Antracit
Az antracit a legtisztább és legnagyobb fűtőértékű kőszén, a hagyományos kőszénfajták közül egyfajta minőségi fosszilis szén. Elnevezése a görög ἀνθρακῖτις (anthrakitész, ’szénnemű anyag’) szóból származik.[1]
| Antracit | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Antracit témájú médiaállományokat. |
Az anyag sötétszürke színe után terjedt el az antracit szín elnevezés, melyet gyakran szintén csak antracitként emlegetnek.
Jellemzői szerkesztés
Szénültségi foka magas, kemény kőzetként viselkedik, nem porlik és nem hagy nyomot más felületeken. A legértékesebb kőszén, mivel minden más típusnál nagyobb a széntartalma (92-98%). Belőle nyerhető ki legtöbb hő, ráadásul alig füstöl, és alacsony az éghetetlen salakanyag-tartalma.
Minőségileg messze felülmúlja a barna- és feketekőszenet, de mivel kialakulása hosszabb ideig tart vagy más kőzetesedési folyamatot igényel, valamint mélyebb rétegekben található meg, az előbbieknél ritkább és a bányászata körülményesebb, ezért sokkal drágább, mint a többi kőszénféle.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 20. o. ISBN 963 8334 96 7
