Wikipédia

Analógia (nyelvészet)

A nyelvészetben az analógia terminus két nyelvi elem között létező olyan alaki vagy tartalmi részleges hasonlóságot nevez meg, amely meghatározza az egyik változását a másik hatására.[1] Gyakran a változás abban áll, hogy rendhagyó alak szabályossá válik a sokkal nagyobb számú ilyen alak hatása alatt,[2][3] de előfordul az is, hogy szabályos alak válik rendhagyóvá más rendhagyó alak vagy alakok mintájára.[1]

Az analogikus folyamat lehet diakronikus, azaz a nyelvtörténet egyik szakaszában megy végbe, vagy szinkronikus, tehát a nyelv egyidejű állapotában történik, csak egyes beszélők vagy beszélőkategóriák nyelvhasználatában.[4] Jellegzetesen szinkrón jelenségről van szó olyan neki idegen nyelvet használó személy esetében, aki nem sajátította el azt anyanyelvi szinten, vagy olyan gyerek esetében, aki anyanyelvét tanulja.[2]

A nyelvészet történetében az analógia fogalmát főleg a 19. század óta használják. Akkor Wilhelm Scherer (wd) és Hermann Paul (wd), a neogrammatikusoknak nevezett irányzathoz tartozó nyelvészek a történeti hangváltozásokat tanulmányozták, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezek törvényszerűek. Eszerint, egy bizonyos beszédhang, adott fonetikai környezetben, egy bizonyos nyelvben és egy bizonyos időszakban ugyanazon a változáson megy át mindegyik szóban. Azt észlelve, hogy mégis vannak kivételek, az analógia volt az egyik tényező, amellyel magyarázták.[5]

Az analógia a nyelv mindegyik területén megnyilvánul: a fonetikai rendszerben, a morfológiai (alaktani) rendszerben, a szóalkotásban, a szintaktikai (mondattani) szerkezetben. Fontos tényezője a nyelvi változásnak, tehát a nyelvek fejlődésének.[3]

Általában a történeti analogikus változásokat magában foglalja a sztenderd nyelvváltozat, viszont a szinkronikusokat elutasítja.[2]

A nyelvtörténetben szerkesztés

Morfológiai analógia szerkesztés

A morfológiai analógiák különösen gyakoriak. Példák néhány nyelvben:

  • (magyarul) Valamikor a homok szónak volt egy szinkópás (hangkivetéses) tőváltozata is, a homk-. Idővel ez kihalt, mivel analógia útján a szó bekerült a sokkal több egyetlen tőváltozatú szavak osztályába.[6]
  • (angolul) Egyes, az óangol nyelvben rendhagyó egyszerű múlt idő (past simple) alakok szabályosak lettek, pl. healp > helped (a help ’segít’ ige alakja) a sokkal több -ed-re végződő szabályos alak hatására.[2]
  • (franciául) Az ófrancia nyelvben az envoyer ’küld’ ige jövő idejű alakja szabályosan envoierai volt, de szabálytalanul enverrai lett a voir ’lát’ ige ugyancsak rendhagyó verrai jövő idejű alak hatására.[7] Az analogikus változás az envoierai [ãvwa're] és a voir [vwar] közötti részleges kiejtési hasonlóság miatt történt.
  • (montenegróiul) A nőnemű főnevek többsége egyes szám alanyesetben -a-ra végződik, de egyes női keresztnevek -e-re (pl. Mare, Dese, Ike) analógia útján az -a-ra végződőek -e ragos megszólító esetű alakjával.[8]
  • (románul) A latin scio ’tudok’ a román nyelvben a hangváltozások szabályai szerint *șiu [ʃiw] kellett volna legyen, de știu [ʃtiw] lett az ige paradigmája többi alakjának az analógiai nyomása alatt.[3]

Szóalkotási analógia szerkesztés

A szókészlet szintjén az analógia a szóalkotásban van jelen. A szóképzés analógiás úton terjed. Például a becézőnév képzési módszere (pl. Ferenc → Feri) átterjedt köznevekre is a bizalmas nyelvi regiszterben, pl. uborka → ubi.[9]

Az angol nyelvben az -ing képző alkotott cselekvésneveket már a nyelv régi szakaszaiban. A modern nyelvben is ez történik új szavak alkotására, pl. xeroxing ’fénymásolás’, a Xerox márkanév alapján. Olykor a szóalkotást az alapszó újraelemzése előzi meg. Például a Hamburger ’hamburgi’ német szót az amerikai angol nyelvben ham ’sonka’ + -burger-ként elemezték, és a második elemmel olyan szavakat alkottak, mint cheeseburger (cheese ’sajt’) vagy turkeyburger (turkey ’pulyka’).[4]

Jövevényszavak a befogadó nyelvbe való illesztésének az egyik eszköze a befogadó nyelv toldalékainak a hozzáadása, az ebben alkalmazott módszerek mintájára. Például idegen szavakból a „foglalkozik valamivel” jelentésű igék egyik képzője az -l: bokszol, parkol, szkennel, menedzsel stb.[10]

A román nyelvben hasonló a módszer. Például a melléknevekből tulajdonságneveket alkotó -itate képzőt régebben olyan jövevényekre alkalmazták, mint timid ’félszeg’ (→ timiditate ’félszegség’), majd egyre több újabbra, mint spectaculos ’látványos’ (→ spectaculozitate ’látványosság’).[3]

Olykor átvesznek olyan idegen összetett szavakat, amelyekben legalább az egyik tag önállóan nem használható szó, de lexikai jelentése van, majd az ilyen tagot analógia útján a nyelvben már régóta létező szóval kombinálják. Ilyen a horvát nyelvben a franciából átvett hipodrom ’lóversenypálya’, amely alapján olyan szó található a horvátban, mint žabodrom (szó szerint ’békaversenypálya’).[11]

Fonetikai analógia szerkesztés

Van olyan szó, amelynek a hangváltozás szabályai szerint egy bizonyos alakja kellett volna legyen, de megváltozott, mert több, a szemantikai mezejébe tartozó szavak alakja hatott rá. Ilyen a románban a luni ’hétfő’ szó, amely alakja szabály szerint *lune (< latin Lunae) lett volna, ha nem hatott volna rá a marți ’kedd’, miercuri ’szerda’ és vineri ’péntek’ szavak alakja. Ilyesféle analógia jövevényszavakra is érvényes. Ugyancsak a románban az octombrie ’október’ szóba az m azért került be, mert megvan a septembrie ’szeptember’, noiembrie ’november’ és decembrie ’december’ szavakban.[3]

A nyelv szinkrón állapotában szerkesztés

Olyan nyelvek esetében, amelyeknek van sztenderd változatuk, az analógia változásokat okozhat a sztenderd által szentesített szabályokhoz viszonyítva, ha a nyelvhasználó nem ismeri őket eléggé ilyen vagy olyan okból.

Analógia útján az ilyen nyelvhasználó például szabályossá tesz a sztenderdben létező rendhagyó alakokat. Példák:

  • Anyanyelvüket tanuló magyar gyerekek beszédében hallhatók olyan mondatok, mint Kötjed meg a cipőmet, Festjed be a házat, Öltöztets át.[12]
  • Egyes angol dialektusokban és nem anyanyelvi nyelvhasználók beszédében a rendhagyó went ’ment’, saw ’látott/látta’ és kneew ’tudott/tudta’ alakok helyett a goed, seed, illetve knowed alakokat lehet hallani, az -ed-re végződő szabályos alakok mintájára.[2]
  • A francia nyelvben bizonyos szavak egyes számban -al-ra végződnek, például cheval [ʃval] ’ló’ vagy chacal [ʃakal] ’sakál’. Köztük vannak rendhagyó többes számú alakok, mint chevaux [ʃvo], miközben a szabályos alak a beszédben rendszerint nem különbözik az egyes számú alaktól, mivel a nem kiejtett -s-sel írják. Akik nem ismerik a sztenderd chevaux alakot, többes számban chevals-t írnak és [ʃval]-nak ejtik ki. Egy másik példa a rendhagyó dites [dit] ’mondtok/mondjátok’ alak, amely helyett egyesek disez [di'ze]-t írnak, illetve mondanak, mivel -ez [e] a többes szám második személy ragja majdnem minden ige esetében.[7]

Olyan eset is van, amikor szabályos sztenderd alak rendhagyóvá válik. Ez történik egyes franciául beszélők esetében, akik a szabályos többes számú chacal-t chacaux-vá teszik, mivel úgy tudják, hogy az -al-ra végződő szavak többes számban -aux-ra végződnek.[7] Ez ún. hiperkorrekciós jelenség, „amikor a nyelvhasználók valamelyik nagyobb presztízsű nyelvváltozathoz próbálnak alkalmazkodni, és ebbéli igyekezetükben olyan esetekben is az arra a nyelvváltozatra jellemző alakot használják, amikor az illető nagyobb presztízsű változatot beszélők nem”.[13] A szabályossá tevés is lehet hiperkorrekciós felnőttek beszédében, pl. Moziban megy, Öntjek egy kis teát?[14]

Példa szintaktikai analógiára a következő: az ’emlékszem erre/rá’ szerkezetnek a francia sztenderd szerint két helyes szerkezet felel meg: je m’en souviens és je me le rappelle. Analógia útján az első mintájára elterjedt a sztenderd szerint hibás je m’en rappelle.[15]

A metafora szerkesztés

A metafora analógia útján létrejövő szókép. Úgy dikronikus, mint szinkronikus jelenség.

A nyelvtörténet során számos köznyelvi metafora keletkezett, amelyeket a beszélő már nem érez metaforáknak. Egyesek több nyelvben is ugyanarra a hasonlóságra épülnek, pl. a szék/fotel karjai megvan az angolban (the arms of a chair), a franciában (les bras d’un fauteuil), a németben (die Arme eines Sessels), a portugálban (os braços de uma poltrona), a románban (brațele unui fotoliu) stb.[16]

A műszaki és tudományos nyelv metaforához is folyamodik új fogalmak megnevezésere. Így jelent meg például az angol mouse a számítástechnikában, amelyet egyes nyelvekben lefordítottak, pl. magyar egér[17] vagy francia souris.[18]

A szlengben a metafora szándékosan használt eszköz arra, hogy másként nevezzenek meg fogalmakat, mint a köznyelvben, például:

  • (magyarul) kaptár ’börtön’;[19]
  • (angolul) snow ’kokain’ (szó szerint ’hó’);[20]
  • (franciául) cafetière ’fej’ (szó szerint ’kávéskanna’);[21]
  • (románul) bicicletă ’szemüveg’ (szó szerint ’bicikli’).[22]

Szinkronikus jelenség az irodalomban használt metafora, mivel egyéni és alkalmi alkotás, pl. Legyen az Atya dicséretére, amit írok; nemkülönben legyen égő gyertyája az én jó szándékomnak (Tamási Áron: Szirom és Boly).[17]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Constantinescu-Dobridor 1998, analogie szócikk.
  2. ↑ a b c d e Crystal 2008, 24. o.
  3. ↑ a b c d e Bidu-Vrănceanu 1997, 50-51. o.
  4. ↑ a b Bussmann 1998, 55-56. o.
  5. ↑ Dubois 2002, 289. o.
  6. ↑ Kálmán – Trón 2007, 111. o.
  7. ↑ a b c Dubois 2002, 32. o.
  8. ↑ Čirgić 2010, 74. o.
  9. ↑ Kiefer 2006, 37. o.
  10. ↑ Kiefer 2006, 39. o.
  11. ↑ Barić 1997, 302. o.
  12. ↑ Albertné Herbst 2007, 694. o.
  13. ↑ Kálmán – Trón 2007, 163. o.
  14. ↑ Kálmán – Trón 2007, 40. o.
  15. ↑ Bougchiche 2016, 5. o.
  16. ↑ Bidu-Vrănceanu 1997, 89. o.
  17. ↑ a b Szathmári 2008, metafora szócikk.
  18. ↑ TLFi, souris szócikk.
  19. ↑ Zsemlyei 2009, 7. o.
  20. ↑ Bussmann 1998, 152. o.
  21. ↑ Dubois 2002, 48. o.
  22. ↑ Constantinescu-Dobridor 1998, argou szócikk.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Analógia_(nyelvészet)&oldid=26745712”