Acélfoltos erdeigerle

Acélfoltos erdeigerle
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Columbea;
Csoport:	Columbimorphae;
Rend:	Galambalakúak (Columbiformes);
Család:	Galambfélék (Columbidae);
Alcsalád:	Galambformák (Columbinae);
Nem:	Turtur;
Faj:	T. afer;
Tudományos név
	Turtur afer; (Linnaeus, 1766)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Acélfoltos erdeigerle témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Acélfoltos erdeigerle témájú kategóriát.

Az acélfoltos erdeigerle (Turtur afer) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe, a galambfélék (Columbidae) családjába és a galambformák (Columbinae) alcsaládba tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Columba nembe Columba afra néven.^[3]

Előfordulása szerkesztés

Angola, Benin, Bissau-Guinea, Burkina Faso, Burundi, Csád, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán, Elefántcsontpart, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Etiópia, Gabon, Gambia, Ghána, Guinea, Kenya, Kamerun, a Kongói Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Libéria, Malawi, Mali, Mauritánia, Mozambik, Niger, Nigéria, Ruanda, Szenegál, Sierra Leone, Szudán, Tanzánia, Togo, Uganda, Zambia és Zimbabwe területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, füves puszták, szavannák és cserjések, valamint ültetvények és vidéki kertek. Vonuló faj.^[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 22 centiméter, testtömege 53–74 gramm.^[3]

Életmódja szerkesztés

Magvakkal táplálkozik, de termeszeket és kisebb csigákat is fogyaszt.^[3]

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]