Aninósza

város Romániában, Hunyad megyében

Aninósza (Aninószabányatelep, Aninoszabányatelep, románul: Aninoasa) város Romániában (Hunyad megye, Erdély).

Aninósza (Aninoasa)
Aninósza címere
Aninósza címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rangváros
KözségközpontAninoasa
Beosztott falvakAlsóbarbatyeniszkrony
PolgármesterNicolae Dunca (PSD), 2016
Irányítószám335100
Körzethívószám0x54[1]
SIRUTA-kód87219
Népesség
Népesség2663 fő (2011. okt. 31.)[3] +/-
Magyar lakosság54 (2%, 2021)[4]
Község népessége3369 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség151 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság650 m
Terület34 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 22′ 41″, k. h. 23° 20′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 41″, k. h. 23° 20′ 01″
Aninósza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aninósza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Nyugati-Zsil völgyétől északra, Petrozsénytól tíz km-re nyugatra fekszik.

Nevének eredete szerkesztés

Eredetileg határnév. A román aninoasa 'égeres' szóból való.

Története szerkesztés

Helyén a 19. század végéig Iszkrony legelője volt. Településként fejlődése 1890-ben kezdődött, amikor a Brassói Bánya és Kohómű Rt. megnyitotta az aninószai barnakőszénbányát. A bányafa szállítására 1892-ben 4200 méteres kötélvasutat építettek Petrozsényig. A vállalat csődje után a bányát 1894-ben a Salgótarján–Rimamurányi Rt. vásárolta meg.

1900-ban megépült a Piscu bánya bányavasútja. 1908-ban üzembe helyezték az első aknafúró gépet és 1909-ben bevezették a biztonsági benzinlámpák használatát. 1914-ben megépült az Aninószát Petrozsénnyal összekötő második, 1931-ben pedig a Petrillára vezető drótkötélpálya.

1911-ben épült föl római katolikus, 1924-ben a görögkatolikus templom.[5] 1919-ben alakult a római katolikus plébánia.

A település kizárólagos gazdasági ágazatát jelentő szénbányászat az 1970-es években jutott csúcspontjára, amikor évi több mint egymillió tonna kőszenet termeltek ki. Ezután a bánya folyamatosan hanyatlott, míg 2006-ban bezárták.

1930-ban vált ki Livazényból és 1989-ben szerzett városi rangot.

Demográfia szerkesztés

Aninósza népessége:

  • 1910-ben 1878 lakosából 951 volt magyar, 676 román, 172 német és 79 egyéb anyanyelvű; 555 római katolikus, 432 ortodox, 334 református, 324 görögkatolikus, 105 evangélikus és 29 zsidó vallású.
  • 2002-ben 3120 lakosából 2870 volt román, 203 magyar és 42 cigány nemzetiségű; 2531 ortodox, 306 római katolikus, 78 pünkösdista, 76 református, 34 baptista és 25 görögkatolikus vallású.

Itt születtek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. 2021-es romániai népszámlálás
  3. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  5. Mihai Petre: Urbanonimie hunedoreană (Cluj-Napoca, 2013), 140. o.

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Aninósza témájú médiaállományokat.