Altdorf (Uri)

	Altdorf
	Altdorf 1900-as ábrázolása
; Altdorf címere	; Altdorf zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Svájc
Kanton	Uri kanton
Gépkocsijel	UR
Polgármester	Barbara Bär-Hellmüller
Irányítószám	6460
Körzethívószám	041
Testvérvárosok	Lista Altdorf bei Nürnberg
	Népesség
Teljes népesség	9401 fő (2018. dec. 31.)
Népsűrűség	878/km2 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	458 m m
Terület	10,2 km2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 52′ 50″, k. h. 8° 38′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 50″, k. h. 8° 38′ 22″
	Altdorf weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Altdorf témájú médiaállományokat.

Altdorf (nevének jelentése: öreg falu) település Svájcban, Uri kanton székhelye.

Ez a szócikk a svájci Uri kantonbeli településről szól. Hasonló címmel lásd még: Altdorf (egyértelműsítő lap).

Fekvése szerkesztés

Altdorf Svájc középső részén található, egy, az Alpok által körülvett völgyben, a Reuss folyó és az Umersee tó partján. A fővárostól, Berntől 154 km-re keletre, Luzerntől 43 km-re délkeletre található. Nyugatról Attinghausen és Seedorf, északról Flüelen, keletről Bürglen, délről pedig Schattdorf falvak határolják.

Története szerkesztés

Altdorf területén az első településre utaló nyomok a vaskorból származnak és a La Tène kultúrához tartoznak (az i.e. 3. századból). Az első telepesek a szomszédos erdőkben építették fel házaikat, majd tovább terjeszkedtek a Reuss folyó völgye irányába, mely azonban a tavaszi olvadások idején rendre kiöntött, elpusztítva a völgyben felépített házakat.^[2]

Altdorf területe huzamosabb ideig a Római Birodalom részét képezte, majd ennek bukása után a germán alemannok telepedtek le itt, asszimilálva az itt talált galló-római lakosságot.

A jelenlegi település nevét először 1223-ban említették Attorf néven. A 16. és 19. század között neve egyszerűen Uriként fordul elő a forrásokban. A hagyomány szerint ebben a városban élt Tell Vilmos (akinek tiszteletére szobor áll a város főterén) és innen robbantotta ki a svájci szabadságharcot is. Altdorfnak és Uri kantonnak a svájci függetlenségi háborúban betöltött szerepét a történeti források is alátámasztják, amennyiben 1291-ben három kanton, Uri, Schwyz és Unterwalden szövetségével kezdődött a fegyveres lázadás, mely egy hosszú folyamat eredményeként a független svájci állam létrejöttéhez vezetett.

Népesség szerkesztés

2012-ben a városnak 8981 lakosa volt.^[3] Egy 2007-es statisztika szerint a város lakosságának 13,5%-a idegen állampolgár. Nemzetiségi hovatartozás szerint a lakosság abszolút többsége, 88,3% német, 4,2%-a szerbhorvát és 2,5%-a olasz.^[4] Vallási hovatartozás szerint 84,3% a római-katolikus egyházhoz tartozónak tekinti magát.