Acheron-kútbarlang
Az Acheron-kútbarlang Cserszegtomajon található. 1988 óta Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. Kút ásása közben fedezték fel. Cserszegtomaj két fokozottan védett barlangja közül az egyik, a másik a Cserszegtomaji-kútbarlang.
Acheron-kútbarlang | |
Hossz | 215 m |
Mélység | 0 m |
Magasság | 3,5 m |
Függőleges kiterjedés | 3,5 m |
Tengerszint feletti magasság | 143 m |
Ország | Magyarország |
Település | Cserszegtomaj |
Földrajzi táj | Keszthelyi-riviéra |
Típus | hidrotermális |
Barlangkataszteri szám | 4440-3 |
Leírás szerkesztés
A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, a cserszegtomaji templomtól Ny–ÉNy-i irányban 730 m-re, a Cserszegtomaji-kútbarlangtól kb. 750 m-re található. Magánterületen nyílik. A kútba leereszkedve 28 m mélységben vannak az alsó-pannon kovás homokkő és nori fődolomit határán kialakult barlang bejáratai. A kút két oldalán húzódó járatrendszer. A kút mélysége 32 m.
Az üreg kialakulásában elsősorban a hévizes, keveredési korróziós hatásoknak volt szerepe, azonban a járat jelenlegi arculatának kialakulásában és a kitöltésképződésben a hideg karsztvizek hatása is megmutatkozik. Egyetlen enyhén kanyargó, széles (4 és 12 m között váltakozó), lapos folyosóból áll. Horizontális jellegű, szintkülönbsége alig van. Képződményei és formakincse ritkaság Magyarországon. Hazánkban csak itt fordulnak elő limonitcseppkövek, méghozzá nagyon nagy számban. A levegő hőmérséklete 12,5–12,8 °C. 100% a relatív páratartalma. Bejárásához szükséges a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye.
Előfordul a barlang az irodalmában Acheron-kutbarlang (Eszterhás 1984), Birkás-féle-kutbarlang (Eszterhás 1984), Birkás-Kovács-féle-kutbarlang (Eszterhás 1984), Birkás Kovács-féle kútbarlang (Kárpát 2003), Birkás-Kovács-féle kútbarlang (Tóth 1965), Birkás Kovács János-féle kútbarlang (Kordos 1984), Birkás Kovács János féle kútbarlang (Bertalan 1976) és Birkás Kovács János kutbarlangja (Eszterhás 1984) neveken is.
Kutatástörténet szerkesztés
Birkás–Kovács Jánosék telkén fedezték fel kút ásása közben 1957-ben, de azután befalazták. 1965-ben átvizsgálta a kutat a Toldy Barlangkutató Csoport, azonban az üreget nem találták meg, valószínűleg a nyílás helyére vonatkozó téves adat miatt.
Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt, Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Birkás Kovács János féle kútbarlang a Bakonyban és a Keszthelyi-hegységben helyezkedik el, Cserszegtomajon. A Cserszegtomaji-kútbarlangtól ÉNy-ra kb. 825 m-re, a Keszthely–Sümeg országúttól K-re kb. 200 m-re van. Kút falában, 26 m mélyen van a bejárata, amely 114 m tszf. magasságban nyílik. Közvetlen bejárata be van falazva. A barlang tetejéről sárcsapok lógnak és talaja iszapos. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva.
A barlang bejáratát 1983 márciusában az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagjainak sikerült újra felfedezni. 1983-ban az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagjai (Kárpát József, Károly Gábor, Szabóné Bernáth Anna) felmérték a barlangot. Ugyanebben az évben Kárpát József az 1983. évi felmérés alapján megszerkesztette az Acheron-kútbarlang alaprajz térképét, hosszmetszet térképét és 8 keresztmetszet térképét. Az alaprajz térképen, amelyen látható az É-i irány, megfigyelhető a 8 keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. Az alaprajz térképen és a 8 keresztmetszet térképen 1:250 méretarányban van bemutatva a barlang. 1983-ban Holl Balázs az 1983. évi felmérés alapján megrajzolta a barlang térhálós képét. 1984-ben a Délkeleti-ágban lapos és széles termet sikerült feltárni. A tapasztalatok szerint további részek megtalálására is itt van nagy esély. Az Északnyugati-ág mennyezetomladékát áthatolhatatlannak vélték.
Az 1984-ben napvilágot látott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Birkás Kovács János-féle kútbarlang néven. A listához kapcsolódóan látható a Déli-Bakony, a Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1984-ben megjelent, Lista a Bakony barlangjairól című összeállítás szerint a Keszthelyi-hegységben, a 4440-es barlangkataszteri tájegységben, Cserszegtomajon helyezkedik el a Birkás-Kovács-féle-kutbarlang, amelynek további nevei Birkás-féle-kutbarlang, Birkás Kovács János kutbarlangja és Acheron-kutbarlang. A karsztos barlang kb. 200 m hosszú és 28 m mély. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Acheron-kútbarlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 2 foglalkozik a barlanggal.
Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 71. leghosszabb barlangja a 4440 barlangkataszteri egységben lévő, 200 m hosszú Acheron-kútbarlang. A 72. leghosszabb barlang (Dorogi 1. sz. kaverna) szintén 200 m hosszú. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában az Acheron-kútbarlang nincs benne. 1988. október 1-től a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendeletének (6. §. 2. pont, illetve 5. sz. melléklet) értelmében a Bakony hegységben lévő Acheron-kútbarlang fokozottan védett barlang. Genetikája és egyedi képződményei miatt lett fokozottan védett barlang. Az 1988. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy a Bakony hegységben elhelyezkedő Acheron-kútbarlang bekerült Magyarország fokozottan védett barlangjai közé. Magyarországon az Acheron-kútbarlanggal együtt 108 barlang van fokozottan védve.
2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bakony hegység területén lévő Acheron-kútbarlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. A 2003-ban kiadott, Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Keszthelyi-hegységben lévő és 4440-3 barlangkataszteri számú Acheron-kútbarlang Magyarország 96. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 200 m hosszú barlang 1987-ben 210 m hosszú volt.
2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bakony hegységben lévő Acheron-kútbarlang fokozottan védett barlang. A 2005-ben megjelent, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben meg van említve, hogy az Acheron Barlangkutató Szakosztály egyik legjelentősebb feltárása az Acheron-kútbarlang (200 m). Kárpát József szócikkében meg van említve, hogy Kárpát József részt vett az Acheron-kútbarlang 1982. évi 500 m hosszig történt feltárásán.
2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Keszthelyi-hegységben elhelyezkedő Acheron-kútbarlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint az Acheron-kútbarlang (Keszthelyi-hegység, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint az Acheron-kútbarlang (Bakony hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint az Acheron-kútbarlang (Keszthelyi-hegység, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.
Irodalom szerkesztés
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
- Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 16. old. ISBN 963-9358-96-7
- Eszterhás István: Lista a Bakony barlangjairól. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei, 1984. (3. köt.) 25. old.
- Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64209. old.
- Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20920. old.
- Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6374. old.
- Kárpát József: Az Acheron-kútbarlang. Karszt és Barlang, 1983. 1–2. félév. 25–28. old.
- Kárpát József – Nagy Zsolt: Az Acheron-kútbarlang feltárása. MKBT Beszámoló, 1983. 16–21. old.
- Kárpát József: Acheron-kútbarlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 361–362. old. ISBN 963-9358-96-7
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 279., 305. old.
- Maróthy László: A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendelete. Magyar Közlöny, 1988. október 1. (45. sz.) 1073. old.
- Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2340. old.
- Nagy Zsolt – Gárdos József: Az Acheron-kútbarlang további feltárása. MKBT Beszámoló, 1984. 33. old.
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 7., 232. old.
- Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.
- Székely Kinga: A Karszt és Barlangban 1961-től 1985-ig megjelent cikkek bibliográfiája. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. 81. old.
- Székely Kinga: Új fokozottan védett barlangok. Karszt és Barlang, 1988. 2. félév. 119. old.
- Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 54. old.
- Tóth Lajos: Újabb feltárások és megfigyelések a cserszegtomaji Kút-barlangban és környékén. Karszt és Barlang, 1965. 2. félév. 49. old.
- Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3486. old.
További irodalom szerkesztés
- Pintér István: A Cserszegtomaji kútbarlangról... Természettudományi Közlöny, 1957. (1. [88.] évf.) 7. sz. 336. old.