Alaghy Menyhért
Bekényi Alaghy Menyhért (1587 – Pácin, 1631. június 15.) országbíró 1625. november 29-től haláláig.
| Alaghy Menyhért | |
| A Magyar Királyság főajtónállómestere | |
| Hivatali idő 1618. július 2. – 1625. november 29. | |
| Előd | Pethe László |
| Utód | Rákóczi Pál |
| A Magyar Királyság országbírója | |
| Hivatali idő 1625. október 29. – 1631. június 15. | |
| Előd | Esterházy Miklós |
| Utód | Rákóczi Pál |
| Született | 1587 nem ismert |
| Elhunyt | 1631. június 15. Pácin |
| Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
| Foglalkozás |
|
Életpályája szerkesztés
Alaghy Gáspár és Szeredy Veronika fia; két fiú- és egyes források szerint még egy leánytestvére is volt. Felesége Erdődy Anna (-1634) volt, akit 1614. június 1-jén Vitencz várában vett feleségül.[1] Gyermekükről nem tudunk.
Alaghy Menyhért köznemesi családból származott, 1613. május 12-én emelte a király bárói rangra.[2] 1620-ban Bethlen Gábor a besztercebányai országgyűlésen a felső-magyarországi katolikusok vallásvédelmezőjének nevezte ki, annak ellenére, hogy nem tartozott a hívei közé. 1622. júniustól Zemplén vármegye főispánja, 1625-ben a magyar-lengyel határ megállapításánál határbiztos. 1629-től főgenerálisként Felső-Magyarország katonai kormányzója is volt. 1630-ban csapatokat küldött a hajdúk felkelésének leverésére. 1618 és 1625 között főajtónállómester volt, 1625. november 29-től 1631. június 15-én bekövetkezett haláláig országbíró volt.[3]
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ ÖStA Finanz- und Hofkammerarchiv, Hoffinanz –Ungarn. Nr. 105. Konv. 1614. május folio 177. és MOL, Benígnae resolutio. 1614. fol. 39.
- ↑ MOL, Neo-regestrata acta (=E 148) fasc. 408. No 31.
- ↑ Fallenbüchl i. m. 72., 89. Halálának időpontjára: MOL, Zichy (P 707) család levéltára fasc. 84. Missiles Nro. 3699.
Források szerkesztés
- Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig ISBN 9632089707