Az amerikai kutyahal (Umbra pygmaea) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának csukaalakúak (Esociformes) rendjébe, ezen belül a pócfélék (Umbridae) családjába tartozó faj. Egyéb nevei: törpe póc vagy észak-amerikai póc.

Amerikai kutyahal
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszósok (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Protacanthopterygii
Rend: Csukaalakúak (Esociformes)
Család: Pócfélék (Umbridae)
Nem: Póchalak (Umbra)
Faj: U. pygmaea
Tudományos név
Umbra pygmaea
DeKay, 1842
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Amerikai kutyahal témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai kutyahal témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Az amerikai kutyahal élőhelye az Amerikai Egyesült Államok keleti részének partvidéke, ahol mocsarakban, sekély vizű tavakban és laza talajú, lassú folyású vizekben él.[1] Mint akváriumi halat először 1898-ban hozták be Németországba. Franciaország középső vidékein és Észak-Németországban a számára alkalmas vizekben kisebb állományai élnek. Az akváriumi tartást európai rokonánál jobban viseli.[2]

Megjelenése szerkesztés

 
Régebbi rajz a halról

A hal teste erősen nyújtott, oldalról csak nagyon kevéssé lapított, hátúszója egészen hátul helyezkedik el 3 és 12, alsó úszójának pedig 2 és 8 sugara és lekerekített felső szegélye van.[2] Farokúszója is lekerekített. A hasúszók jól láthatóan a hátúszó eleje előtt kezdődnek. Nagy, kerekded pikkelyei vannak a fejtetőn, a fej oldalain és a kopoltyúfedőkön is; 35-37 egy hosszanti sorban. Háta sötétzöld színű; oldalai barnás zöldek, körülbelül 12 keskeny, világos hosszanti sávval, közülük az, amelyik a kopoltyúfedő felső csücskétől indul, kétszer olyan széles, mint a többiek. A farokúszó tövén intenzív sötét keresztsáv van. Állkapocscsontja rendszerint fekete. A hím testhossza 11,5 centiméter, a ikrásé 15 centiméter.[1]

Életmódja szerkesztés

Helyhez kötött halfaj. Kiegészítő légzésre képes, a rossz vízminőség és az oxigénhiány ellenére is képes megmaradni. Tápláléka gerinctelenek kandicsrákok, vízibolhák, rovarok és azok lárvái.[1]

Szaporodása szerkesztés

Az amerikai kutyahal március–áprilisban ívik, ikráit a parti sekély vízben, növények közé rakja le. A kelési idő 5-10 nap.[1] A törpe póc szaporodását elsők között W. Bahr, berlini akvarista tanulmányozta és a 150 liter űrtartalmú medencében végzett megfigyeléseit így írta le:

„Fenéktalaj gyanánt tavi iszapot alkalmaztam és dúsan beültettem mocsári és vízi növényekkel. - Írja beszámolójában. - Miután 6 hónapig állni hagytam, csaknem áthatolhatatlan bozót keletkezett benne.

A tejes kb. 14 nap múlva kezdett el sürgölődni, s amikor pár nappal később a medencét gondosan átvizsgáltam, az Elodea densa nevű hínár szárára ragasztva egész sereg apró, tejfehér ikrát fedeztem fel. A szülőket eltávolítottam, s az ivadék néhány nap múlva kikelt.

Kezdetben ázalékállatokkal etettem őket, majd, amikor már 2 cm-esek voltak, piscidint adtam nekik. Összesen 34 darabot sikerült nagyra felnevelni.”

– W. Bahr[2]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  2. a b c A csukáról - érdekesen. horgaszklub.eu. [2010. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 23.)

További információk szerkesztés