Ammóniak

(Ammoniták szócikkből átirányítva)

Az ammóniak vagy ámmóniták (héber: עַמּוֹן, arab: عمّون, görög: Αμμονιοι) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten, a Jordán folyótól keletre, az Arnon (Mudzsib vádi) és Jabbok (Zarqa) folyók völgyei között.

Ammon területe kék színnel Kr. e. 830 körül

Az izraelitákkal etnikai rokonságban álltak, előkerült feliratok alapján nyelvük hasonlított a héberhez. A Biblia szerint - hasonlóan a moábitákhoz - Lót (Ábrahám unokaöccse) két lánya közül a fiatalabb leszármazottai voltak.[1]

Ugyanakkor a zsidókkal ellenséges viszonyban is voltak. Államuk a virágkorát a Kr. e. 13. század és a Kr. e. 8. század között élte. Az óperzsa és görög korban már kevés említés esik róluk. A Makkabeusok 1. könyve alapján[2] a terület még a Kr. e. 2. századig nagyrészt különálló volt; a Kr. e. 1. században már a Nabateus Királyság része, majd utána valószínűleg teljesen beleolvadtak az arab törzsekbe.

Fővárosa Rabba (Rábbát-Ámmon) volt (későbbi, görög nevén Filadelfia, a mai Ammán, Jordánia fővárosa). Észak-déli irányban itt haladt át a Királyi út nevezetű kereskedelmi útvonal, amely Damaszkuszt kötötte össze az Akabai-öböllel.

Az ammóniak sokistenhívők voltak. Legfőbb isteneik Milkom és Molok; továbbá a szomszédos moábiták isteneit is tisztelték: Kámost és Malkámot.

A Szentírásban a Teremtés könyve Ábrahám unokatestvéréig, Lótig vezeti vissza az ammóniak eredetét. A nép ősatyja Ammón Lót fia volt, míg anyja Lót legkisebb lánya. Lót lánya a nővérével provokálta ki a vérfertőző kapcsolatot apjuk elkábításával és úgy született meg Ammón, illetve a testvér Moáb. Mivel a két nép ellensége volt a zsidóknak, ezért származásukat is eredendően egy bűnös cselekedetből származtatták.

Ismert királyaik szerkesztés

  • Náhás (kb. Kr. e. 1030-1000, Saul zsidó király kortársa)
  • Hanon (Kr. e. 1000-995)
  • Sóbi (Dávid zsidó király kortársa)
  • Ba'sa (Kr. e. 853 körül, III. Sulmánu-asarídu sztéléje említi)
  • Sanip vagy Sanibu (Kr. e. 733 körül, III. Tukulti-apil-Ésarra említi)
  • Padael (ca. 700-677)
  • Kabus-Gabri (680)
  • Barak-el (ca. 675)
  • Amminadab I. (Kr. e. 650 körül, Assur-bán-apli említi)
  • Hissilel (ca. 640-630)
  • Amminadab II., (ca. 600)
  • Bálisz/Báljisza (Kr. e. ca. 590-585)
  • Tobias I. (Kr. e. ca. 580-as évek)
  • Tobias II. (Kr. e. ca. 520-as évek)
  • Tobias III.
  • Tobias IV. (Kr. e. ca. 270)
  • Tobias V. (Kr.e. ca. 200)
  • Timoteus (? -160)
  • Hürkanosz (Kr. e. 150 körül)
  • Zoilus Cotylas (Kr. e. 120-110)
  • Theodorosz

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. http://biblia.hit.hu/bible/21/GEN/19 Mózes I. könyve 19,37-38
  2. 1Makkabeusok 5:6

Források szerkesztés

  • Bánosi György – Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Budapest: Anno. 1999. 10. o. ISBN 963-9199-29-X  
  • Gecse Gusztáv, Horváth Henrik: Bibliai kislexikon, 1978.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ammon (staat) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.