Amerikai ámbrafa

növényfaj

Az amerikai ámbrafa (Liquidambar styraciflua) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe és a csodamogyorófélék (Hamamelidacea) családjába tartozó, akár 20 m magasra növő díszfa. Felszíne repedezett, színe szürke. Ágai gyakran paralécesek, levelei 5-7 (szárnyasan) karéjosak, szórt állásúak, szélük ép, színük zöld. A levelek erezete élre futó szárnyas.. Ősszel sárgára vagy lilásvörösre színeződnek. Termése toktermés (ikertüszőtok-terméságazat), 3 cm-es csüngő, tavaszig a fán marad. Eredeti elterjedési területe az USA délkeleti része. Egyéb elnevezései: vörös mézga, szíjácsos mézga, édes mézga.

Amerikai ámbrafa
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales)
Család: Csodamogyoró-félék (Hamamelidacea)
Nemzetség: Liquidambar
Faj: L. styraciflua
Tudományos név
Liquidambar styraciflua
L.
Elterjedés
Elterjedése
Elterjedése
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Amerikai ámbrafa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai ámbrafa témájú médiaállományokat és Amerikai ámbrafa témájú kategóriát.

Liquidambar styraciflua
Egy amerikai ámbafa ősszel
Egy amerikai ámbrafa levelei nyáron

Kertészet szerkesztés

Szép alakja és intenzív őszi lombszíne miatt értékes. Napos vagy félárnyékos helyre való. A savanyú talajt kedveli, mészérzékeny, meszes talajon levelei besárgulhatnak; savanyú kémhatású tőzeget kell keverni az ültetőgödrébe, illetve a későbbiekben is figyelni kell, hogy a talaja ne meszeződjön vissza.

Felhasználása szerkesztés

Törzsét megsebezve egy aromás gyanta, az ún. sztorax jelenik meg a seb zárására. A kozmetikai ipar használja illatszerek, kenőcsök készítésénél illatfokozásra. A rágógumi alapanyagát az ámbrafa levegőn besűrűsödő váladékából készítik, ezért a mézgafa elnevezés is gyakori.

Faipari felhasználása: Asztalos áru, bútor alkatrészek, ajtó, építészeti és idomformázott, esztergált termékek, parketta, vasúti talpfa. Felületkezeléssel kiválóan helyettesíti a diót.

Megmunkálása: Faanyagát gépi- és kézi szerszámokkal könnyű megmunkálni. Szegezése, csavarozása, ragasztása, felületkezelése könnyű, csiszolással kiváló felület ad. Szárítása gyors, erősen vetemedik és csavarodik. Zsugorodása nagy, száradást követően mozgásra hajlamos.

Fizikai tulajdonságai: A szíjácsa szélesedő, fehér és világos rózsaszínű gesztje vöröses barna, gyakran sötétbarna csíkokkal. A faanyagának rostjai szabálytalanok, rendszerint összefonódnak, ezért rajzolata látványos. A szövetszerkezete finom és egységes. Az amerikai ámbrafa mérsékelten kemény, merev és nehéz, gőzöléssel a hajlíthatósága mérsékelt.

Faanyagának fizikai és mechanikai tulajdonságai szerkesztés

(mm-N)a

Nedvességtartalom: Nyers - 12%
Tömörségb: 0,46 - 0,52
Statikus szilárdság
Szakítási modulus (MPa): 49 - 86
Rugalmassági modulusc (MPa): 8274 - 11307
Legnagyobb terhelés munkája (J/cm3): 2,90 - 3,42
Ütő-hajlító szilárdság (mm): 813 - 914
Nyomó szilárdság, rostirányú (MPa): 21 - 44
Nyomó szilárdság, rostra merőleges (MPa): 2,55 - 4,27
Nyíró szilárdság, rostirányú (MPa): 6,83 - 11,03
Húzó szilárdság, rostra merőleges (MPa): 3,72 - 5,24
Oldalkeménység (N): 2669 - 3781
a. A vizsgálatokhoz nyers és a légszáraz teljesen hibamentes, kis keresztmetszetű próbadarabokat használtak. A tulajdonságok meghatározásai: törő szilárdságot az a magasság jelenti, ahonnan egy 0,71 kg (50 lb) kalapácsot leejtve a próbadarab összetörik; a rostirányú nyomás más néven a legnagyobb törő szilárdság; a rostra merőleges nyomás a rostok arányossági határon mért szilárdsága; nyírás a legnagyobb nyírószilárdság; húzás a legnagyobb húzószilárdság; oldalkeménység rostokra merőleges.
b. Tömörség, mértékegység nélküli szám, a nyers illetve a szárított faanyag térfogategységére jutó abszolút száraz faanyag súlyának viszonya a víz fajsúlyához. A faanyagok tömörsége többnyire egynél kisebb, ezért a vízen úsznak.
c. A rugalmassági modulust a két ponton alátámasztott középen koncentrált erő által okozott behajlás ívmélységen mérik. A modulus 10%-os növelésével a nyírási rugalmasságot kapjuk.

Források, további információk szerkesztés