacionalista párt, amelyet lehet szeretni vagy nem szeretni. Ráadásul a MIÉP eddig elfogadta a demokratikus játékszabályokat, még az EU-s választásokon is elindult.”„A magyarországi antiszemitizmus nem csak a jobboldal problémája”: Interjú Lánczi Andrással, In: Szombat, 18. évf. 1. sz. (2006. január), 10–12. o.
- ↑ Sólyom László levele Kállai Ernő kisebbségi ombudsmannak Archiválva 2008. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben – Népszabadság, 2007. december 12.
- ↑ Neonácinak nevezte a Jobbikot: Karsai pert vesztett első fokon – Hvg.hu, 2013. március 23.
- ↑ Nem neonáci, hanem náci párt a Jobbik Archiválva 2013. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben – Amerikai Népszava, 2013. április 14.
- ↑ Holokauszttagadó gárdisták a budai Várban
- ↑ Atom Blog – Izrael VS Palesztina[halott link]
- ↑ Cas Mudde: The Hungary PM made a ‘rivers of blood’ speech … and no one cares (angol nyelven). The Guardian, 2015. július 30. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
- ↑ John Abromeit, York Norman, Gary Marotta, Bridget Maria Chesterton és mások. Transformations of Populism in Europe and the Americas: History and Recent Tendencies (angol nyelven). Bloomsbury, 359. o. (2016). ISBN 978-1-4742-2521-2
- ↑ Britta Schellenberg: Rechtspopulismus im europäischen Vergleich – Kernelemente und Unterschiede (német nyelven). Bundeszentrale für Politische Bildung, 2017. január 10. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
- ↑ CORENTIN LÉOTARD: Hongrie : Viktor Orbán, à droite toute! (francia nyelven). LaLibre.be, 2015. május 3. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
- ↑ Egészen rövid magyarázattal állt elő nagy vihart kavart kijelentése kapcsán a miniszterelnök, hvg.hu, 2017. április 26.
- ↑ Az NMHH Médiatanácsának 799/2013. (V.8.) számú határozata PDF
- ↑ Nem jogsértő szélsőjobboldalinak nevezni a Jobbikot – Atv.hu, 2016. február 10.
- ↑ Alkotmánybíróság: Nem nevezhetik szélsőjobboldalinak a tévében a Jobbikot – Index, 2016. december 8.
