Alsószopor

Alsószopor (románul Supuru de Jos) falu a Partiumban, Romániában. Szatmár megye egyik települése, községközpont.

Alsószopor (Supuru de Jos)
Alsószopor falu elhelyezkedése Szatmár megyében, Alsószopor község központja.
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Szopor
Rang	községközpont
Irányítószám	447300
SIRUTA-kód	138930
Népesség
Népesség	1281 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	56
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	150 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 28′ 00″, k. h. 22° 48′ 00″47.4667, 22.8
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószopor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Szatmárnémetitől délre a Kraszna partján fekszik.

Története

Első említése 1205-1215-ből származik, ekkor Zopor néven említették.

1414-ben Asowzopor, 1474-ben Also-zopor, 1543-ban Szopor, 1676-ban Sopor néven írták. 1474-ben a Csire családé, ekkor Csire István Drágfi Miklósnak és fiának, Bertalannak adta zálogba. 1475-ben végzett adóösszeíráskor Alsó-Szoport Sarmaság és Győrteleke között említették. Ekkor Drágfiak, a Csire, és a Valkai család volt birtokosa. 1538-ban az Álmosdi Csire család egyik tagja Csire Ferenc, a nagyváradi káptalan levele alapján eladta örökre a középszolnoki mindkét Szoporban levő részbirtokát Drágfi Andrásnak és Gáspárnak, ezt I. Ferdinánd király is megerősítette. 1570-ben Dobó István, Ödönfi Ferenc és a császár között oszlott meg.

1602 előtt Zombori Farkasnak Alsó- és Felsőszoporon is volt birtoka, de 1602-ben Giorgio Basta generális és Kövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adományozta mindkét települést. Az 1715 évi összeírásnál Alsószoport Szatmár vármegyéhez számolták, 1720-ban kétharmada tartozott Szatmár megyéhez. 1779-ben végzett összeíráskor Alsó-Szopor község főbb birtokosa gróf Andrási Károly volt. Szirmai leírása szerint 1809-ben Alsó-Szopor falu százötven gazdából álló egyik része Szatmár vármegyéhez, más 60 gazdából álló része pedig Szolnok vármegyéhez tartozott. 1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szilágy vármegye részeként. 1910-ben 1 455 román és magyar lakosa volt.

Nevezetességek

• Görögkatolikus temploma 1792-ben épült a Szent Arkangyalok tiszteletére kőből épült. Nagy kőtoronnyal és két kisebb fatornyocskával.

Anyakönyvet 1782-től vezetnek.

Híres szülöttei

• Kovács Katona Jenő (Alsószopor, 1910. február 8. – Kolozsvár, 1944. október 9.) író, költő, kritikus.
• Giczy János (Alsószopor, 1933. december 28. – 2016.) festőművész.

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 619–629. o. Online elérés