Anicét pápa
Szent Anicét vagy Aniketosz (latinul: Anicetus), (2. század – 167. április 17.) a tizenegyedik pápa, aki 154-től uralkodott. A hatalmas Római Birodalom egy keleti tartományában, Szíriában, pontosabban Emesza városában született.
| Anicét pápa | |
| a katolikus egyház vezetője | |
 | |
| Született | 1. század Homsz |
| Elhunyt | 166. április 20. Róma |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anicét pápa témájú médiaállományokat. | |
Anicét pápa idejében kezdett körvonalazódni a keresztény hit elkövetkezendő évszázadainak történelme. Ezek később olyan fontosak lettek, hogy érdemes ezekkel külön foglalkozni.
Szakítás lesz a vége? szerkesztés
Aniketosz pápaságának egyik legjelentősebb fordulata volt, hogy a birodalom keleti részéről származó püspök (mármint Róma püspöke) kezében hamar összekuszálódtak a szálak. Polükarposz Szmirna püspöke az ő pápasága alatt ment Rómába, hogy megvitassa a húsvét időpontjával kapcsolatban felmerült nézeteltéréseket.
Polükarposz szmirnai püspökségében ugyanis a keresztény ünnepet niszán (kb. április) hónap 14. napjára tűzték ki, amely egybe esett a zsidó Pészah ünneplésével. A birodalom keleti részében nem tulajdonítottak jelentőséget annak, hogy Krisztus feltámadásának ünnepét a hét melyik napján tartsák. Ezzel szemben Aniketosz a húsvét ünnepét a vasárnaphoz kötötte. A hosszas megbeszélések azonban nem vezettek közös megegyezésre. Polükarposz és Aniketosz megegyeztek abban, hogy békés úton elfogadják egymás időpontjait, és a keleti tartományok niszán hónap 14-én tarthatják a húsvétot, míg nyugaton Aniketosz diktált.
Sokan ezt a momentumot tekintik az egyházszakadás első jelének. Erre meg is van minden okuk, hiszen ez a különbség később sok ellentétet szült.
Róma… szerkesztés
A keresztény vallás újdonsága már lecsengett a Római Birodalom határain belül, és egyre több követőre talált, egyre nagyobb területeket hódított meg. A birodalom központjának, Rómának a püspökei mindig fontos szerepet játszottak ennek a vallásnak az összefogásában, azonban Aniketosz pápasága idején kiemelt fontosságúvá vált. Ezt a fontosságot mutatja Polükarposz zarándoklata is, valamint az is, hogy egyre több történetíró szegődött a pápa mellé. Ez a központosuló tekintet is előrevetítette Róma későbbi vezető szerepét.
Hívő vagy eretnek szerkesztés
Ugyan már I. Piusz pápa uralkodása alatt megjelent az eretnekség fogalma, mégis az első pápa, aki kimondta és használta ezt a szót Aniketosz volt. Az új vallást sokan sokféleképpen próbálták népszerűsíteni és értelmezni. A különböző fejtegetések néhány esetben már túl messzire mentek, és az egyház betiltotta őket. Jusztinosz apologéta, Valentinosz és Markion ebben a korban léptek fel Rómában. A pápa elutasította tanaikat és eretneknek nevezve azokat, kiközösítette az egyházból őket. Így aztán neki is meggyűlt a baja a gnosztikusokkal és a markionitákkal.
Vértanúsága szerkesztés
Anicét mozgalmas uralkodást tudhatott maga mögött, amikor 167. április 17-én Róma egyik katakombájában vértanúként halt meg. Erre ugyan nincsenek kellő bizonyítékok, de holttestét 1604-ben találták meg a római Callixtus-katakombában. Ünnepét április 17-én tartják.
Művei szerkesztés
- Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
Források szerkesztés
- Gergely Jenő: A pápaság története Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1982
- Enciclopedia Italiana
- Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 87. o. ISBN 963-05-6800-4
- Catholic Encyclopedia
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
| Előző pápa: I. Piusz |
|
Következő pápa: Szótér |
