Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné

porosz királyi hercegnő, mecklenburg–schwerini hercegné és Mecklenburg nagyhercegnéje

Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné, született Alexandrina porosz királyi hercegnő (németül: Prinzessin Alexandrine von Preußen, Großherzogin von Mecklenburg, teljes nevén Friederike Wilhelmine Alexandrine Marie Helene; Berlin, 1803. február 23.Schwerin, 1892. április 21.) porosz királyi hercegnő, házassága révén mecklenburg–schwerini hercegné és Mecklenburg nagyhercegnéje.

Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné
Alexandrina, Mecklenburg nagyhercegnéje
Alexandrina, Mecklenburg nagyhercegnéje
SzületettFriederike Wilhelmine Alexandrine Marie Helene von Preußen
1803. február 23.
 Porosz Királyság, Berlin
Elhunyt1892. április 21. (89 évesen)
 Német Birodalom, Schwerin
Állampolgárságanémet
HázastársaPál Frigyes mecklenburg–schwerini nagyherceg
GyermekeiFrigyes Ferenc
Lujza
Vilmos
SzüleiIII. Frigyes Vilmos porosz király
Lujza mecklenburg–strelitzi hercegnő
Foglalkozásaarisztokrata
Kitüntetései
  • Order of Louise
  • Dame Grand Cordon of the Order of Saint Catherine
Sírhelyeschwerini dóm
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

 

Alexandrina porosz királyi hercegnő 1803. február 23-án jött világra a berlini királyi palotában III. Frigyes Vilmos porosz király (1770–1840) és Lujza mecklenburg–strelitzi hercegnő (1776–1810) hetedik gyermekeként, egyben negyedik leányaként. A család tíz gyermekéből három kiskorában elhalálozott, nem érték meg a felnőttkort. Alexandrina hercegnő keresztnevét egyik keresztapja, I. Sándor orosz cár után kapta. Édesanyja korai halála után a hercegnő egy életen át tartó szoros, meghitt kapcsolatba került testvéreivel és édesapjával.[1]

A fiatal hercegnő kezét először Oszkár svéd trónörökös kérte meg, a berlini udvar azonban politikai megfontolásból visszautasította az ajánlatot. Ezek után a porosz királyi hercegnő Pál Frigyes mecklenburgi trónörökös herceg (1800–1842) leánykérését fogadta el. A nagyherceg apai ágon a mecklenburgi uralkodócsalád schwerini ágából, anyai ágon az orosz cári családból származott. A menyegzőt 1822. május 25-én tartották a berlini királyi palotában. Az ifjú házasok a ludwigslusti palotába költöztek be; Pál Frigyes trónra lépése után a schwerini nagyhercegi rezidencia lett állandó otthonuk. Alexandrina hercegnő házassága a kezdetektől fogva boldogtalan volt – köztudott ténynek számított, hogy egyik fél sem mutatott hajlandóságot a másik iránt,[2] a katonás természetű mecklenburgi nagyherceg kevés időt szentelt feleségének és gyermekeinek. Pál Frigyes mecklenburgi nagyherceg és Alexandrina porosz királyi hercegnő kapcsolatából három gyermek született:

Alexandrina mecklenburgi nagyhercegnére unokája, Cecília porosz trónörökösné így emlékezett vissza: „vidám természete volt, mindent derűsen szemlélt és utolsó napjaiban sem feledkezett el a nevetésről. Természetes értelme jó emberismerettel párosult, rendelkezett a szellemes szórakoztatás képességével.”[3] Nagyhercegnéként a porosz királyi hercegnő három karitatív, illetve gyermekek oktatásával foglalkozó intézményt is alapított.[1] Ezek közül az 1829-ben létrehozott, az első mecklenburgi óvodaként számon tartott Alexandrinenstift maradt fenn a legtovább.

Alexandrinen-Cottage
A schwerini Régi palota

Férje halálát követően az özvegy nagyhercegné a heiligendammi Alexandrinen-Cottage-ban és a schwerini Régi palotában élt. Fiára jelentős befolyást gyakorolt, beleszólással bírt a politikai életbe.[4] Alexandrina porosz királyi hercegnő, mecklenburgi nagyhercegné 1892. április 21-én hunyt el a mecklenburgi fővárosban. Férje oldalára temették el a schwerini székesegyházban. Emlékére szobrot állíttattak, melynek elkészítésével Hugo Berwald szobrászt bízták meg.[1]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c Mathias Schott: Alexandrina porosz királyi hercegnő életrajza (német nyelven). Preussen.de. [2009. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 24.)
  2. Varnhagen von Ense, Karl August. 2. kötet, Blätter aus der preussischen Geschichte, 2. (német nyelven), F. A. Brockhaus, 126. o. [1819–1830] (1868–1869) „Vermählung der Prinzessin Alexandrine. Geringer Antheil im Volke, auch deswegen gering, weil bekannt ist, daß keine wahre Neigung im Spiel.” 
  3. von Preußen, Cecilie. Erinnerungen (német nyelven). Berlin, München: Koehler & Amelang Verlag, 16. o. (2001. április 1.). ISBN 9783733803049 
  4. Krüger, Renate. Mecklenburg, Wege eines Landes (HTML) (német nyelven), Godewind Verlag, 110. o. (2007). ISBN 393919803X. Hozzáférés ideje: 2011. január 24. 

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alexandrine von Preußen (1803–1892) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

Előző:
Lujza szász–gotha–altenburgi hercegnő
Mecklenburg nagyhercegnéje
1837–1842
 
Következő:
Reuss Auguszta köstritzi hercegnő