Alpár-díj
Az Alpár-díj a Nemzeti Szalon kiállításain bemutatott építészeti tematikájú alkotások elismerésére született, 1911-1914 között adták át.
Története szerkesztés
A díj Alpár Ignác személyes felajánlása volt. A díjazottakról csak töredékes sajtóinformációk állnak rendelkezésre, ezért csak annyit tudunk, hogy első alkalommal 1911-ben adták át. A díjat Alpár olyan képzőművészeti mű díjazására szánta, amely építőművészeti (architektonikus) alkotást ábrázolt.[1] 1913-ban nem adtak ki díjat, de Alpár kikötötte, hogy a következő díjra csak a Budapest építészeti szépségeit vagy emlékeit megörökítő művek pályázhatnak.[2] Ez valóban így történt 1914-ben, ám feltehetően az első világháború kitörése miatt több díj átadására nem került sor. Az elismeréssel díjazottanként 300 korona pénzjutalom járt.
Az elismerést a sajtó Alpár Ignác-díjnak, illetve a Nemzeti Szalon Alpár-díjának is nevezte.
Díjazottak szerkesztés
- 1911 Újházy Ferenc[3]
- 1912 Koszkol Jenő: Miracoli templom Velencében[2]
- 1914 Béli Vörös Ernő: Vajdahunyad a Városligetben, Szirt Oszkár: Belvárosi plébánia templom[4]
Források szerkesztés
- ↑ Alpár Ignác-díj architektonikus vonatkozású műre, 300 korona. A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1909-1911 4. o.
- ↑ a b sz. n: A Nemzeti Szalon Alpár-díja. Építő Ipar, XXXVII. évf. 4. sz. (1913. január 26.) 41. o.
- ↑ sz. n: Kitüntetések. Művészet, XI. évf. 1. sz. (1912) 38. o.
- ↑ sz. n: Kitüntetések. Művészet, XIII. évf. 5. sz. (1914) 284. o.