Alekszandr Mihajlovics Rodcsenko

orosz festő, grafikus, szobrász és fotóművész

Alekszandr Mihajlovics Rodcsenko (Szentpétervár, 1891. december 5.Moszkva, 1956. december 3.) szovjet-orosz képzőművész: festő, grafikus, szobrász, fotóművész, a 20. századi művészeti avantgárd egyik kiemelkedő alkotója.

Alekszandr Mihajlovics Rodcsenko
Rodcsenko 1935-ben
Rodcsenko 1935-ben
Született1891. november 23.[1][2][3][4]
Szentpétervár
Elhunyt1956. december 3. (65 évesen)[5][1][6][2][7]
Moszkva
Állampolgársága
Nemzetiségeorosz
HázastársaVarvara Stepanova[8]
Foglalkozásaképzőművész, fotóművész
IskoláiQazan Art School
SírhelyeÚj Donszkoj temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandr Mihajlovics Rodcsenko témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Tánc, 1915.

Rodcsenko a vizuális művészetek minden műfajában alkotott. Készített olajfestményeket, szobrokat, rajzokat, kollázsokat, fotómontázsokat, tervezett könyv- és folyóirat-címlapokat, hétköznapi tárgyakat, továbbá filmezett és fényképezett is. Alapító tagja volt a LEF-nek, ami együttműködő baloldali művészekből állt.

Az elsők között szakított a fényképezőgép használatának hagyományos nézőpontjaival. A tárgyakat, modelleket alulról, vagy felülről, a legkülönbözőbb szögekből fényképezte. A politika korán felismerte a fotográfia propagandaerejét. A szocialista realista fotó sematikus látásmódját is Rodcsenkónak köszönhetjük.

Életrajz szerkesztés

Apja színházi kellékes volt, édesanyja pedig mosónő.

1902-ben a család Kazányba költözött. 1905-ben itt egy alapfokú egyházi iskolába, 1911–1914 között pedig ugyanitt egy művészeti iskolába járt. Itt ismerkedett meg Varvara Sztyepánovával, akivel később, 1916-tól Moszkvában már együtt éltek. Ugyanebben az évben besorozták a hadseregbe, ahol 1917 végéig szolgált.

Művészként nyilvánosan 1916-tól működött. A Tatlin-szervezte Magazin kiállításon mutatkozott be.

1917-ben – közvetlenül a februári forradalom után – Moszkvában megszervezték a művész szakszervezetet. Rodcsenko az ifjúsági tagozat titkárává vált. A fiatal művészek élet- és munkakörülményeinek szervezésével kezdett foglalkozni. Ezzel egyidőben Tatlinnal és másokkal létrehozták a Pittoreszk Kávéházat, ami 1918-21 között a Múzeumi Hivatal (?) irodájaként is működött.

1919 és 1924 között különféle művészeti szervezetekben és intézményekben töltött be fontos szerepeket. 1923 – 1930: tagja volt a LEF és a REF avantgárd csoportoknak, tervezője a LEF és az ÚJLEF folyóiratainak.

Reklámplakátjaiért az 1925-ös párizsi nemzetközi tárlaton ezüstérmet kapott.

Rodcsenko 1924-ben kezdett fényképezni. Eleinte főleg portrékat készített. Sok közülük, például Majakovszkij, Dovzsenko, vagy édesanyja fényképe ma is közismert.

Mint fotóművész különös beállítási- és nézőpont-kísérleteivel vált korán ismertté.

Az 1930-as években Majakovszkij Erről c. művéhez, és más könyvekben fotómontázst alkalmazott.

A későbbiekben a forradalmi romantika vált rá jellemzővé. Propagandafeladatokat látott el. Tervezője volt az Épülő Szovjetunió című folyóirat sok számának. 1933-ban részt vett az épülő Fehér-tenger–Balti-tenger-csatornához államilag szervezett utazáson, ahol nagyszámú riportfelvételt készített.

1938-40 között jelentősek cirkuszi fotói.

1930-ban utolérte a mellőztetés. Ezt egy propagandaplakátjának köszönhette. Az Úttörőlány c. képet azzal bírálták meg, hogy a szovjet embernek nem az égben, hanem a földön kell keresnie a jövőt. Politikai félreállítása vagy örök időkre szólt, vagy megfeledkeztek róla. Magányos, megkeseredett emberré vált, és visszatért a festészethez.

Könyvek szerkesztés

  • German Karginov: Rodcsenko; ford. Grozdits Judit; Corvina, Bp., 1975

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Kunstindeks Danmark (dán és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Rodchenko [Rodčenko; Rodtchenko], Aleksandr
  5. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Родченко Александр Михайлович, 2015. szeptember 28.
  6. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Union List of Artist Names (angol nyelven), 2019. április 3. (Hozzáférés: 2021. május 21.)

További információk szerkesztés