Angelica nővér

Giacomo Puccini operája

Angelica nővér (olaszul: Suor Angelica) Giacomo Puccini egyik egyfelvonásos operája, a Triptichon második része. Szövegkönyvét Giovacchino Forzano írta. Ősbemutatójára 1918. december 14-én került sor a New York-i Metropolitan operaházban.

Angelica nővér
opera
Geraldine Farrar (Angelica nővér) és Flora Perini (A hercegnő), az ősbemutató résztvevői
Geraldine Farrar (Angelica nővér) és Flora Perini (A hercegnő), az ősbemutató résztvevői
Eredeti nyelvolasz
ZeneGiacomo Puccini
SzövegkönyvGiovacchino Forzano
Felvonások száma1 felvonás
Főbb bemutatók1918. december 14.
A Wikimédia Commons tartalmaz Angelica nővér témájú médiaállományokat.

Szereplők szerkesztés

Szereplő Hangfekvés
Angelica nővér szoprán
a hercegnő, Angelica nénje alt
apátnő mezzoszoprán
Eifrerin nővér mezzoszoprán
a novíciák tanítónője mezzoszoprán
Genovieffa nővér szoprán
Osmina nővér szoprán
Dolcina nővér szoprán
ápolónővér mezzoszoprán
két kolduló apáca szoprán
novícia szoprán
novícia mezzoszoprán
laikus nővér szoprán
laikus nővér mezzoszoprán
Apácák, novíciák, angyalhangok

Cselekménye szerkesztés

Helyszín: egy kolostor Siena mellett
Idő: a 17. század végén

Az esti áhítat után az apácák a kolostorkertbe mennek, ahol Eifrerin nővér néhányukra vezeklést ró ki. A nővérek az elmúlt évben elhunyt társaikért imádkoznak. Titokban apró kívánságokat dédelgetnek, kivéve Angelica nővér, aki ezt szóvá is teszi. A többiek nem hisznek neki. A nővér hét éve él a kolostorban és mindenki úgy tudja, hogy egy előkelő családból származik. Két kolduló apáca érkezik a hírrel, hogy a kolostor kapuja előtt egy díszes hintó áll. Angelicát a fogadószobába hívják, ahol találkozik nénjével, a hideg és megközelíthetetlen hercegnővel. A hercegnő közli Angelicával, hogy őt bízták meg a családi vagyon elosztásával és mivel Angelica húga most házasodik, teljesíti a feladatát és Angelicának pedig csak a papírokat kell aláírnia. Az apáca a vőlegény felől érdeklődik. Azt a választ kapja, hogy olyasvalaki, aki a szerelem okán elnézi a szégyent, melyet Angelica hozott a családra. Angelica alázattal megvallja, hogy életét a Szűzanya tiszteletének áldozta és csak egyetlen áldozatot nem képes meghozni: nem feledheti fiát. A hercegnő ridegen tudatja fele, hogy a fia néhány éve megbetegedett és meghalt. Angelica a hír hallatán összerogyik. Később a kertbe lopózik és mérgező növényeket gyűjt, melyekből halálos italt készít. Alig issza ki a mérget, amikor belenyilal a felismerés: az öngyilkosság bűn. Kétségbeesésében a Szűzanyához imádkozik. Ekkor feltárul a templom ajtaja és megjelenik a Szűzanya, oldalán egy szőke fiúcskával, Angelica fiával. A nővér a kezét gyermeke felé nyújtva hal meg.

Híres áriák, kórusművek szerkesztés

  • Senza mamma o bimbo tu sei morto - Angelica áriája

Források szerkesztés

  • Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
  • Batta András:Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006

További információk szerkesztés