Anders Fogh Rasmussen
Anders Fogh Rasmussen (Ginnerup, 1953. január 26.) dán politikus, az ország korábbi miniszterelnöke. A liberális Venstre párt elnöke. Pártja és a Konzervatív Néppárt (Det Konservative Folkeparti) jobbközép koalícióját vezette; 2001-ben kerültek kormányra, és 2005-ben újra bizalmat kaptak a választóktól.
| Anders Fogh Rasmussen | |
 | |
| Rasmussen beszédet mond a Világgazdasági Fórum 2008-as csúcstalkozóján Davosban. | |
| A NATO 14. Főtitkára | |
| Hivatali idő 2009. augusztus 1. – 2014. szeptember 30. | |
| Előd | Jaap de Hoop Scheffer |
| Utód | Jens Stoltenberg |
| A Dán Királyság 26. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 2001. november 27. – 2009. április 5. | |
| Helyettes | Lene Espersen |
| Uralkodó | II. Margit |
| Előd | Poul Nyrup Rasmussen |
| Utód | Lars Løkke Rasmussen |
| Született | 1953. január 26. (71 éves) Ginnerup, Dánia |
| Párt | Venstre |
| Házastársa | Anne-Mette Rasmussen |
| Gyermekei | Henrik Fogh Rasmussen |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái |
|
| Vallás | evangélikus/Dán Népegyház |
| Díjak |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anders Fogh Rasmussen témájú médiaállományokat. | |
Kormánya jelentős reformokat vezetett be az államigazgatásban, szigorú intézkedéseket hozott a bevándorlás korlátozására és befagyasztotta az adókulcsokat. Az adókat ezek után csökkentették, bár a konzervatívok további adócsökkentést szeretnének. A 2007. január 1-jén életbe lépő közigazgatási reform jelentősen csökkenti a járások (az önkormányzás legalsó szintje) számát, a jelenlegi 13 megyét és 3 megyei jogú egységet pedig 5 régió váltja fel. Rasmussen szerint ez az elmúlt harminc év legnagyobb reformja. Belesodródott a Mohamed-karikatúra botrányba is, amelyet a Jyllands-Posten című újság váltott ki a karikatúrák közlésével.
2009. augusztus 1-től 2014. szeptember 30-ig töltötte be a NATO főtitkári tisztségét.[1]
Pályafutása szerkesztés
Rasmussen a jyllandi Ginnerupban született 1953-ban, és egész életében aktívan politizált. Számos könyv szerzője; három gyermeke van.
Pályafutása során számos tisztséget töltött be kormányon és ellenzékben egyaránt, mióta 1978-ban először képviselő lett a Folketingben. 1987–1990 között adóügyi, majd 1990-től gazdasági és adóügyi miniszter volt a Poul Schlüter vezette konzervatív kormányban. 1992-ben lemondott, miután egy bírósági vizsgálat eredménye szerint hiányosan és pontatlanul tájékoztatta a parlamentet. Bár vitatta a vizsgálat megállapításait, bizalmatlansági indítvánnyal kellett volna szembenéznie, így inkább az önkéntes távozást választotta.
2002 júliusa és decembere között ő töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztét, melynek sorá bizonyította elkötelezettségét az EU-párti politika és az Ellemann-Jensen doktrína alapelvei iránt. A dán miniszterelnökök közül elsőként leplezte le a második világháború alatti dán kollaborációs politikát; ugyan elődei sem álltak ki mellette, de közvetetten fenntartották azt a képet, hogy az együttműködés szükséges volt, mivel sok dán életet mentett meg.
Az EU elnökség időszakában érdekes szituációba került Silvio Berlusconi akkori olasz miniszterelnökkel. 2002. október 4-én egy közös sajtótájékoztatón Berlusconi a következőket mondta: „Rasmussen a legsármosabb miniszterelnök Európában. Azt hiszem be fogom mutatni a feleségemnek, mert még Cacciarinál is sármosabb.”[2] Massimo Cacciari egy olasz filozófus és centrista politikus, akit az olasz bulvársajtó hírbe hozott Berlusconi második feleségével, Veronica Larióval. Rasmussent zavarba hozta a megjegyzés, de Berlusconi megnyugtatta, hogy később elmagyarázza neki.
2009. augusztus 1-től átvette a NATO főtitkári tisztét, amit az áprilisi, a NATO 60. születésnapját ünneplő csúcstalálkozón döntöttek el a franciaországi Strassbourgban.[1] A két tisztség összeférhetetlensége miatt lemondott kormányfői posztjáról. Utódja a miniszterelnöki és pártelnöki székben is pénzügyminisztere, Lars Løkke Rasmussen lett, aki azonban csak névrokona a távozó kormányfőnek, mint ahogy az előd Poul Nyrup Rasmussennek is.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Rasmussen az új NATO-főtitkár (magyar nyelven). index.hu, 2009. április 4. (Hozzáférés: 2009. április 4.)
- ↑ Alexander Chancellor: Past their prime? (The Guardian, 2006. július 26.)
További információk szerkesztés
- Hivatalos honlap (dán)
| Elődje: Poul Nyrup Rasmussen |
Dánia miniszterelnöke 2001–2009 |
Utódja: Lars Løkke Rasmussen |
|
|
Ez a dán vagy grönlandi személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez a politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
