Antal Paszkál spanyol infáns
Antal Paszkál (Ferenc Xavér János Nepomuk Aniello Rajmund Szilveszter;[1] Caserta, Nápolyi Királyság, 1755. december 31. – El Escorial, Spanyolország, 1817. április 20.), Spanyolország infánsa, III. Károly spanyol király és Szászországi Mária Amália királyné második legfiatalabb gyermeke, a későbbi IV. Károly spanyol király és I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király testvére. Gyermektelenül hunyt el hatvanegy éves korában.
| Antal Paszkál | |
 | |
| Uralkodóház | Bourbon |
| Született | 1755. december 31. Caserta, Nápoly |
| Elhunyt | 1817. április 20. (61 évesen) El Escorial, Spanyolország |
| Nyughelye | El Escorial-i királyi kolostor |
| Édesapja | III. Károly spanyol király |
| Édesanyja | Szászországi Mária Amália |
| Házastársa | Mária Amália infánsnő |
| Vallása | római katolikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Antal Paszkál témájú médiaállományokat. | |
Élete szerkesztés
Ifjúkora szerkesztés
_-_Museo_del_Prado.jpg)
Antal Paszkál 1755. december 31-én született a Palazzo Vecchióban (Acquaviva), ahol a családja a casertai királyi palota megépülte előtt élt. Ő volt Károly, Szicília és Nápoly királya (a későbbi spanyol király) és Szászországi Mária Amália királyné a tizenkettedik gyermeke egyben ötödik fia. Születésekor csak hat testvére volt életben, utána már csak egy, Ferenc Xavér született. Tizenhárom testvére között van a későbbi IV. Károly spanyol és I. Ferdinánd nápoly–szicíliai királyok, valamint Mária Ludovika is, aki I. Péter Lipót toszkánai nagyherceg (a későbbi német-római császár) felesége lett.
Nagybátyja, VI. Ferdinánd spanyol király 1759-es halálát követően családjával a Nápolyi Királyságból Spanyolországba költöztek, mivel a fiúörökös hiányában elhunyt Ferdinánd koronája öccsére, Károlyra, azaz Antal Paszkál herceg apjára szállt. Ekkor testvérei többi tagjával együtt megkapta a spanyol infáns rangot.
Későbbi élete szerkesztés
Harminckilenc éves korában feleségül vette unokahúgát, az akkor tizenhat esztendős Mária Amáliát. Az ifjú infánsnő IV. Károly spanyol királynak, Antal Pászkál bátyjának leánya volt. Házasságukra 1795. augusztus 25-én került sor a La Granja de San Ildefonsó-i királyi palotában. A kettős esküvő másik résztvevői másik unokahúga, Mária Lujza infánsnő és Lajos parmai herceg volt. Az ifjú feleség három évvel később, 1798-ban hunyt el szülés közben születendő fiúgyermekükkel együtt. Antal Paszkál infáns sosem házasodott újra.
Aktívan részt vett a Spanyol Birodalom közéletében. Támogatta unokaöccsét, Asztúria hercegét a királyné szeretőjével, Manuel Godoy miniszterrel szembeni fellépésben. Ő volt a Legfelsőbb kormányzótanács (spanyolul: Junta Suprema de Gobierno) elnöke, egyben a Spanyol Birodalom régense fivére, a király távollétében 1808 áprilisa és májusa között a franciaországi invázió idején.[2]
A félszigeti háború alatt a királyi család több tagjával együtt háziőrizetbe került a Château de Valençay-ban. A háború lezártát követően számos magas rangú tisztséget töltött be a spanyol kormányban.[2] Lelkes híve volt az abszolutizmusnak, intézkedéseivel az abszolút monarchia erősítésén dolgozott.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ spanyolul: Antonio Pascual Francisco Javier Juan Nepomuceno Ángel Raimundo Silvestre
- ↑ a b Biografías y Vidas: Antonio Pascual de Borbón (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2007. április 4.)
Bourbon-ház, spanyol ág Született: 1755. december 31. Elhunyt: 1817. április 20. | ||
| Előző VII. Ferdinánd (mint király) |
Legfelsőbb Kormányzótanács elnöke 1808. április 10. – május 4. |
Következő Joachim Murat (mint a királyság altábornagya) |
