Alveolopalatális, zöngétlen réshang
mássalhangzó
Az alveolopalatális, zöngétlen réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ɕ jellel jelöli (c hurokkal, akárcsak zöngés megfelelője, a ʑ), X-SAMPA-jele pedig s\. A magyar s betű által jelölt /ʃ/ hang selypített változatával közelíthető.
IPA | |
IPA-kód | 182 |
IPA-jel | ɕ |
IPA-kép | |
X-SAMPA | s\ |
Kirshenbaum | S; |
Hangminta | hallgat |
Jellemzői szerkesztés
Az alveolopalatális, zöngétlen réshang jellemzői:
- Képzésmódja réshang, vagyis létrehozásakor a légáramlat egy szűk csatornába (résbe) terelődik a képzéshelyen, s ott légörvényt kelt.
- Képzéshelye alveolopalatális, más szóval palatalizált laminális posztalveoláris, vagyis a nyelv elejét a fogmeder mögé illesztve, a hátát (közepét) pedig a kemény szájpadláshoz emelve képződik.
- Zöngésségi típusa zöngétlen, így a hangszalag rezgése nélkül képződik.
- Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
- Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
- Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.
Előfordulása szerkesztés
Nyelv | Szó | IPA | Jelentés | Jegyzet | |
---|---|---|---|---|---|
kabard | щэ | [ɕɛ] | ’száz’ | ||
csuvas | çиçĕм | [ˈɕiɕ̬əm] | ’villám’ | Szembenáll a /ʂ/ és /s/ hanggal. | |
dán | sjæl | [ɕɛːlˀ] | ’lélek’ | L. dán hangtan | |
japán[1] | 塩/shio | [ɕio] | ’só’ | L. japán hangtan | |
katalán[2] | xinxa | [ˈɕinʲɕə] | ’poloska’ | L. katalán hangtan | |
kínai | mandarin | 西安/Xī'ān | [ɕi˥ an˥] | ’Xi'an’ (város) | Szembenáll a /ʂ/ és /s/ hanggal. L. mandarin hangtan |
koreai | 시장/sijang | [ɕid͡ʑaŋ] | ’piac’ | L. koreai hangtan | |
lengyel[3] | śruba | [ɕruba] | ’csavar’ | Szembenáll a /ʂ/ és /s/ hangokkal. L. lengyel hangtan | |
orosz | счастьe | [ˈɕɕasʲtʲjɪ] | ’boldogság’ | Szembenáll a /ʂ/, /s/ és /sʲ/ hangokkal. L. orosz hangtan | |
svéd | kjol | [ɕuːl] | ’szoknya’ | L. svéd hangtan | |
tibeti | lhászai nyelvjárás | བཞི་ | [ɕi˨˧] | ’négy’ | Szembenáll a /ʂ/ hanggal. |
yi | ꑟ/xi | [ɕi˧] | ’szál’ |
Hivatkozások szerkesztés
Irodalom szerkesztés
- Jassem, Wiktor (2003), "Polish", Journal of the International Phonetic Association 33 (1): 103–107
- Okada, Hideo (1991), "Phonetic Representation:Japanese", Journal of the International Phonetic Association 21 (2): 94–97
- Recasens, Daniel & Pallarès, Maria Dolores (2001), "Coarticulation, Assimilation and Blending in Catalan Consonant Clusters", Journal of Phonetics 29 (3): 273–301
IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang | Az||||||||||||||||||||||||
Hely → | Labiális | Koronális | Dorzális | Radikális | Glottális | |||||||||||||||||||
↓ Mód | Bilabiális | Labio-dentális | Dentális | Alveoláris | Posztalv. | Retroflex | Palatális | Veláris | Uvuláris | Faringális | Epiglot-tális | Laring./glottális | ||||||||||||
Nazális | m | ɱ | n̪ | n | ɳ | ɲ | ŋ | ɴ | ||||||||||||||||
Zárhang | p | b | p̪ | b̪ | t̪ | d̪ | t | d | ʈ | ɖ | c | ɟ | k | ɡ | q | ɢ | ʡ | ʔ | ||||||
Réshang | ɸ | β | f | v | θ | ð | s | z | ʃ | ʒ | ʂ | ʐ | ç | ʝ | x | ɣ | χ | ʁ | ħ | ʕ | ʜ | ʢ | h | ɦ |
Közelítőhang | ʋ | ɹ | ɻ | j | ɰ | |||||||||||||||||||
Pergőhang | ʙ | r | • * | ʀ | я * | |||||||||||||||||||
Legyintőhang | ⱱ̟ | ⱱ | ɾ | ɽ | ɢ̆ | ʡ̯ | ||||||||||||||||||
Laterális réshang | ɬ | ɮ | ɭ˔̊ | ʎ̥˔ | ʟ̝̊ | |||||||||||||||||||
Lat. közelítőhang | l | ɭ | ʎ | ʟ | ||||||||||||||||||||
Lat. legyintőhang | ɺ | ɺ̢ * | ʎ̯ |
Csettintőhangok | ʘ | ǀ | ǃ | ǂ | ǁ |
Implozívák | ɓ | ɗ | ʄ | ɠ | ʛ |
Ejektívák | pʼ | tʼ | kʼ | qʼ | sʼ |
tsʼ | tɬʼ | tʃʼ | kxʼ | kʼ |
p̪f | b̪v | ts | dz | tʃ | dʒ | tɕ | dʑ | ʈʂ | ɖʐ |
t̪θ | d̪ð | tɬ | dɮ | cç | ɟʝ | kx | ɡɣ | qχ | ɢʁ |
Réshangok | ɕ | ʑ | ɧ | |
Közelítőhangok | ʍ | w | ɥ | ɫ |
Zárhangok | k͡p | ɡ͡b | ŋ͡m |
A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség] |
A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent. |
Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik. |
Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő. |
* A jel nincs definiálva az IPA-ban. |