Ametisztpiton

Ametisztpiton
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Rend:	Pikkelyes hüllők (Squamata);
Alrend:	Kígyók (Serpentes);
Család:	Pitonfélék (Pythonidae);
Nem:	Simalia; J. E. Gray, 1849
Faj:	S. amethistina;
Tudományos név
	Simalia amethistina; (Schneider, 1801)
Szinonimák
Szinonimák
	[Boa] Amethistina - Schneider, 1801; Python amethystinus - Daudin, 1803; [Constrictor] amethystina - Wagler, 1830; Boa amethystina - Wagler, 1830; Python amethystinus - Schlegel, 1837; [Boa Python] amethystinus - Schlegel, 1837; Liasis amethystinus - Gray, 1842; Liasis amethystinus - Duméril & Bibron; Liasis (Simalia) amethystinus - Gray, 1849; Aspidopython Jakati - Meyer, 1874; Liasis amethystinus - Peters & Doria, 1878; Liasis duceboracensis - Günther, 1879; Hypaspistes dipsadides - Ogilby, 1891; Python amethystinus - Boulenger, 1893; Liasis clarki - Barbour, 1914; Liasis a[methistinus]. amethistinus - Stull, 1933; Liasis amethistinus kinghorni - Stull, 1933; Liasis amethistinus - Brongersma, 1953; Liasis amethystinus kinghorni - Kinghorn, 1956; Liasis amethystinus amethystinus - Kinghorn, 1956; Liasis amethistinus - Stimson, 1969; Python amethistinus - McDowell, 1975; Morelia amethistina - Cogger, Cameron & Cogger, 1983; Australiasis amethistinus - Wells & Wellington, 1984; Australiasis kinghorni - Wells & Wellington, 1984; Morelia amethistina - Underwood & Stimson, 1990; M[orelia]. amethistina - Kluge, 1993; Morelia amethystina - Barker & Barker, 1994; Morelia amethistina amethistina - O'Shae, 1996; Morelia amethistina kinghorni - O'Shae, 1996;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ametisztpiton témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ametisztpiton témájú médiaállományokat és Ametisztpiton témájú kategóriát.

Az ametisztpiton vagy bozótpiton (Simalia amethistina, korábban Morelia amethistina) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a pitonfélék (Pythonidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása szerkesztés

Megtalálható Indonéziában (Maluku-szigetek, Timorlaut-szigetek, Banda, Kai-szigetek, Aru-szigetek, Misool, Selawati, Nyugat-Új-Guinea legnagyobb részén, valamint Geelvink Bay számos szigetén), Pápua Új-Guineában (beleértve az Umboi-szigetet, a Bismarck-szigetvilágot, a Trobriand-szigeteket, a d'Entrecasteaux-szigetektől a Rossel-szigetig, és a Louisiade-szigetvilágot) és Ausztráliában (a Torres-szoros néhány szigetén, az északi York-foki-félszigeten déli részén, beleértve az Atherton-fennsíkot, valamint a Nagy-Vízválasztó-hegység keleti dombjain).

Ausztrália legnagyobb kígyója, népszerű a terraristák körében.

Megjelenése szerkesztés

Egészen kivételes méretű: egyes becslések szerint a 8,5 méteres hosszúságot is elérhetik, de már egy 5 méteres is nagynak számít. Viszonylag karcsú testű, mint családjának sok más tagja. Nevét irizáló, kissé fémesen csillogó színéről kapta, mely a ráeső fénytől függően, mozgás közben ametiszt-színben játszik.

Életmódja szerkesztés

Mint minden más boid faj, a nem mérges fajok közé tartozik, áldozatait fojtással öli meg.

Szaporodása szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

↑ McDiarmid RW, Campbell JA, Touré T. 1999. Snake Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference, vol. 1. Herpetologists' League. 511 pp. ISBN 1-893777-00-6 (series). ISBN 1-893777-01-4 (volume).

Források szerkesztés

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 17.)
ITIS szerinti rendszerbesorolása
Amethystine python at Bristol Zoo. Elérés: 2007. szeptember 18.
Kitaibel.hu - magyar neve^{[halott link]}

További információk szerkesztés

Képek az interneten a fajról

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[McD99-1] McDiarmid RW, Campbell JA, Touré T. 1999. Snake Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference, vol. 1. Herpetologists' League. 511 pp. ISBN 1-893777-00-6 (series). ISBN 1-893777-01-4 (volume).

[1]