Az Alfvén-hullám transzverzális magnetohidrodinamikai hullám, amelyben ionok oszcillálnak egy effektív mágneses visszatérítő erő hatására. A hullámok dinamikája hasonló egy rezgő húr dinamikájához.

A fázissebességet a következő képlet adja meg:

C2 = μH2/4πρ

ahol

μ a permeabilitás,

H a mágneses tér erőssége

ρ a folyadék sűrűsége

Disszipációs hatása lehet a folyadék viszkozitásának és elektromos ellenállásának.

Proton-elektron plazma esetén a fázissebességet megadó képlet egyszerűbben is felírható a mágneses térerősség (B) és a térfogategységben jelen lévő töltött részecskék száma (n) alapján.

C = (1,7 × 106)B / n1/2

Az Alfvén-hullám úgy viselkedik, mint egy lökéshullám, mint egy szuperszonikus hanghullám, amit az okoz, hogy a plazma sebessége nagyobb, mint az Alfvén-sebesség. A különbség az, hogy ezt nem részecskék, hanem hullámok egymásra hatása hozza létre. Az olyan plazmában lévő részecskék, amik például a felső légkörben vagy az űrben vannak, túl távol vannak egymástól ahhoz, hogy egymással megfelelő számban ütközzenek.

Előfordulása szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Van Nostrand's Scientific Encyclopedia, 2008

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés