Alaptőke
| Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Az alaptőke olyan erőforrás, amely általában egy szervezet, cég alapításához, működésének megindításához szükséges; a jegyzett tőke egyik formája.
Részvénytársaságnál az alaptőke a részvényesek által összeadott induló vagyon, más szóval az az összeg, amelyet az alapításkor a részvényekért fizettek (a részvények névértékének összessége).[1]
Magyarországon szerkesztés
Magyarországon az alaptőke a részvénytársaságoknál játszik nagy szerepet az 1840-es évektől.
Az Uj Idők lexikona 1936-ban így írt erről:
„... a részvénytársaság tiszta vagyonának az a része, amely bizonyos előre meghatározott számú és egyenlő névértékű részvények befizetése által jön létre. Az alaptőke a részvénytársaság megindulásakor annak egész tőkéjét jelenti. Az alaptőke megváltoztatása, emelése v. csökkentése csak közgyűlési határozattal történhetik. A nyereség az alaptőkéhez nem adható hozzá, a veszteség abból nem vonható le. Ezzel szemben joga van a részvénytársaságnak arra, hogy az alaptőke mellett a nyereségből tartalékalapot létesítsen és a veszteséget ebből a tartalékból fedezhesse.
A közgyűlésnek jogában áll közgyűlési határozattal az alaptőke felemelését elrendelni. A közgyűlési határozat értelmében az igazgatóság teszi meg a szükséges lépéseket az új részvények kibocsátására. Az alaptőke felemelésénél a régi részvényeseknek rendesen elővételi jogot biztosítanak, ami azt jelenti, hogy a kibocsátandó új részvényeket elsősorban — s rendesen a piaci árnál kedvezőbb feltételekkel — a régi részvényesek vehetik át. Néha az alaptőke-emelést arra használják, hogy általa egy más vállalatot átvegyenek s annak tulajdonosait az új részvényekkel kártalanítsák.[2]”
A mai magyar Polgári Törvénykönyvben szerkesztés
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott darabszámú részvényből és névértékű részvényből álló alaptőkével működik. A részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. [3] A részvénytársaság [4] alapszabályának - az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl - tartalmaznia kell az alaptőke összegét.
Magyarországon a zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje legalább 5.000.000 Ft, míg a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje 20.000.000 Ft. Az ágazati szabályok a Ptk.-hoz képest szigorúbb rendelkezéseket állapíthatnak meg: így például bank alapításához legalább 2.000.000.000 Ft szükséges.[5]
Tilos a részvénytársaság alapítása során a részvénytársaság részvényeseit és alaptőkéjét nyilvános felhívás útján gyűjteni.[6]
Az alaptőke emelése szerkesztés
A Ptk. 3:293. §-ával összhangban, az alaptőke felemelésének négy lehetséges esete:
- új részvények forgalomba hozatalával,
- az alaptőkén felüli vagyon alaptőkévé alakításával,
- dolgozói részvények kibocsátásával és
- átváltoztatható kötvények részvénnyé változtatásával.[7]
Büntetőjogi kérdések szerkesztés
A Büntető Törvénykönyvben [8] a tartozás fedezetének elvonása bűncselekmény szerepel. Az alapesetben vétség, minősített esetben bűntett – többek között – az alaptőke fedezetének elvonására is vonatkozik.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://majt.elte.hu/dstore/document/2856/horvath_kepes_kereskedelmi_jog.pdf
- ↑ Uj Idők Lexikona 1-2. A - Assisi (Budapest, 1936) 188. old.
- ↑ Ptk. 3:210. §
- ↑ Ptk. 3:250. § 1 (b) pont
- ↑ http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/jogialapismeretek/263_a_rszvnytrsasg_alaptkje.html
- ↑ Ptk. 3:249. §
- ↑ Archivált másolat. [2022. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 18.)
- ↑ 2012. évi C. törvény 405. §