Amerikai gulipán
Az amerikai gulipán (Recurvirostra americana) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a gulipánfélék (Recurvirostridae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Recurvirostra americana Gmelin, 1789 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Amerikai gulipán témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai gulipán témájú médiaállományokat és Amerikai gulipán témájú kategóriát. |
Rendszerezése szerkesztés
A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben.[3]
Előfordulása szerkesztés
Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában költ. Telelni délre vonul, eljut Mexikó, Anguilla, Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Barbados, Belize, Bonaire, Sint Eustatius, Saba, a Kajmán-szigetek, Kuba, Curaçao, a Dominikai Közösség, Guadeloupe, Martinique, Montserrat, Puerto Rico, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Sint Maarten, Trinidad és Tobago, a Turks- és Caicos-szigetek, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Salvador, Ecuador, és Venezuela területére is.
Természetes élőhelyei a mocsarak, sekély tavak és tengerpartok.[4]
Megjelenése szerkesztés
Testhossza 51 centiméter, szárnyfesztávolsága 68 centiméter, testsúlya 275-350 gramm.[5] Lábai hosszúak, vékonyak, szürkék. Tollazata fekete-fehér, a feje és nyaka nyáron fahéj színű még télen szürke. Csőre hosszú és felfelé ívelő.
 |
 |
_adult_alarmed_over_chicks,_carrizo_plain_nat_mon_,_slo_co,_ca_-08_(4572325007).jpg) |
Életmódja szerkesztés
Tápláléka rákokból és rovarokból áll melyeket sekély vízben, mocsarakban keres meg. Költési idő után több százas csoportokba gyűlnek a vonulási időre.
Szaporodása szerkesztés
Költési időben több tucat párból álló csoportokba tömörülnek. Csésze alakú fészkét általában vízhez közeli kis szigetre vagy mocsaras partra építi, nehezen elérhető helyre a ragadozók miatt. Fészekalja általában négy tojásból áll, melyen mindkét szülő felváltva költ, a fiókák kikelésük után önállóan táplálkoznak, a szülők nem etetik őket.
.jpg) |
 |
 |
Természetvédelmi helyzete szerkesztés
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
