Antonis Mor (névváltozatok: Sir Anthony More; Antoon Van Dashort Mor; Antonis Moro; Antonio Moro, Utrecht, 1512–1520 közt — Antwerpen, 1576–1577 közt) flamand portréfestő. Látványos karriert futott be a Habsburgok szolgálatában.
Ismert önarcképét 1558-ban festette, s az Uffizi őrzi Firenzében.

Antonis Mor
Önarcképe (1558)
Önarcképe (1558)
Született1519[1][2]
Utrecht[3]
Elhunyt1575 (55-56 évesen)[2]
Antwerpen
Foglalkozásafestőművész
Tisztségeudvari festő
A Wikimédia Commons tartalmaz Antonis Mor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A művész felesége (1554; Prado, Madrid)
Tudor Mária (1554; olaj fán, Szépművészeti Múzeum, Budapest)

Életpályája szerkesztés

A mesterséget Jan van Scorel festőtől tanulta, 1547-ben nyert felvételt az antwerpeni Szent Lukács céhbe, s Itáliában is tett tanulmányutat, Rómában Tiziano képeit tanulmányozta. Az 1550-es években a spanyol udvarban megfestette II. Fülöp spanyol király arcképét több változatban, Portugáliában megfestette a portugál király leányát, Mária Manuéla portugál infánsnőt, Fülöp menyasszonyát és János portugál királyt. Később Angliában Tudor Máriát is megfestette. Erről a portréfestményről sok változat és másolat készült, egy másolatot őriz a budapesti Szépművészeti Múzeum is.

Az 1550-es években szabadon tartózkodhatott a spanyol udvarban, számos nemes úr és családja képét megfestette. II. Fülöp igen kedvelte munkásságát, de mégis 1560-ban Utrechtbe ment haza, mert a spanyol udvarban az eretnekség vádja lengte körül, az ok csak annyi volt, hogy vidám társasági beszélgetés közepette megérintette ecsetjével a királyt, ami miatt az uralkodó egyáltalán nem neheztelt meg, de irigyei kihasználták e momentumot, s ellene fordították. 1567-ben Antwerpenben telepedett meg. Közben Alba herceg megfestette vele Brüsszelben a saját portréját és ágyasainak portréit, ez utóbbi hölgyek portréi nem maradtak fenn.

Holbein és Tiziano emlékét idéző arcképei Velázquez fellépéséig erősen hatottak a spanyol festészetre. A portrék mellett vallási képeket is festett, emlegeti Karel van Mander, megfestette Krisztus Urunk feltámadását két angyallal, s két apostollal, Péterrel és Pállal, ezen képeknek is a színezését dicséri Van Mander, sajnos e képek nem maradtak fenn. Halála festés közben érte Antwerpenben, éppen Krisztus Urunk körülmetélését festette, e munkáját már nem tudta befejezni.

„... a Habsburg-dinasztia egyes tagjairól készült képzőművészeti ábrázolások korántsem csupán esztétikai vagy kultúrtörténeti jelentőségük miatt tarthatnak számot az érdeklődésünkre. Ezek a portrék legalább annyira érdekesek és tanulságosak lehetnek számunkra, ha genetikai szempontból vizsgáljuk meg őket, hiszen segítségükkel remekül nyomon követhetjük bizonyos jellegzetes családi vonások generációról generációra történő átöröklődését.”[4]

Fő műveiből szerkesztés

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://rkd.nl/nl/explore/artists/57803
  2. a b FINA Wiki. Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  3. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  4. Németh István: Ismerős arcok - A Habsburg uralkodók képmásai. Lásd Lege Artis Medicinae, 2001;11 (8-9): 613-616. [2009. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 27.)

Források szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Antonis Mor témájú médiaállományokat.
  • Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Mor (Moor, Moro), Anthonis lásd 145. p.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Karel van Mander: Hírneves németalföldi és német festők élete. Budapest : Helikon Kiadó, 1987. Antonis Moro [Mor] hírneves utrechti festő élete lásd 79-81. p.