Albrecht Altdorfer

német építőmester, festő, fa- és rézmetsző

Albrecht Altdorfer (Regensburg, 1480 körül – Regensburg, 1538. február 12. és március 29. közt) német építőmester, festő, fa- és rézmetsző. A dunai iskola legjelesebb képviselője, az európai tájképfestés úttörője Wolf Huberrel együtt.

Albrecht Altdorfer
Büsztje a müncheni Ruhmeshalléban
Büsztje a müncheni Ruhmeshalléban

Született1480 körül
Regensburg
Meghalt1538
Regensburg
Nemzetiségenémet

Albrecht Altdorfer aláírása
Albrecht Altdorfer aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Albrecht Altdorfer témájú médiaállományokat.

Életpályája szerkesztés

Albrecht Altdorfer regensburgi polgár volt. Sokáig a regensburgi városi tanács tagja (1519-től), majd a város építésze, építette a vágóhidat és felügyelte a város erődítményeinek, falainak javítását. 1528-ban nem fogadta el a polgármesteri tisztet. Sokat utazott Európában, valószínűleg utazásai során ismerkedett meg Albrecht Dürerrel, akivel mindvégig szoros barátságot tartott fenn. A vallási villongásoknak (a zsidó vallásúak és a katolikusok ellen, s a lutheránusok mellett) is részese volt, végül sokat tett azért, hogy Regensburg lutheránus város legyen.

Művészete szerkesztés

 
Albrecht Altdorfer: Egy hölgy portréja

Dürer és id. Lucas Cranach hatására festette költői felfogású, fantasztikus, élénk színezésű tájképeit, melyek többnyire bibliai eseményeknek szolgálnak hátteréül, oltárképein (Krisztus a kereszten), mitológiai tárgyú képein (Szatírcsalád). Mint rézmetszőt őt is «kis Dürer»-nek nevezték, a XVI. században Albrecht Dürer német rézmetsző utódait illette ez a „megszólítás.” Természetesen kis képeik miatt keletkezett az elnevezés. Festményeit meseszerű romantikus festőiség, vérbő kolorit jellemzi.

A európai festészetben nála lett a táj nagy jelentőségű, Regensburgból kivonult az erdős hegységekbe, s ott a viharvert sziklák és fenyvesek formáit tanulmányozta. Számos akvarellje, rézkarca és Dunai táj a Wörth várral (1528) c. olajfestménye egyetlen emberi alakot vagy történetet sem nem ábrázol, s ez akkor jelentőségteljes fordulatnak számított,[1] hiszen addig a görögöknél is csak pásztorjelenetek, az európaiaknál bibliai és világi történetek hátteréül szolgált a tájkép. Lassan jutott el a közönség oda, hogy önmagában a festői készséget is értékelje és elfogadja, hogy a festő vagy rézkarcoló megörökíthessen egy magának tetsző tájat.

Altdorfer a figurális ábrázolásban, a kompozícióteremtésben és a tájábrázolásban is élen járt.

Műveiből szerkesztés

  • Szt. György (1517-20)
  • Szent család a kútnál (1517-20; Berlin),
  • Jézus születése (1517-20)[2]
  • Szt. Flórián oltára (1517-20; belső 8 képe Krisztus szenvedéstörténetét, a külsők Szt. Flórián vértanúságát ábrázolják).
  • Egy hölgy portréja Thyssen-Bornemisza Múzeum, Madrid).
  • Tájkép (1526-28; olaj, pergament, fa; 30 x 22 cm; Régi Pinakothek múzeum, München)
  • Mária születése (1530; München)
  • Krisztus a kereszten (Kálvária) (Nürnberg, Berlin)
  • Nagy Sándor csatája (1529; Pinakothek Múzeum, München)

Művei (válogatás) szerkesztés

Kép Cím Év Méret / Anyag Kiállítás/Gyűjtemény/Tulajdonos
  Sebastiansaltar (=Szt. Sebestyén oltár) 112 × 95 cm
Öl auf Holz
Stift St. Florian bei Linz (Szt. Flórán kolostor Linz közelében)
  Sebastiansaltar(Szt. Sebestyén oltár) (jobb külső szárny, a fenti jelenet: Szent Sebestyén mártíromsága) 1509-1516 körül 128,5 × 94,3 cm
Olaj, fa
Augustiner Chorherrenstift St. Florian bei Linz (Szent Flórián apátság Linz közelében)
  Die Alexanderschlacht˙(Nagy Sándor csatája) 1529 158 × 120 cm
Olaj, fa
München: Alte Pinakothek (Régi Pinakothek múzeum)
  Kreuzigung (Keresztrefeszítés) 1515-1516
Öl auf Holz
Kassel: Gemäldegalerie (Képtár)
  Donaulandschaft mit Schloss Wörth (Dunai táj a Wörth várral) 1528 12,4 × 17,4 cm
Olaj, fa
München: Alte Pinakothek (Régi Pinakothek múzeum)
  Hegység 1530 53.1 × 45.1 cm
Olaj, fa
Tokyo: Fuji Art Museum

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Források szerkesztés

  1. E. H. Gombrich: A művészet története. Budapest : Glória Kiadó, 2002. Albrecht Altdorfer lásd 355-356. p. ISBN 963-9283-64-9
  2. Később is többször megfestette ezt a témát nagyobb méretekben, a festő által alkalmazott világítási hatások igen szerencsések.
  • Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965. Albrecht Altdorfer lásd 48-50. p.

További információk szerkesztés