Adorján (Szerbia)
Adorján (szerbül Адорјан / Adorjan) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Magyarkanizsa községben.
| Adorján (Адорјан / Adorjan) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Észak-bánsági |
| Község | Magyarkanizsa |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 24425 |
| Körzethívószám | +381 24 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1128 fő (2002) |
| Népsűrűség | 57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 79 m |
| Terület | 19,7 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 59′ 50″, k. h. 20° 02′ 25″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 50″, k. h. 20° 02′ 25″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Adorján témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
Magyarkanizsa és Zenta közt, a Tisza jobb partján, a Körös-ér torkolatától délre fekszik.
Története szerkesztés
Adorján Árpád-kori település. Nevét 1271-ben említette először oklevél Adryanként.
Adorján az egykori Bodrog vármegye legismertebb Tisza-parti települése volt.
Két részből állt, mely részeket a 15. század elejétől Alsó- és Felső- névvel különböztették meg egymástól. Felsőadorján, melyben az 1299-ben romokban heverő Szent Márton monostor és Szent György búcsújáró templom állt, a Haraszt nemzetség birtoka volt, mely a nemzetség tagjai között cserélt gazdát. Laki Sebestyén fiai Miklós és Jakab adták át itteni birtokrészüket Tárnoki Ambrus fiának Sándornak és Bernát fia Lőrincnek.
1331-ben a birtokot, mint az örökös nélkül elhalt Lesták birtokát Károly Róbert király odaadta Magyar Pál gimesi várnagynak.
1920 augusztusában szerb csapatok a falut elpusztították, számos magyar esett áldozatul a civilek ellen elkövetett támadásnak.[1]
1944. október 31-én a faluba bevonuló szerb partizánok a magyarellenes terror részeként 52 férfit lőttek a Tiszába.[2]
Népesség szerkesztés
Demográfiai változások szerkesztés
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1542 | 1504 | 1335 | 1236 | 1203 | 1158 | 1128[3] |
Etnikai összetétel szerkesztés
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 845 | 76,68 |
| Románok | 191 | 17,33 |
| Cigányok | 57 | 5,17 |
| Szerbek | 5 | 0,45 |
| Ukránok | 2 | 0,18 |
| Muzulmánok | 1 | 0,09 |
| Jugoszlávok | 1 | 0,09[4] |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Nemzeti Ujság, 1920. augusztus (2. évfolyam, 182-206. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. december 13.)
- ↑ Könnyek áztatták Adorján földjét 1944. október 31-én. Vajdaság Ma hírportál, 2016. október 31. www.vajma.info (Hozzáférés 2024. január 13.)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
